[metaslider id="9331"]
boritokep_felirattal_sablon-5-1024x576

Óvatosan a netes szereplésekkel!

A koronavírus miatt kialakult helyzetre való tekintettel hazánkban a mozik, színházak, illetve kultúrházak kapui zárva tartanak. Ez nem jelenti azt, hogy az emberekben az igény is megszűnt volna az előadások iránt. Egy nagyszerű kezdeményezés segít átvészelni az időszakot: esténként számos zenész, színész vagy akárki, aki szívesen mutatja meg a benne rejlő tehetséget énekel, könyvből olvas fel verseket. Azonban mielőtt bárki is könyvet ragadna, hogy szórakoztassa a társadalom többi tagját, érdemes utánanézni néhány jogszabálynak, ugyanis sok esetben engedélyhez kötött a nyilvános előadások tartása. A Media Iuris most abban segít, hogy minden rendben menjen a netes szereplésekkel.

Először is érdemes tisztázni, hogy mi minősül nyilvánosnak. A magyar szerzői jogi törvény a nyilvános előadást úgy határozza meg, hogy „ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.” Nem mindegy tehát, mi a beállítása a közösségimédia-oldaladnak, ahol az előadás zajlik. Számít, hogy a Facebookot „publikra” állítják-e. Ha egy zárt csoportban néhány fő előtt olvasnak fel vagy zenélnek, akkor az akár a családi-baráti kör keretein belül is maradhat, és akkor nem kell engedély.

Ha eléri a felhasználás a nyilvánosságot, akkor a következő kérdés, hogy a show élőben vagy rögzítve történik. Ha élőben, és nem kerül rögzítésre a felvétel, az az Szjt. 26. § (7)-(8) bekezdés 1. mondata értelmében nyilvánossághoz közvetítésnek minősül. A törvény rögzíti, hogy a szerző kizárólagos joga, hogy a művét nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Hasonló egy internetes rádióhoz vagy műsorhoz, nem lehet beletekerni és nem lehet visszanézni. Ezt szokták webcastingnak hívni. Egy másik fontos szabály szerint a művek felhasználásához a jogosulttól kell engedélyt kérni, kivéve akkor, ha olyan szerző műve az előadás tárgya, aki 1949-ben, vagy annál régebben elhunyt. Néhány magyar szerző, akik az 1940-es években hunytak el: Babits Mihály, Reményik Sándor, Móricz Zsigmond, Rejtő Jenő, Radnóti Miklós stb. Akiknek az elkövetkezendő években fog lejárni a védelmi ideje: Szabó Lőrinc, Tanner Ilona, Molnár Ferenc, Térey Sándor, Szép Ernő stb. Nem kell engedélyt kérni saját mű előadása esetén.

A tekintetben, hogy kitől kell engedélyt kérni, két irányban folytatódhat a történet. A zenedrámai mű vagy annak jelenetei, illetve keresztmetszete, tehát nagyjából olyan zenés mű, aminek cselekménye, története van, továbbá bármilyen irodalmi mű előadása esetén közvetlenül a jogosulttól kell engedély kérni. Ez az ún. nagyjogos felhasználás. Ha például egy verset vagy regényt olvasnak fel, egy színdarabot, musical vagy annak cselekménnyel együttes részletét közvetítik, vagy bármilyen műnek a drámai előadása történik, akkor a szerzőtől (jogutódtól) közvetlenül kell engedélyt kérni. Ha egyéb (ún. kisjogos) zenei mű közvetítése történik, akkor a közös jogkezelőhöz, tehát az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez kell fordulni.

Az Artisjus erre vonatkozó jogdíjközleményét itt találod.

Ha rögzítésre is kerül az előadás, az szerzői jogilag egészen más kategóriába fog tartozni. Ez azt jelenti, hogy az adott személy feltöltötte a szerzői művet az internetre. A törvény úgy fogalmaz, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választják meg. A rögzítésen, visszanézhetőségen tehát a jogi minősítés szempontjából sok múlik. Ebben az esetben, az élőhöz hasonlóan, nagyjogos felhasználás esetén a jogosult közvetlenül ad engedélyt, kisjogos felhasználás esetén pedig az Artisjus.

Az összefoglaló táblázat segítségével könnyebb lesz majd eligazodni:

Művek típusa Online LIVE adás rögzítés nélkül Online rögzített, visszanézhető adás
Ún. nagyjogos zene közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
Rövid terjedelmű, nem drámai zenemű (pl. könnyű- vagy komolyzeneszám, musicalből vett szám) nem drámai elődadása Artisjus ad engedélyt, webcasting (csatornák száma szerinti átalány-minimumdíj) ’RTV jogdíjközlemény’ Artisjus ad engedélyt, on demand (zenemű, zeneműrészletenként számított díj) ’I jogdíjközlemény’
Nagyjogos irodalmi mű pl. könyv közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
Kisjogos irodalmi mű pl. versek közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt

 

 

 

EnglishGermanHungarian