Reggeli ébredésünktől lefekvésig, minden pillanatban információk és ingerek sokasága ér bennünket. Lehetőségünk van tájékozódni a világ bármely szegletében aktuálisan zajló eseményekről, friss hírekről, elmélyedhetünk a legújabb, naprakész tudományos írásokban. A felgyorsult XXI. században az internetet használjuk arra, hogy gyorsan választ találjunk a kérdéseinkre, megoldásokat a problémáinkra, és arra, hogy segítsen számunkra a véleményformálásban adott témák kapcsán. A világhálóról szerzett ismereteinkre gyakran hajlamosak vagyunk abszolút igazságként tekinteni, pedig olykor fel kellene merülnie bennünk, hogy az általunk felkeresett honlap dezinformációkat, vagy álhíreket közöl.
A dezinformáció és az álhír szorosan összekapcsolódik, ugyanakkor van köztük különbség. Utóbbi esetében az írás szántszándékkal, tudatosan megtévesztő, legtöbbször nincs valóságalapja, akár teljes mértékben kitaláció, és profitszerzés céljából készülhet. Előbbinél a tartalom alapja a valóság, aztán annak egyoldalú bemutatása, egy szeletének torzítása történik. A cél itt is az emberek megvezetése, befolyásolása egy meghatározott irányba. Eszerint tehát minden álhír dezinformáció, viszont fordítva az állítás már nem igaz.
A hamis hírek terjesztése nem új keletű, egy mindig is létező jelenségről van szó. A mára már mintegy újságírói klisévé vált angol kifejezés, a „fake news” (tükörfordításban hamis hírek) viszont a közösségi média elterjedésével párhuzamosan vált a közbeszéd népszerű tárgyává, és kezdték azt el egyre többen használni önös célok megvalósítására. Leggyakrabban politikai pártok, politikusok kapcsán hallunk a témáról.
Demokratikus társadalmakban és autoritárius rendszerekben egyaránt előfordulnak esetek, ahol komoly bevételi forrást jelent szervezetek számára, hogy több száz hírportált hoznak létre politikai befolyásolás céljából. Ezen kívül rendkívül széles körre kiterjedőek a félrevezető médiumok tartalmai. A heves vitákat kiváltó oltásellenes mozgalom, a mai napig létező laposföld-hívők mind rendelkeznek online jelenléttel, ezen kívül úgynevezett kattintásvadász, érzelmekre ható (például celebek halálhírét terjesztő) honlapokban is bővelkedik az internet.
A Facebook az egyik legkiválóbb platform arra, hogy alaptalan, valótlan tényeket hitessenek el azokkal, akik nem kérdőjelezik meg egy oldal hitelességét, nem tudnak, vagy nem akarnak időt szánni arra, hogy más portálokról informálódjanak. Kihasználják a naivitást, a tudatlanságot, és azt a fajta gondolkodást, hogy ha már több ismerős megosztotta ugyanazt a hírt, az már biztosan igaz. Minél többször nyitunk meg olyan cikkeket, amelyek álhírterjesztő oldalakról származnak, annál nagyobb veszélynek tesszük ki magunkat, hiszen újra és újra hasonló témájú oldalakat fog a számunkra ajánlani a közösségi média minden felülete, amely kapcsolódik egymáshoz (például Facebook-Instagram).
FELISMERÉS
Kulcsfontosságú, hogy felismerjük, mikor találkozunk álhírekkel, pánikkeltő, hamis írásokkal. Amennyiben az adott tartalomnak nincs szerzője, vagy a személy kitalált, az már okot adhat nekünk a gyanakvásra.
Amikor egy hír olvasásának végére érünk, végezzünk egy gyors keresést, hogy lássuk mások is írnak-e az adott témáról (Magyarországon nemrég letartóztatásokra került sor, amiért egy online csatorna azt állította van már az országban fertőzöttje a Vuhan városából induló koronavírusnak – ez egy fals információ). Van, amikor figyelmetlenségből nyitunk meg egy oldalt, majd amikor az olvasott hír gyanús, észrevesszük, hogy az URL hasonlít, de nem egyezik meg egy általunk gyakran felkeresett portállal. A címben fellelhető sok írásjel, csupa nagybetű használata, érzelmekre ható sorok is kétséget ébreszthetnek bennünk.
Találkozhatunk olyan írással is, amely nem aktuális, hanem évekkel ezelőtti történéseket mutat be, régi, vagy manipulált képek használatával, erre is figyelmesnek kell lennünk. Amennyiben van rá lehetőség, kérdezzünk meg egy hozzáértőt, vagy szakértőt, így biztosabbak lehetünk, hogy hiteles információra teszünk szert.
SZAVAZÁS
[poll id="2"]
A megalapozott tényeken alapuló, valós tartalmak kiszűrése a mai világban egyre nehezebb feladat, főként az internet széleskörű elterjedése óta, de nélkülözhetetlen. Szükségünk van az igazság megismerésére, hogy megértsük a társadalom működését, fejlődhessünk, tanulhassunk. A hasznos munkavégzéshez, tanulóként a beadandók, diplomamunkák megírásához elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a megfelelő forrásokat. Ismerjük fel, amikor álhírekre bukkanunk, tegyünk lépéseket a megszüntetésükért, és figyelmeztessünk másokat is a „fake news” veszélyeire!
Kántor, a leghíresebb magyar nyomozókutya története
Hazai húsvéti szokások régen és napjainkban
Stubby története – Kóbor kutyából őrmester
Amerikai elnökök, akik merényletben vesztették életüket
Interjú az Óriás Nándor Szakkollégium két új alelnökével
Eladó egy hold föld a Marson – közművesítés folyamatban
Mi történt Johnny Deppel?
A Bin Laden hajsza
A kreatív írás gyógyító ereje: Az önreflexió és az érzelmi gyógyulás útja
Brlas Dóri vagyok, a Media Iuris szerkesztője. Főként az aktuális közéleti témák foglalkoztatnak, emellett pedig a legnagyobb szenvedélyemről, az utazásról is szeretem megosztani a véleményemet, gondolataimat, tippjeimet. A célom bemutatni mit rejt Pécs, és a világ! Kérlek, osszátok meg velem Ti is a meglátásaitokat, észrevételeiteket a tartalmakkal kapcsolatban, és kövessetek más platformokon is!
