A tavasz – a várva várt felmelegedésen kívül – több ünnepet is magával hoz, amelyek közül a legtöbben kétségtelenül a Húsvétot várják. A húsvéti készülődés idén jelentősen más, mint az elmúlt években, hiszen most hiába a gyönyörű idő és az ünnep, az emberekkel való érintkezés véresen komoly fertőzésveszélyt jelent.
A kereszténység legnagyobb ünnepe a Húsvét, ennek lényegét idézem fel az írásomban.
Eredete és időpontja
A Húsvét és a hozzá kapcsolódó események a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek mindig a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjaira. A Húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik, amely március 22. és április 25. között van. A Húsvét megünneplésében fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. A vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való megmenekülésüket. Az Ótestamentum tanítása szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, de a zsidók kapui egy frissen leölt bárány vérével voltak jelölve, így az ő házukat elkerülte.
A kereszténység legnagyobb ünnepe
A nem vallásos ember számára a Karácsony, a szeretet ünnepe, nagyobb jelentőséggel bír, mint a Húsvét. A vallás tekintetében a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. Az előkészületi időt nagyböjtnek nevezik, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után, ezen a napon szabad először húst enni. A magyar húsvét szó erre utal, a hús magunkhoz vételének első napja.
„Nagy heti” események
A Nagy hét, az újjászületésre koncentrál, a természet így a test és a lélek megújulását is hozza. Ez egy úgynevezett „rákészítő hét” a húsvéti eseményekre. Húsvét vasárnapját megelőző héten Virágvasárnapot ünnepeljük, ekkor arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus a pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. E napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát veszi fel. A barkaszentelés a pap ünnepi tevékenységei közé tartozik. A szentelt barka a legtöbb keresztény család otthonában megtalálható, azonban az idei Húsvét ebben is különbözik az előző évektől.
Nagycsütörtök, a keresztény hagyomány szerint, az utolsó vacsora napja. Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. A Nagyhét ünnepeinek sorában a Nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estig nincs harangozás. Az esti misekor a harangok megszólalnak, majd elhallgatnak a templomokban, s legközelebb Nagyszombaton, este szólalnak meg újra. A mise végeztével az Oltáriszentséget az e napokra fenntartott őrzési helyre viszik és a húsvéti mise áldozásáig ott őrzik. Ezután következik az oltárfosztás, amikor minden lekerül az oltárról, majd a misén használt eszközök, a keresztek letakarása történik.
Nagypéntek a gyásznap, Jézus halálának és keresztre feszítésének napja, ekkor nincs szentmise a templomokban. Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus időszámításban szombat este, a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Az áldoztatás után a pap elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond és elbocsátja a híveket.
Pirossal jelzett napok
A római katolikus egyházban, Húsvét vasárnap délelőtt, ünnepi szentmisét tartanak. A Húsvét olyan fontos eseménye az egyháznak, hogy nem egy, hanem nyolc napon keresztül ünneplik. Régebben a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. Napjainkra már a bárányhús ritkán kerül az asztalra, így a szentelésen is ritkábban fordul elő. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületést, az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást jelzi.
Az ünnep lezárása a hétfői nap, amikor délelőtt a locsolkodók felkeresik nőismerőseiket, rokonaikat. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma a városi környezetben is tovább él. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely kölnivízzel, néhol szódavízzel locsolás formájában megmaradt napjainkig.
A jelen helyzetben a szertartások a hívek részvétele nélkül történik. Megkértem Barics Gábriel bicsérdi plébánost, hogy meséljen erről az Ő szemszögéből.
A járvány a hitéletre ugyancsak hatással van, olyan értelemben, hogy a szentmisék, imaórák elmaradnak. Papként, hogyan változtak meg a mindennapjaid? Hogy éled meg ezt a helyzetet?
