Nemrégiben a nagy hírű Óriás Nándor Szakkollégiumban két alelnök is kinevezésre került. Ez mind dicsőséget, mind pedig új feladatokat és ezáltal új kihívásokat is állít az újonnan kinevezettek elé. Erről kérdeztem őket, Berki Vivient és Rózsa Csongort.
Mit jelent az Óriás Nándor Szakkollégium alelnökének lenni? Milyen feladatokkal jár ez a tisztség számotokra?
Rózsa Csongor: Az ÓNSZ alelnökének lenni szerintem megtiszteltetés és ezzel együtt inkább egyfajta kötelezettség, mintsem jog. Értem ez alatt, hogy bár sokkalta komolyabb beleszólásunk van a Szakkollégium életébe most, hogy elnökségi tagok lettünk, véleményem szerint ezzel exponenciálisan nőttek az ellátandó feladatok is, amiket felelősségteljesen szükséges ellátnunk. A feladatok nagyrészt adminisztratívak, segítjük az elnök munkáját, közvetlen kapcsolatot tartunk a tagok és az Elnökség között, szerkesztjük az ÓNSZ folyóiratát, a Scripturát (ami bő egy hónapja jelent meg), programokat szervezünk és bonyolítunk le, képviseljük a Szakkollégiumot. Úgy gondolom, hogy a teendők sokasága ellenére könnyen vesszük majd az akadályokat, Vivivel tökéletesen együtt tudunk működni.
Hogyan történik az alelnökké történő kinevezés? Milyen specifikus kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki alelnök lehessen?
Berki Vivien: Az alelnöki tisztségre az Elnökség tesz előterjesztést – az alelnökjelöltek elnök általi előzetes megkeresése után – és a Szakkollégium közgyűlése szavaz erről egy titkos választás keretein belül. Hogyha a közgyűlés elfogadja a jelölteket, akkor a dékán és a HÖT elnök egyetértésében kerülnek kinevezésre hivatalosan. Igazából nagyon specifikus kritériumokról nem beszélhetünk – fontos, hogy az adott jelölt a Szakkollégium életében és működésében aktívan részt vegyen, tehát a Szakkollégium programjain ott legyen, a tanulmányaival ne legyen elmaradva, ezenkívül a tudományos életben is tevékenykedjen, legyen itt szó versenyszereplésről vagy tanulmányírásról. Fontosnak tartom továbbá a közösségi szerepvállalást is, hogy az adott személy legyen nyitott társaival szemben, tudjon kapcsolatokat kiépíteni, hiszen ahogy Csongor is mondta, a szervezési és a kapcsolattartási feladatokat látjuk el főként.
Milyen élményeket és szakmai tapasztalatokat adott Nektek eddig a Szakkollégium? Ki tudnátok emelni egy-két olyan dolgot, amiért úgy érzitek, igazán megérte csatlakozni?
Rózsa Csongor: A Szakkollégium véleményem szerint elsősorban közösség, ahol új ismeretségek és barátságok születhetnek. Rendszeresen járunk különböző szakmai (és kevésbé szakmai) csapatépítőkre, amik mind egytől egyig jó hangulatban szoktak telni. Az ÓNSZ mentoroktatóival fennálló közvetlen, partneri viszony talán az egyik legjobb dolog, hiszen ők mindenben tudnak támogatni minket, ha segítségre lenne szükségünk, elakadunk valamiben. Nem mellesleg nagyon jó fejek!
Berki Vivien: A Szakkollégiumnak elsősorban a nagyszerű közösséget köszönhetem, hiszen tényleg egy összetartó csapat vagyunk, ez minden programon megmutatkozik. A szakmai tapasztalat tekintetében elsősorban a szereplési félelmem leküzdését tudnám megemlíteni, hiszen sokkal inkább szeretek csendben megírni egy tanulmányt, mintsem előadást tartani emberek előtt, ugyanis akarva-akaratlanul is szorongok és túlizgulom magamat, viszont az eddigi szakkolis időm alatt láttam ezen a téren egy pozitív változást magamban, ezt pedig az alelnöki tisztség csak tovább fogja – remélhetőleg – a pozitív irányba változtatni. A másik dolog, amit még megemlítenék, az a tanulmányírás és a helyes forráshasználat, amelyben a tagozatom mentora, dr. Békési Gábor segített és a Scriptura cikkeim ellenőrzése során világított rá olyan apróságokra, amelyeket onnantól már sokkal tudatosabban alkalmazok.
Mit vártok az alelnöki szereptől? Hogy érzitek, mit fog adni Nektek ennek a feladatkörnek az ellátása?
Berki Vivien: Alelnökként az egyik legfontosabb, hogy szeretnénk a Szakkollégium jó hírnevének megtartását és egyben továbbemelését elérni. Csongorral mindketten szeretnénk elérni, hogy a Szakkollégium tagjai aktívan tudjanak tevékenykedni, és nemcsak szakmailag érezzék az előrehaladásukat, de a közösségre is úgy tekintsenek, mint amelybe érdemes volt csatlakozni. Nekem legfőképpen a személyes fejlődést fogja adni, a szervezési képességeimet ennek köszönhetően javítani tudom, valamint ugye a Szakkollégium képviseletének ellátása érdekében a személyemben megbújó félénkségemet muszáj lesz háttérbe szorítanom és legyőznöm. Talán ez utóbbi az, ami a legnagyobb kihívást jelenti. Az előző alelnökök mind nagyon kiemelkedőek voltak, így mi is szeretnénk fenntartani a színvonalat és úgy búcsúzni majd, amikor eljön az idő, hogy mindent megtettünk ezért a közösségért.
Van-e valamilyen kihívás, amivel úgy érzitek, újonnan szembe kell néznetek most, hogy alelnökök lettetek?
Rózsa Csongor: Kihívásnak tekintem, hogy mostantól sokkal nagyobb a felelősségünk a Szakkolin belül, mint korábban, hiszen nekünk szükséges képviselni az ÓNSZ-t az egyes rendezvényeken. Továbbá egyfajta ki nem mondott elvárásként tekintek az újítás igényére, ahol az szükséges. Vivivel van is néhány ötletünk, amiket remélhetőleg meg fogunk tudni valósítani majd!
Köszönöm szépen az interjút az Óriás Nándor Szakkollégium két új alelnökének, Berki Viviennek és Rózsa Csongornak, munkájukhoz sok sikert kívánunk!
Forrás: 1
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
