A kihívásos videókat sokféle kategóriába lehet sorolni: trend alapján, szórakoztató, jótékonykodó, életveszélyes, halálos, öngyilkosságra buzdító és erőszakos. Pár évvel korábban terjedt a Facebookon a „tedd ki a régi gyermekkori fotódat”, „tedd ki profilképnek a kedvenc mesehősödet”, kedvenc vers, vagy idézet stb. Ezek mind pozitív trendet képviseltek, azaz nem kapcsolódtak hozzájuk negatív következmények. Több internetes kihívás is létezik a közösségi médiafelülteken és rohamosan nőtt az elmúlt időszakban azon esetek száma, amikor a „játék” kihívottját komoly baleset érte, vagy ő okozott másnak sérelmet.
Birdbox
Testi, lelki és szociális értelemben is egyaránt. A játékok célpontjai elsősorban a fiatal generációt érinti. A nyerés és a vesztés örök körforgása megteremti a feszültséget, és ebből kifolyólag tragédiákhoz vezet. Az egyik ilyen kihívás jelenleg Sandra Bullock által játszott új horrorfilmje, a Bird Box, ahol bekötött szemmel kell élnie az életét, hogy megússza a sötét erők jelentette fenyegetést. Többen úgy döntöttek, hogy lájkok reményében videón rögzítik bekötött szemmel a napi rítusukat. Olyan feladatokat adtak, mint például a hajmosás, de akár az autóvezetés is. Annyira horrorisztikusra sikerült, hogy a film alkotója is próbálta leállítani a robbanásszerűen elterjedt kihívást.
Momo
Tavaly a „Momo” névre keresztelt kihívás terjedt el, ahol egy rémfigura különféle dolgokra rávette a fiatalokat és szinte öngyilkosságra késztette őket. A szörnyű torz arc, aki különböző ijesztő üzeneteket küld azoknak, akik kapcsolatba lépnek vele WhatsAppon. Egyelőre senki sem tudja, hogy ki állt mögötte és az öngyilkossághoz köze van-e. Majd további álhírek és rémhírek lepték el a közösségi média felületét, szülők, pedagógusok és nagyszülők kétségbeesve preventív szándékkal tájékoztatták egymást az esetről. A megosztások száma napról napra nőtt. Igen fontos kihangsúlyozni, hogy egy hír igaz vagy hamis. Van valóság alapja, vagy csak valamely horrorfilm által gyártott kitaláció. A kihívásos videók kezdete arról szólt: „mered” vagy „nem mered”. Apró szórakoztató játéknak indult, mely ártalmatlan és olykor infantilis. Aztán valami vagy valakik kihasználva a nézettséget különféle életveszélyes és halált előidéző körülményeket generáltak a játékkal. Az életveszélyes kihívásos videók pillanatok alatt bejárták a világhálót, nem volt szükség „88 napra a Föld körül”. Olyan nagyléptű sebességgel terjedtek, hogy alig vagy szinte lehetetlen volt kinyomozni a forrást.
Kihívások a jelenlegi helyzetben
Emlékezzünk a Kék Bálna esetre, melynek halálos áldozatai lettek. Persze az öngyilkosságra buzdító kihívások mögött ott lapul az egyén komoly pszichikai problémája is. Ezért nem lehet csak és kimondottan magát a játékot hibáztatni. Játssz az életedért, akár ezzel a címmel is bemutatható az Idegpálya című film, melynek alapját nemcsak regény ihlette, hanem a való életben is felbukkant, mint egy titkos játék. A játékosoknak élő adásban a nézők által kitalált kihívásokat kellett teljesíteniük, és ha elbuknak, akkor elveszítik az addig nyert pénzösszeget. Ennél az esetnél nemcsak a nézettség, hanem a pénz szerepe is meghatározó volt. A jelenlegi helyzet, azaz a karantén jelentősen megnövelte Tik Tok nevű alkalmazás elterjedését, így növelte a kihívásos videók számát is. Az RTL Klub múlt heti adásában beszámolt ennek gyorsütemű elterjedéséről, illetve a legjellemzőbb kihívásokról, mint a citromevés, hagymaevés, vagy különféle darabokra „éneklés” és tánc. Miért is jók ezek a vicces kihívások, illetve trendek? Örömérzés, unaloműzés és szórakozás, persze mindent megfelelő mennyiséggel és mértékkel. De, ahogy már fenn is említettem terjed számtalan olyan kihívás, mely veszélyezteti gyermekeink életét, ezért van szükség arra, hogy kontroll alatt tartsuk a „hálózat szárnyait”. Vajon a jog képes felvenni a versenyt az ilyen jellegű cselekmények ellen? Vajon sikerül időben leállítani és megfékezni a terjedésüket? A média oktatása jelen helyzetben, már nem része az iskolarendszernek, így teljes mértékben a szülők felelőssége az, hogy a gyermek mikor mit néz az interneten. Amennyiben bizonyos vizsgálatok azt eredményezik, hogy a média hatása káros, akkor indokolt lehet a média szigorú szabályozása, ugyanis az államnak kötelessége megvédeni polgárait az őket fenyegető veszélyektől. Ha azonban arra derül fény, hogy a média társadalomra gyakorolt hatása kismértékű, akkor nem indokolt a szólás szabadságának a korlátozása. Összességében elmondható, hogy az internet és a média veszélyei kellő körültekintéssel és óvatossággal elkerülhetők, hogy ne váljunk a „hacker világ” áldozataivá.
A Media Iuris csapata arra kér titeket, hogy soah ne menjetek bele ilyen, és ezekhez hasonló veszélyes kihívásokba.
Kántor, a leghíresebb magyar nyomozókutya története
Hazai húsvéti szokások régen és napjainkban
Stubby története – Kóbor kutyából őrmester
Amerikai elnökök, akik merényletben vesztették életüket
Interjú az Óriás Nándor Szakkollégium két új alelnökével
Eladó egy hold föld a Marson – közművesítés folyamatban
Mi történt Johnny Deppel?
A Bin Laden hajsza
A kreatív írás gyógyító ereje: Az önreflexió és az érzelmi gyógyulás útja
96. Oscar-gála – Ismét átadják a filmvilág legnagyobb díjait
Sziasztok! Dölles Linda vagyok Szekszárdról a pécsi jogi kar joghallgatója. A mai rohanó világban, ahol a technika hatalmas léptekkel fejlődik, alig vesszük észre azokat a dolgokat, amit akár a kommunikáció vagy a mozgókép nyújt nekünk. A média, mint tantárgy már nem része az iskolarendszernek, de úgy gondolom a Media Iuris egy olyan platform és közösség, mely lehetőséget nyújt e „tantárgy” további fenntartásához. Úgy vélem, főleg a jövőt illetően, hogy a jog és a média elválaszthatatlan ága lesz egymásnak, és kijelenthetjük azt, hogy a média a negyedik hatalmi ág. Cikkeimet főleg pszichológiai témákból merítem, melyeket szeretek filmekkel együtt prezentálni.
