Hibázni és tévedni emberi dolog, és talán nem is olyan ritka, hogy mi emberek kissé hamar ítélünk meg valakit. A büszkeség, mint emberi tulajdonság egyrészt erény, másrészt jellemhiba is lehet.
Szenvedély, viszonzatlan érzelmek, düh, elhamarkodott előítéletek és büszkeség. Vajon az érzelmek felülkerekednek a büszkeségen?
Az íróról…
Jane Austen a Hampshire megyei Steventon falujában született 1775 decemberében. Édesanyja Cassandra Leigh, édesapja George Austen anglikán plébános volt. Az Austen családba Jane hetedikként született. Családja szórakoztatására kezdett bele az írásba, ám ezt titokban tartották. Az sem véletlen, hogy műveit névtelenül publikálta az írónő, mivel a 19. század eleji Anglia nem nézte jó szemmel a bármiféle közéleti tevékenységbe kezdő nőket. Sőt, annyira óvatos akart lenni, hogy közvetlen hozzátartozóin kívül senki se sejtse meg, hogy ír, hogy szobájának ajtaját nem olajozta, így hallotta amikor valaki közeledett, így még időben elrejthette irományait. Regényeiben a kor torzult társadalmáról ír, a nők helyzetére kiélezve a maga ironikus módján. Főhősei leginkább nők voltak, eszes, kitörni vágyó egyéniséggel. Jane Austen 1817 júliusában hunyt el, mindössze 42 évesen, feltehetőleg az akkor még nem ismert Addison-kórban, melynek következtében teste elfeketedett. A Winchesteri székesegyházban került sor a temetésére. Érdekesség, hogy lánytestvére, aki egyben legfőbb bizalmasa is volt, nem volt jelen a szertartáson, mivel akkoriban a nők nemigen vehettek részt temetéseken.
Nevesebb művei: Értelem és érzelem (1811), Büszkeség és balítélet (1813), Mansfield Park (1814), Emma (1815), A klastrom titka (posztumusz kiadás, 1817), Meggyőző érvek (posztumusz kiadás, 1817).
A műről…
Maga a remekmű 1813-ban jelent meg, ám első verzióját Austen már korábban, egész pontosan 1796-1797 között írta meg Első benyomások címmel. Az angol klasszikus regény olyan műveket utasított maga mögé a 2000-es évek elején, mint például a Harry Potter-sorozat és az Üvöltő szelek. Számos kritikus úgy ítélte meg, hogy ez az írónő legkiemelkedőbb és legjelentősebb műve. Csak úgy, mint más regényeiben, itt is fellelhető pszichológia, de Austen okossága és határozottsága is, valamint kissé feminista éne.
A nyelvezetről…
Az angol klasszikus regények olykor meglehetősen nehéz és archaikus nyelvezetűek, amit ma nem biztos, hogy megértenénk első olvasatra. Ám Austen meglehetősen olvasmányos stílussal élt. Persze vannak korhű szavak, kifejezések, cifra körmondatok, ám ezek leginkább a szereplők között lefolytatott párbeszédekben jelennek meg. De, mint mindennek, ennek is van jó oldala, hiszen ezáltal közelebb kerül a mű olvasóihoz a cselekmény.
A történetről…
A XVIII. század végén, Angliában járunk. Félreértések és szerelmek története.
A Bennet család mindennapjai meglehetősen átlagosan telnek, az 5 lánytestvér élete a férjkeresés körül forog, anyjuk Mrs. Bennet mondhatni megszállottan igyekszik tehetős és nemes férfiút találni leányainak, ezzel megoldva számukra a jövőt. Az öt lány, Jane, Elizabeth, Mary, Lydia és Kitty. Elizabeth eltér testvéreitől, ő sokkal szélesebb perspektívákban elmélkedik, ellentétben velük neki nem az az egyetlen célja, hogy férjhez menjen. A rendkívül eszes és éles nyelvű lányt apja, Mr. Bennet támogatja és csodálja is emiatt.
Az addig monoton élete a Bennet családnak akkor áll a feje tetejére, amikor a nőtlen és tehetős Mr. Bingley a szomszédban bérel birtokot. Az évi 5000 Fonttal rendelkező fiatalembert Mrs. Bennet már elkönyvelte a vejének. Mr. Bingley-t egyik jó barátja, regényünk egyik főhőse, Mr.Darcy is elkíséri. A legidősebb Bennet lány, a kedves ám szégyenlős Jane és Mr.Bingley úgy tűnik igencsak megkedvelik egymást. Lizzy, a másik főszereplő, és Mr.Darcy ismerkedése azonban az ellenkezője, igen ellenszenvesek egymással a kezdetekkor, ami mind emberi hibáiknak tudható be, az elhamarkodott ítélkezésnek és a büszkeségnek. ’Nemek közti vihar’ tombol közöttük, amit a nem várt történések csak tovább súlyosbítanak, amikor is Lizzy Mr.Darcy-t okolja nővére boldogtalanságáért, miután Mr. Bingley nagy hirtelen a fővárosba távozik, ezzel kételyek között hagyva a szerelmes Jane-t. Ám egy nem várt fordulat mindent megváltoztat a két főhős között, de vajon nincs túl késő? Vajon Lizzy, időben döbben rá, hogy mindvégig rosszul ítélte meg a férfit, aki megmenti családját?
Magával ragadó történet szerelmekről és félreértésekről, melyben talán a legfájóbb, hogy önmagunkra ismerhetünk.
Idézetek a regényből…
„(…) Azt hiszem, kevés bennem az alkalmazkodás – mindenesetre kevesebb, mint a világ szeretné. Mások ostobaságát és bűneit sem felejtem el oly hamar, mint kellene – s azt sem, ha megsértenek. Az én érzéseimet nem irányíthatja mindenki kénye-kedve szerint. Vannak, akik talán haragtartónak neveznek. Ha valaki elveszti megbecsülésemet, többé vissza nem nyeri. – Ez már komoly hiba! – kiáltotta Elizabeth. – Az engesztelhetetlen harag kétségtelenül jellembe vág (…) ”
„Kezdetben még szabad a szívünk – mi sem természetesebb, mint hogy egyik személyt jobban kedveljük a másiknál; de igazán beleszeretni valakibe, minden bátorítás nélkül: ehhez kevés embernek van mersze.”
“Nincs már hatalma felette. (…) A fiatalember legyőzte érzéseit, de az ő lelkének ez nem hozott vigasztalást, nem enyhítette fájdalmát. Ellenkezőleg, csak arra szolgált, hogy megértse saját szívét: soha nem érezte még ilyen őszintén, hogy szeretni tudná, mint most, amikor már hiábavaló minden szerelem. “

A Media Iuris a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magazinja. A pécsi jogi kar hallgatói lapja, mely online formában jelenik meg a mediaiuris.hu weboldalon.