Amerika történelme során négy elnök esett áldozatul az ellenük elkövetett merényleteknek, de a hasonló kísérletek, cselekmények az emberiség eddigi teljes történetét végigkísérik az ókortól kezdve napjainkig. Korábban a középpont a magas rangot viselő személyek, hivatalnokok köré csoportosult, nem egy uralkodóval is végeztek a történelem évszázadai során. Következő cikkemben az Amerikai Egyesült Államokra fókuszálok, és az említett négy esetet igyekszem bemutatni, amelyek kellően megrázták az akkori mindennapokat és megmutatták, hogy a magas pozícióban lévő politikusok sincsenek teljes biztonságban, a megtett óvintézkedések ellenére.
Abraham Lincoln
Abraham Lincoln az Egyesült Államok tizenhatodik elnöke volt és egyben az első, akit hivatali ideje alatt öltek meg. Elnöksége Amerika talán legborzalmasabb, legvéresebb időszakára esett, nevezetesen a polgárháború éveire, ahol az északiak és a déliek csaptak össze egymással, elsősorban azért, mert a déliek elszakadását Lincoln lázadásnak minősítette. Hosszú, ezrek életét követelő háborúskodás kezdődött, 1863-ban Lincoln aláírta azt a proklamációt, amely mindörökre szabaddá nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. Az északiak győzelme egy karnyújtásnyira volt, amikor 1864-ben újraválasztották tisztségében, és bár győzelmet aratott, ennek nem örülhetett sokáig, mert a vesztesek mindenképp bosszút akartak állni. Egy, a déliek érdekeit szem előtt tartó, tüntetést is szervező polgár, John Wilkes Booth 1865 áprilisában, a színházi páholyban hátulról főbe lőtte az elnököt, majd ezután a páholyból a színpadra ugrott. A lába eltörött ugyan, de így is el tudott menekülni, több hetes hajtóvadászat után egy vidéki farmon bukkantak rá. Megadásra szólították fel, de az ellenállást választotta, amiért az életével fizetett. A pajtát rágyújtották, majd mikor onnan fegyverrel kitört, lelőtték, amibe később belehalt. Lincoln a merénylet után nem sokkal vesztette életét, de elnöksége alatt szűnt meg a rabszolgaság, és kormányzásának erősségét jelzi, hogy a polgárháború minden áldozata ellenére egyben tudta tartani az államot.
A merénylet pillanata
James A. Garfield
Garfield 1881-től töltötte be az elnöki címet, de mindössze fél évvel a beiktatása után a washingtoni pályaudvaron Charles J. Guiteau író, prédikátor két lövést adott le rá. Garfield életben maradt, a lövések a hátán és a vállán találták el őt, de a kor orvosai a kezelés során nem a megfelelő módon jártak el, a fellépő komplikációk, köztük vérmérgezés következtében Garfield hosszú szenvedés után szeptemberben életét vesztette. A sors különleges fintora, hogy az elkövető a republikánus párt rajongója volt, amelynek értékeit és szemléletét Garfield is képviselte. A tettest később elítélték és felakasztották.
William McKinley
William McKinley az USA huszonötödik elnöke volt, halálát egy anarchista támadó, Leon Czolgosz okozta. Czolgosz az akkori időszak gazdasági visszaesésének egyik áldozata volt, nem egy vallási, politikai gyűlésen részt vett, majd kapcsolatba került olyan anarchista mozgalommal, amely több, Európában elkövetett támadás végrehajtója volt.
William McKinley
A merényletre 1901 szeptemberében került sor, Czolgosz egy 32-es revolverrel közvetlen közelről kétszer rálőtt az elnökre. Az első golyó még lepattant az elnök egyik kitüntetéséről, de a második golyó okozta sérülésébe nyolc nappal később belehalt. Czolgosz elsősorban a visszaesés, a leépítések és a munkanélküliség okait kutatta, aminek végén az elnök megölése mellett döntött. McKinley halálát követően az amerikai titkosszolgálat első feladatának a mindenkori elnök védelmét írták elő.
John Fitzgerald Kennedy
Kennedy elnök halálának helyszíne, Dallas a mai napig sokakban a merényletet és annak hatásait hozza felszínre, amely az elkövetéskor sokkolta a világot. A gyilkosság 1963. november 22-én történt, Kennedy elnök előtte egy nappal érkezett Texasba, több céllal, a vizit legfőbb célja azonban a kampány előkészítése volt. Másnap még a merénylet előtt fogadta őt és feleségét Texas kormányzója, majd mind a négyen beszálltak egy nyitott tetejű kabrióba. Fél 1 tájban Lee Harvey Osvald három lövést adott le, amelyből egy az elnök nyakát találta el, a másik pedig a fejét. Fél órával később már Kennedy halálhírét közölték, és maga a merénylő sem élt sokáig. Pár nappal rá letartóztatták, és a rendőrkapitányságról a megyei börtönbe akarták vinni, amikor is az épületben egy bártulajdonos, Jack Ruby lelőtte. Ő maga 1967-ben hunyt el, nem sokkal előtte rákot diagnosztizáltak nála.
Kennedy volt az utolsó amerikai elnök, akivel merénylet végzett elnökségének ideje alatt. A rá következő évtizedekben is történtek hasonló kísérletek, de ezek egytől egyig sikertelennek bizonyultak, a fegyverrel elkövetni próbált akciók egymás után mondtak csődöt. A legutóbbi és talán legismertebb kísérlet Ronald Reagen ellen irányult, akire hat lövést adtak le 1981-ben. Az elnök végül felépült, az elkövetőt pedig elmebetegnek és beszámíthatatlannak nyilvánították.
Források: 1, 2, kiemelt kép, kép1, kép2
Sziasztok! Németh Mátyás vagyok, a PTE ÁJK jogász szakos hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Az írás már régebb óta egyik kedvenc időtöltésemnek számít, a Media Iurisnál pedig úgy érzem, ezt a készséget
fejleszteni tudom és egy erős összetartó közösség tagja lehetek. Érdeklődési köröm elég tág, így valószínűleg különböző témákból olvashattok tőlem cikkeket.
