koronavirus-nemzetkozileg-glied-viktor-1024x576

Koronavírus nemzetközi viszonylatokban – Interjú Dr. Glied Viktor politológussal

A koronavírus hatásai nem csak egy országon belül érvényesülhetnek, hanem a nemzetközi színtereken is különféle következményekkel járhatnak. A globális szintű változások kérdésköréről lesz szó ebben a cikkben, és aki segíteni fog nekünk tájékozódni a nemzetközi politika vizein, az Dr. Glied Viktor, aki a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék egyik oktatója.

INTERJÚ

Mely országok jelenleg a legérintettebek?

Glied ViktorDr. Glied Viktor: 2020. március 17-én Kínában a hírek szerint már lecsengőben van a járvány, azonban Európa nagy részén még most éri el a csúcspontját. Ezen kívül még Iránt lehet megemlíteni, de a világ nagy részéről nincsenek hiteles adataink.

Mi a helyzet azokkal a személyekkel, akik nem az állampolgárságuk szerinti országban kerülnek karanténba? Milyen szabályozások alá esnek?

Dr. Glied Viktor: Értelemszerűen az adott ország szabályozása a mérvadó és azt kell mindenkinek követni és betartani. Az ő és mások egészsége a tét, nem is lehet kérdés, hogy be kell tartaniuk a szabályokat. Amennyiben nem teszik, a következmények terhét is viselniük kell, amint történt ez a Magyarországon tanuló iráni diákok esetében.

Véleménye szerint miért pont Kína volt az epicentruma a koronavírusnak?

Dr. Glied Viktor: Fontos elmondani, hogy nem ez az első járvány, amely Kínából és más ázsiai területekről (valamint Afrikából) indult. Ha az okokat keressük, mindenképpen érdemes kiemelni az elmúlt évtizedek népességrobbanását és az említett térségekben végbemenő gyors városiasodást. Több tízmillió ember vándorolt a városokba, elképesztően nagy metropoliszokat létrehozva. A nagy népsűrűségű területeken a megfelelő higiéniai körülmények sem adottak, továbbá a hirtelen növekedés elképesztő környezetpusztítással jár(t) együtt. Megszűnnek a természetes élőhelyek, a vadállatok és más, betegségeket terjesztő állatfajok közelebb kerülnek az emberekhez és a rágcsálók is folyamatosan jelen vannak a nagyvárosokban. Hozzáteszem, ez utóbbi probléma nem csupán a fejlődő és átalakuló térségekben okoz manapság gondokat.

Milyen hatással lehet Ön szerint a nemzetközi politikára az, hogy jelenleg az egyik gazdaságilag legerősebb ország adta bölcsőjét a koronavírusnak?

Dr. Glied Viktor: Meglátásom szerint a folyamatos válságok hatására a nemzetközi közösség egyre kevésbé lesz képes (és egyre kevésbé akar majd) hosszabb távú tervekben megegyezni. A döntések a válságmenedzsmentre szűkülnek, a közös, akár globális célok helyett/mellett inkább a bezárkózás és védekezés felé tereli a döntéshozók figyelmét. Ha véget ér a járvány, szükségszerűen jön a gazdaságok talpra állításának kényszere.  Az elemzők szerint egy elhúzódó krízis akár ezer milliárd dollárt meghaladó globális növekedési veszteséget, Amerikában és az euróövezetben recessziót is okozhat. Ha a politika a „jól bevált” módszert alkalmazza, akkor megszorít és megpróbálja felpörgetni a növekedést, így mindez háttérbe szoríthatja például a klímaváltozás elleni küzdelmet és erősen megvághatja a fejlesztésekre szánt pénzeket. Nem látjuk még, mi fog történni, több forgatókönyv is létezik. Amennyiben a már a járvány kirobbanása előtt tapasztalt folyamatok folytatódnak, úgy nem jósolok békésebb éveket, azonban bízom valamennyire abban, hogy a közös kihívás ráébreszti a politikusokat, az eddiginél sokkal felelősebben és megfontoltabban gondolkodjanak, amikor közel 8 milliárd ember és a Föld jövőjéről döntenek.

koronavirus-glied-viktor

Legfrissebb értesülések alapján, Kínában már kezdik visszaszorítani a koronavírust. A kínai rendszer sajátosságai mennyiben járulhatnak hozzá a koronavírus ottani visszaszorításához?

