quaden-bayle-bantalmazas-korinek-beata

Melyik gyermek válik célponttá? – Quaden Bayle, a törpenövésű kisfiú esete

Felnőtt fejjel szinte mind visszavágyódunk a gondtalan gyermekkorba. Mindig hallom ismerőseimtől, hogy bárcsak ismét gyerek lehetne, bárcsak még gondtalanul játszhatna az óvoda udvarán társaival, majd élvezhetné a ‘szabad’ órákat általános iskolában. Megtanulhatna szalvétatartót készíteni technika órán, énekkarba járhatna, majd a gimnáziumi sportklubba vagy színjátszó szakkörbe és délután pedig a barátaival lóghatna. De van valami, amiről senki sem beszél, senki sem mesél. Méghozzá az, hogy nem mindenkinek ennyire szép, álomszerű a gyerekkora. Azoknak semmiképpen sem, akiknek anno mi – átlagosnak hitt gyerekek keseríthettük meg az életét.

Quaden Bayle egy kilencéves kisfiú, aki Ausztráliában éli mindennapjait. A világsajtó fókuszába azután került, hogy édesanyja – Yarraka Bayle – a facebookon, élő videóban mutatta meg, amint gyermeke, Quaden lelkileg összeomlik amiatt, amit iskolatársai nap, mint nap művelnek vele. Quaden egy úgynevezett achondroplasia (törpenövés) betegségben szenved, amely egy veleszületett, domináns módon öröklődő fejlődési rendellenesség. Olyannyira ritka, hogy Magyarországon évente legfeljebb 5-6 ilyen rendellenességgel világra jött csecsemőt regisztrálnak a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásában.

Quadent az iskolatársai mindennap csúfolják, gúnyolják, lelkileg bántalmazzák mássága, veleszületett mássága miatt. Az édesanya tehetetlenségében, átérezve gyermeke fájdalmát, gyötrődését meséli és veti más szülők szemére a problémát a videóban: …minden egyes nap ez van, újabb zaklatás, újabb csúfolódás, újabb gúnynév. Mi volna, ha megnevelnétek a gyerekeiteket, a családotokat, a barátaitokat. A közel hatperces videóban Quaden krokodilkönnyei láttán mind elérzékenyülünk, hiszen átérezhetjük általa a kilencéves kissrác minden lelki fájdalmát.

HANG

A kisfiú mellett több világsztár, mint például Hugh Jackman, Golden Globe-díjas amerikai színész is kiállt, aki Twitteren ajánlotta fel barátságát Quadennek: “Quaden, én a barátod vagyok”. Jackman a videóban a bántalmazókat is megszólítja: “Legyünk mind kedvesebbek egymással, a zaklatás nem oké. Az élet amúgy is elég nehéz. Jusson eszünkbe, hogy mindenki küzd valamivel, így hát legyünk kedvesek egymással!”

 

 

 

Dr. Korinek Beátát, a Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoportjának tudományos munkatársát kérdeztem a magyarországi gyerekbántalmazásokkal kapcsolatban, mely témában jelent már meg publikációja.

dudas-attilane-korinek-beata-zsofia_mediaiurisHa egy közösség vagy osztály, iskola nincs érzékenyítve a másságra, kellő módon, akkor sajnos a gyengébb, a kisebb, a kicsit is másképpen funkcionáló gyermek könnyen célponttá válhat. Szerintem az integráció akkor működhet jól, ha a befogadó intézmény erre tényleg fel van készülve, (tanár/iskolai dolgozó, diák, szülők) készítve. Ez nagy, de szép feladat. Arról van tudomásom, hogy olyan osztályokban, ahol sikeres az integrációja egy mássággal élő gyermeknek, az osztálytársak tanulmányi eredményén is látszik a jól működő, egymást segítő közeg ereje, vagyis jobb osztályátlagok születnek. Egy ilyen osztályba járó gyermek, olyan képességeket sajátíthat el azáltal, hogy megtanulta elfogadni, segíteni, támogatni mássággal élő társát, melynek hatására egész biztosan egy környezetére érzékenyebb felnőtt válik belőle. Az iskola minden egyes felnőttje (tudatosan nem mondtam csak tanárját, mert a takarító néni is az iskola felnőtt polgára, – aki egy jól működő Anti-bullying rendszerben) tesz és tudja, hogy mit tegyen azért, hogy ne legyen zsarnokoskodás, ne legyen bántás. A működőképességhez fontos a folyamatos utánkövetés, egy ilyen folyamat működtetéséhez. Vagyis nem elég egy “gyógyszert” egyszer bevenni a gyógyuláshoz. Bántalmazás mindig is volt, de ma már sokkal több információnk, ismeretünk van róla, így az adott közösségen múlik tesz-e a megelőzéséért. Ha megtörtént a bántás van-e megfelelő válasza rá. A világban mindannyian mások vagyunk, egyediek és megismételhetetlenek. Jó lenne ezt tudatosítani kicsi kortól, hogy én is, te is MÁSOK vagyunk. Van akinek látványosabb ez az egyedi védjegye. Mindenesetre kutya kötelességünk úgy viselkedni másokkal, ahogy azt elvárnánk magunkkal szemben, ez pedig egy több, mint kétezer éves tanítás, csak kicsit lassan tanulunk. Ez a lassúság pedig áldozatokat szed. Sajnos.

