Biztosan lenne olyan érdeklődő, aki már vasárnap kora délután meg szeretné tekinteni az ingatlant, de sajnos azzal még várnia kell. Hogy mennyit? Kizárólag körülbelül hét-nyolc évtizedet, nem többet. A NASA és a világ nagyobb űrhivatalai nem mondanak le a Mars meghódításáról. A terv egyetlen könnyű oldala csupán az, hogy a hódításhoz nem kell lemészárolni egyetlen őslakót sem.
A huszadik század első felében még a legtöbben úgy gondolták, ha vannak földlakók, akkor marslakók is kell, hogy legyenek, a kérdés csak az volt, hogy örülnek-e majd a szomszédos bolygóról érkező látogatóknak. A sikeres és sikertelen expedíciók sora már a hatvanas évektől bizonyította, hogy minden Mars-projekt iszonyúan kemény fába vágott fejsze, de azoknak élnek még a leszármazottjai, akik a kietlen sivatagba világvárost álmodtak, és meg is valósították az elsőre rémálomnak tűnő tervet.
A világhódító hódítani akar
Legyen szó Holdról, Marsról, netán a Jupiter holdjairól, a kutató kutatni, a világhódító hódítani akar, és ha van bőven zöldhasú, attól kezdve nincs lehetetlen csak tehetetlen. A tudomány permanens fejlődésének fontosságával minden gondolkodó ember egyetért, de sokan nem értik, hogy mi szükség a Mars kolonizálására, nem kellene-e inkább a Föld jövőjével többet törődni.
Már több céget is alapítottak az utópisztikus cél érdekében. Meghökkentő, de már rengeteg önkéntes jelezte, akkor is szeretne eljutni a Marsra, ha otthagynák. Elon Musk semmi rossznak sem az elrontója, így hát ennek sem. Ha valakit érdekelne egy kies utazás, bátran forduljon hozzá, az utazás viszont nem Teslával történik. Mielőtt azonban egy utazási iroda szerepeltetné a vissza nem térő lehetőséget katalógusában, néhány aprócska problémával szembesülnie kell. Ezekről írnék röviden cikkemben, nélkülözve a fontos, de száraz, nehezen emészthető adatokat.
Sok meleg ruhát a bőröndbe
A Mars átlaghőmérséklete a Földénél kb. 50 Celsius fokkal kevesebb. A bolygó dőlésszöge nagyjából megegyezik a Földével, ezért ott is vannak évszakok. A látogatóknak érdemes nyáron menni, mert ebben az évszakban az Egyenlítő közelében a nappali hőmérséklet elérheti akár a húsz-harminc fokot is. Az éjszakák viszont rettenetesen hidegek. Télen, az északi és a déli, főleg szárazjégből és kevés vízjégből álló jégsapkákon már mínusz 143 Celsius fokot is mértek. Ezek a nagy különbségek a Mars légkörének vékonysága, ritkasága miatt vannak, a gyenge légkör nem képes elegendő naphőt magában tartani.
Űrruha egész nap
A bolygó légköri nyomása a Földének kb. századrésze, így séta közben űrruha viselése kimondottan ajánlatos. Továbbá azért is, mert a ritka légkör ellenére hatalmas porviharok tombolnak, a Mars vörös színéért felelős rozsdás homokból pedig dűnéket épít a szél.
Hosszú, kimerítő utazás
Oda-vissza kb. másfél évet kell feláldoznunk az életünkből. Egyirányú jegyet jóval olcsóbban fognak majd árulni, mert könnyebb felszállni a Földről, mint a Marsról. A visszaút manapság még nagyon kockázatos. Asztronauták néhány év múlva indulhatnak már, őket valószínűleg a temérdek pénzüket a Földön elkölteni képtelen, unatkozó „bakancslista-pipálók” követik majd néhány évtized múlva. Telepesek aktivizálódásához a bolygó mágneses terének erősítésére, felületi nyomásának emelésére, légkörének sűrítésére lenne szükség. A tudomány mai állása szerint ez a huszonegyedik században nem valószínű, hogy meg tud valósulni.
Akkor miért éppen a Mars?
A Merkúr túl forró, mert a Naphoz a legközelebb helyezkedik el. A Naptól már távolabb van a Vénusz, de még az Esthajnalcsillagon is 450 Celsius fok van. Ez kiegészül elképesztő, 90 atmoszféra nyomással és savas esőkkel. A Hold még szóba jöhetne, de nincs légköre, ezért éjszaka majdnem mínusz 200 Celsius fok van, nappal pedig a hőmérő plusz 200 fok fölötti értéket mutatna. A sarkoknál barátságosabb a helyzet, de a közel mínusz 100 fok túltesz még az Antarktisz leghidegebb pontján mért hőmérsékleten is. De legalább a sarkok közel 100 foka állandó. A gázbolygókba csak belesüllyedni tudna még Elon Musk is, a Jupiter körül keringő holdak szilárdak, de irdatlan távolságban vannak. Tehát jobb híján marad a Mars, melynek átmérője nagyjából fele a Földének. Kémiai összetétele nagyon hasonlít a Földéhez. Nagyon fontos, hogy víz van, azonban fagyott állapotban, rejtve, viszont jelentős a mennyisége. Mint azt fentebb már említettem, légköre gyenge, de legalább van neki. Egy év a Marson majdnem kétszer annyi napból áll, mint a Földön, viszont egy nap szinte majdnem ugyanannyi órából áll ott is. Az égbolt bámulásából és bámulásáért élők egy dologban biztosan egyetértenek: az a vöröses folt ott, „nem is olyan messze”, bizony kell nekik.
Sziasztok! Csillik Szilárd vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Legkiemelkedőbb erényeim között tartom számon azt, hogy mióta csak az eszemet tudom, rengeteg minden tartozik az érdeklődési körömbe, és az ezekkel kapcsolatban való véleményformálás sem áll tőlem távol. Ezen véleményeim pedig rendszerint nem is rejtem véka alá.