Barics Gábriel: A papi imádságban (zsolozsma) nem történt változás, hisz az magánima, a szentmisék terén azonban igen. Hiszen a missa cum populo-t (nép részvételével bemutatott szentmise) fölváltotta a missa sine populo (magánmise). Bár magánmisét eddig is tartottam, de számomra is furcsa, hogy a vasárnapi szentmisék a hívek jelenléte nélkül zajlik. Igyekszem a kor vívmányait felhasználva segíteni a híveknek, hogy bekapcsolódjanak a szent misztériumok megünneplésébe. Facebook csoportot hoztam létre, ahol minden nap élőben tartom a liturgiákat, majd a Youtube csatornára is feltöltöm. A hittanórákhoz rövid videókat készítek a gyerekek számára, ezzel segítve őket a tanulásban. Azt gondolom a váltás nem okozott gondot, talán az időmet veszi el kissé. Lelkiekben egész másként hatnak rám az evangélium szavai. Sokkal mélyebben élem meg Isten jelenlétét, szeretetét.
Elkezdődött a nagyhét. A hívők tudják így gyakorolni a hitéletüket? A nagyhét eseményei megtartásra kerülnek? A nagyszombati vigíliát közvetíthetitek?
Barics Gábriel: Legfontosabb ünnep, a keresztény ember számára Húsvét ünnepe. Természetesen megtartjuk az ünnepet, csak másként. Nagyon sokan, sok helyről közvetítik a szentmiséket, liturgiákat, így én is. Meg kell tanulnunk a képernyők előtt ülve is helyesen részt venni a szentmisén. Ahogy annak idején megtanítottak bennünket, hogy hogyan viselkedünk a templomban, a szentmiséken, úgy, most meg kell tanulnunk ezt is. Hiszem azt, hogy az Isten valami jót hoz ki a jelenlegi helyzetből. Talán ismét odafigyelünk az igazi értékekre, így a szentmisére is, hogy a jelenlét mennyire fontos, hogy én ott legyek, ahol az Isten van. Találkozás az Istennel a kenyér és a bor színe alatt, ami a jelenlegi helyzetben nem lehetséges.
Mit gondolsz, háttérbe szorul az ünnep fontossága a kialakult helyzetben?
Barics Gábriel: Nem hiszem. Mindannyian érezzük, hogy valami nem úgy alakul a mai időkben, ahogy eddig. Nem úgy tanulunk, ahogy eddig, nem úgy dolgozunk, ahogy eddig, nem akkor mehetek ki és oda ahova és amikor akarok. Összefolynak a hétköznapok és hétvégék. “Tartsd meg a rendet és a rend megtart Téged.” (Szent Benedek) Kellenek az alapok, így Húsvét Ünnepe is. Nem szorul háttérbe, csak nekem kell jobban odafigyelnem és másképp megünnepelnem. Sok múlik most rajtunk, hogy hogyan alakul az Ünnep számunkra. Nekem, nekünk kell tanúságot tenni Krisztusról, és rá figyelni. Mert Ő az út az igazság és az élet.
A Media Iuris nevében köszönöm az intejút
Kántor, a leghíresebb magyar nyomozókutya története
Hazai húsvéti szokások régen és napjainkban
Stubby története – Kóbor kutyából őrmester
Amerikai elnökök, akik merényletben vesztették életüket
Interjú az Óriás Nándor Szakkollégium két új alelnökével
Eladó egy hold föld a Marson – közművesítés folyamatban
Mi történt Johnny Deppel?
A Bin Laden hajsza
A kreatív írás gyógyító ereje: Az önreflexió és az érzelmi gyógyulás útja
Sziasztok. Rónai Blanka vagyok,a Média Iuris kreatív szerkesztője.
Szeretek új dolgokat megismerni, ha egy téma felkelti az érdeklődésemet, azzal kapcsolatban mindent felderítek.
A közéleti, illetve a fiatalokat érintő események, problémák, valamint szakmai tevékenységek, szociális és közösségépítő témák amikkel szívesen foglalkozom.
Szeretnék több interjút készíteni az engem érdeklő témákban, kiváncsi vagyok mások látásmódjára.