Dr. Glied Viktor: Kettős folyamatot lehet látni Kína kapcsán. Egyrészt az autoriter államokra jellemző módon a retorzióktól és felelősségtől való folyamatos félelem miatt azok sem merték időben jelezni a problémát, akik felismerték, hogy nagyon nagy a baj. Elhallgattatták továbbá azokat, akik szerették volna figyelmeztetni a közvéleményt. Ma „sem tudjuk” mi történt azokkal a kínaiakkal, akik megpróbáltak tudósítani a valós helyzetről. Másrészt viszont egy erősen centralizált, kézi vezérlésű államot látunk, amely elrendelte a vesztegzárat és megszervezte az egészségügyi ellátást (ilyen-olyan módon). Hozzáteszem, mivel a hírek megszűrve érkeznek Kínából, ezért nem tudjuk, mi és hogyan történt valójában. Általánosan elfogadott vélekedés, hogy amennyiben Peking azonnal és pontosan tájékoztatott volna a járvány kirobbanására vonatozó adatokról, akkor a világ többi része talán gyorsabban és hatékonyabban felkészülhetett volna a védekezésre. Hozzáteszem, egy ilyen méretű és ennyire gyorsan terjedő járványra képtelenség „időben” felkészülni, maximum drasztikus és azonnali lépésekkel. Ez azonban több akadályba ütközik, mint azt láthatjuk és végigkövethetjük.

Ön szerint a vírus terjedése roncsolhatja a nemzetközi kapcsolatokat?

Dr. Glied Viktor: Ellentmondásos folyamatokat látunk, hiszen az egyik oldalon lezárjuk a határokat, utazási tilalmat rendelünk el, korlátozzuk a személyek szabad mozgását, a másik oldalon azonban látunk egyeztetési folyamatokat is, amelyek a megoldásokat keresik. Azt gondolom, hogy bizonyos országokkal szemben – mint Kína és Irán, de említhetem akár Olaszországot is – a bizalmatlanság mélyülhet, azonban az is nyilvánvaló, hogy a 21. században nincs olyan ország, amely képes lenne egyedül és egymaga dönteni, valamint lépni. Még az USA sincs ilyen helyzetben, ez a Trump-adminisztráció számára is nyilvánvalóvá vált.  

Milyen hosszú távú következményei lehetnek a vírusnak a nemzetközi kapcsolatokat figyelve?

Dr. Glied Viktor: Csak megerősíteni tudom még egyszer, amiről már beszéltünk, én személy szerint bízom abban, hogy a közös küzdelem szorosabbra fűzi a nemzetközi közösség együttműködését, azonban tartok tőle, hogy kincstári optimizmus beszél belőlem. Ami az egyik oldalon egy, a második világháború és az ötvenes évek óta nem tapasztalt bizonytalanságot idézett elő és fenekestől felforgatta az életünket, a másik oldalon rendkívül kedvező folyamatokat indított el a levegőszennyezés megállítása, vagy a klímaváltozás lassítása terén. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a jövőben egyre több ilyen jellegű járványra kell felkészüljünk, a lecke tehát fel van adva. Egy felelősebb, egymásra jobban odafigyelő gondolkodás hiányában a védekezés sem lehet hatékony.

Ön személy szerint mit gondol a felsőoktatási intézményeknél bevezetett korlátozásokról?

Dr. Glied Viktor: Azt gondolom, hogy a külföldi hallgatók nagy száma, valamint az oktatói és hallgatói mobilitás miatt a felsőoktatás különösen ki van téve a veszélynek. Fontos kihangsúlyozni, hogy itt nincsenek felelősök, most mindenki áldozat, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a felelős viselkedés, a szabályok betartása és betartatása mindannyiunk közös érdeke. Be nem látható következményei lesznek a koronavírusnak, amely hatással lehet az egész magyar közoktatás, benne a felsőoktatás jövőjére. Évekig tartó folyamat lenne a digitális oktatásra és a távoktatás különböző formáira való átállás, most minderre kevesebb, mint két hét áll a rendelkezésünkre, miközben a hallgatókat is folyamatosan tájékoztatnunk kell, hiszen elkeseredettek és aggódnak. Azt látom, mindenki az egyetemen azért dolgozik megfeszített munkával, hogy biztosítani tudjuk az oktatás folytatását és a zűrzavarban is legyen valami kapaszkodó.

Kép forrása: ITT

Kép 2 forrása: ITT

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian