Egy újabb húsvétot ünnepelhetünk a családtagjainkkal, ahol együtt élvezhetjük a meghitt légkört, a tavasz és a jó idő eljövetelét. Az ünnephez számos szokás csatlakozott az elmúlt évszázadokban, és hogy mennyire sikerül ezeket a hagyományokat napjainkban is tartani, az a mostani cikkem témájából kiderül. Mielőtt rátérnék a szokásokra, röviden szeretném tisztázni a húsvét jelentését. A húsvét egy keresztény ünnep, amely a negyven napig tartó böjt végeztével veszi kezdetét, azaz a negyven napig tartó hústól való megvonás lezárul.
Locsolkodás
A locsolkodás több évszázados hagyomány, amelynek kialakulását egy keresztény legendához kötik. A hiedelem szerint a Jézus feltámadásáról pletykálkodó asszonyokat akarták elcsitítani, ezért vízzel locsolták le őket.
A régi időkben a még nem házas fiúk a hajadon leányokat – akik az ünnepre legszebb ruhájukat öltötték fel – kútról hozott, gyakran vödörnyi vízzel locsolták le. Ezzel biztosították azt, hogy a lányok ne „hervadjanak el”, azaz egész évben egészségesek legyenek. Az ifjak erre válaszul kézzel festett tojásokat kaptak ajándékba, amelyek természetes anyagokkal voltak kidekorálva, többek között vöröshagymával vagy a dió héjával. Sokszor az átadott tojás piros színű volt, ami Jézus vérét jelképezte a keresztre feszítéskor, de ezzel kapcsolatban lehet asszociálni a szerelemre, termékenységre, tavaszra vagy akár a szabadságra is.
Ezt a szokást napjainkban is tartjuk, annyi különbséggel, hogy a vödörnyi vizet felváltotta a parfüm és az illatos kölni, illetve a fiatal fiúk, férfiak közül csak kevesen járják már a falvakat és locsolják meg a lányokat. Jellemzőbb a szűk, családias körben történő meglocsolás, ahol a női családtagok ezt csokitojással vagy pénzzel „hálálják” meg.
Húsvéti barka
A barka a tavasz beköszöntével és húsvét idején az otthonokban díszítő elemként funkcionál. És vajon milyen jelentés társíthatunk hozzá? A régi hagyományok szerint az ünnephez hozzájárul a barkaszentelés, amelynek az a jelentősége, hogy védelmezi a házat a vihartól, a tűztől és elűzi a rontásokat.
Hagyományos magyar húsvéti ételek
Az ünnepi szokások közül nem hiányozhat a gasztrovonal sem. Sok család a vallást előtérbe helyezve csak negyvennapos böjt lejárta, a feltámadás ünnepe után fogyaszt először húst. Ilyenkor a húsvéti sonka és bárány kerül az asztalra, utóbbi Jézus testét jelképezi. Ezen kívül töltött káposzta és főtt tojás a hagyományos húsvéti ételek általában.
A főtt tojáshoz egy nem elterjedt tradíció társul, miszerint az ünnepi asztalon az ételt annyi részre vágják fel, ahány fő helyet foglal. Így aki a későbbiekben az életben nem találja a helyét, eltéved, azokhoz mindig visszatalálhat, akikkel a húsvéti ebédet elfogyasztotta. Egy nagymama egyik gyerekkori húsvéti ünnepéről egy cikkben ekként mesélt:
Az ünnepekkor rengeteg féle finomsággal készültünk édesanyámmal és nővéremmel a látogatók számára. Jellemzően mákos kalácsot, pogácsát és süteményeket sütöttünk nekik, de készült bőven töltött káposzta, kocsonya és természetesen húsvéti sonka, tojások és házi torma is. Mivel mi vallásos család vagyunk, így a böjt időszakot követően csak a feltámadás ünnepe után ettünk először húst. A kedvencem az anyukám által készített házi likőr volt, ami sokkal finomabb volt, mint a mostani boltban kaphatók.
Húsvéti nyúl és tojáskeresés
Leginkább napjaink szokásait képezi, hogy a húsvéti nyúl hozza a különböző ajándékokat és csokoládékat a gyermekek számára. Tradíciójának kialakulása Németországból indult el, ahol két állítás született vele kapcsolatban. Az első, hogy húsvét idején Hold formájában egy nyúlalakot véltek felfedezni, a másik pedig az, hogy a nyúl német neve (der Hase) nagyon hasonlít a ma használt húsvét szóra.
Sok családnál jellemző a tojáskeresés, amely a legkisebbek feladata. A kézzel készített helyett Kinder tojás lapul a fűben, amelyet aztán a gyerekek boldogan keresnek meg és gyűjtenek össze kosaraikba.
A régi hagyományok a háztartásokban manapság elvétve találhatóak meg, ezeket már csak a turizmus tartja leginkább életben. Abban biztosak lehetünk, hogy ahány ház, annyi húsvéti szokás, azonban ilyenkor mindenhol a család együttléte áll az első helyen. Cikkem lezárásaként, megragadva az alkalmat, a Media Iuris nevében minden hallgatótársamnak békés húsvéti ünnepeket, a tavaszi szünetben pedig kellemes feltöltődést szeretnék kívánni!
Sziasztok! Én Heidt Míra vagyok, a PTE-ÁJK elsőéves jogász hallgatója. Már a gimnáziumban is egyik kedvenc elfoglaltságommá vált az írás és örülök, hogy ezt az egyetemen is van lehetőségem folytatni a Media Iuris által. Az itt szerzett tapasztalataim már most megerősítettek abban, hogy a jövőben szeretném több területen is kipróbálni magam.