Mi a bullying ? Dan Olweus norvég kutató úgy definiálja a megfélemlítést, mint amikor valaki „ismételten és hosszabb időn át negatív cselekedeteknek van kitéve egy vagy több más személy részéről”. A negatív cselekedetet pedig úgy határozza meg, „amikor valaki fizikailag, szóban vagy más módon szándékosan sérelmet vagy kellemetlenséget okoz egy másik embernek”. A bullying áldozatai nemritkán hosszú távú érzelmi és viselkedési gondokkal küzdenek, különféle stresszes eredetű betegségek fenyegethetik őket, s ez olykor öngyilkossághoz is vezethet. Magyarországon számos remek program létezik az iskolai, vagy intézményi zsarnokoskodás kezelésére, de igen kevés azon intézmények száma, ahol beindult a változás, miközben a bullying mindenhol jelen van. Ilyen anti-bullying program például az ENABLE PROGRAM https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Budapest/tpn2018/ENABLE_hazai_bevezetese_Budapest_Jarmi.pdf, a NYUGI OVI, http://sokszinusegoktatas.hu/hirek/nem-lehet-eleg-koran-kezdeni-ovis-program-kirekesztes-es-bantalmazas-ellen, BÉKÉS ISKOLÁK PROGRAM http://www.bekesiskolak.hu. Utóbbi program egyik képviselője Kulcsár Gabriella, a pécsi jogi kar oktatója, aki rengeteg és önzetlen munkát fektet abba, hogy minél több iskolába eljussanak a segítő módszerek. A pannonhalmi bencéseknél miután 2014-ben fény derült egy súlyos, éveken át tartó bántalmazásra, az iskola szembenézett, segítséget kért és azóta működtet egy új gyermekvédelmi programot. Jó lenne nem megvárni a nagy bajt, hanem tudva, hogy létező jelenség a bullying, minden intézménynek kidolgozott stratégiával kellene rendelkeznie. Elsősorban az intézmények nyitottságától, érzékenységétől függ, hogy felvállalják-e és elkezdik-e működtetni egy hasonló új rendszert, ami védelmet nyújt mindenkinek.” – mondta el a témában, a pécsi jogi kar tudományos munkatársa, Dr. Korinek Beáta.

Quaden Bayle esete egy a sok millió történetből, amely most – értelemszerűen – a facebooknak és a közösségi felháborodásnak köszönhetően szemünk elé, látóterünkbe került. Mi – felnőttek – sokszor elfelejtjük, hogy esetleg régen, amikor mi gyerekek voltunk, minket is értek bántások. Vagy a másik eset, amikor mi léptünk fel bántón egy másik társunkkal szemben. Majd amikor esetleg a mi gyermekünket bántják, teljesen fel vagyunk háborodva. Ne feledkezzünk meg a tényről, hogy bárki válhat áldozattá. Éljük úgy a mindennapjainkat, hogy segítsünk másokon, fogadjuk el azt, hogyha valaki más, mert sose tudhatjuk mikor kell nekünk is az elfogadásért harcolnunk, akár magunkért, akár gyermekünkért, szeretteinkért.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian