- szeptember 25-én vetítették le Oroszországban az I Origins – magyarul A szem tükrében – című filmet, amelynek középpontjában az újjászületés áll. Elgondolkodtató kérdéseket feszeget a vallás és a tudomány közötti szakadékról, a filozofikus gondolatok mellett azonban találkozhatunk szerelmi szálakkal is Mike Cahill alkotásában.
A film tartalma
A történet legelején megismerkedünk Dr. Ian Grayjel, egy tudóssal, akit már gyermekkorában is érdekeltek a szemek, hobbiból fotókat is készít annyi szempárról, amennyiről csak tud. Felnőttként, az egyetem elvégzése után is ebben a tematikában dolgozott tovább és molekuláris biológusként kezdte el kutatni az emberlét keletkezését a szemen keresztül. Személy szerint én nem rajongok a biológiáért, illetve a tudomány ezen területéért, de a filmben számomra megnyerő volt a színész játéka, valamint a rendező műve; teljesen lekötötték a figyelmemet azok a részek is, amelyekben a kísérletezésnek és a tudománynak jutott a legnagyobb szerep. Éppen ezért fontos leszögezni már itt, a cikk elején, hogy ez inkább minősül egy rétegfilmnek, mintsem egy tömegcikknek, hiszen nem mindenkinek nyerheti el a tetszését egy szerelmi szálakkal is tarkított sci-fi. Főhősünk találkozik egy lánnyal, Sofival az egzotikus szépséggel, akinek az értékrendje, a gondolkodás módja is teljesen eltérő, mint a férfié (bármilyen meglepő, de a lány gyönyörű szemei bilincselték le először Iant, azok miatt figyelt fel rá). Itt bontakozik ki az a bizonyos szerelmi szál, és noha igaz is lehet a mondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de a két ember kapcsolata egyáltalán nem mentes a vitáktól, hiszen Ian kutatásait és véleményét teljesen keresztül tudja húzni Sofi, aki másképpen vélekedik a dolgokról: míg a fiú azt próbálja meg bebizonyítani, hogy nem minden Istentől ered és igenis létezik az evolúció, addig a lány hisz a karmában, az újjászületésben, s lényegében minden olyan dologban, amelyet a tudománynak már sikerült megcáfolnia. Ne higgyük azonban, hogy a film ezután átfordul egy klasszikus szerelmi drámába, ahol a szereplők veszekednek, de a végén mindenki szeret mindenkit és jóra fordul az élet. Egy nem várt csavar rengeti meg Ian életét, jó és rossz értelemben is: a csavarok Sofihoz és a munkájához kötődnek (az hogy milyen csavarokról van szó kiderül a filmben), de Cahill alkotása mindvégig a spiritualitás, a tudomány és vallás kapcsolata talaján tud maradni, kifejezhetném úgy is magamat, hogy a rendező egy érzelmekre építkező tanmesét bújtatott a tudomány arca mögé. Az időben kicsit előre ugrunk (7 évet), amikor az írisz-szkennelés már nem egy ördögtől eredeztetett dolog, hanem mondhatni a hétköznapi élet része. Főhősünk és Karen, az asszisztense, egy nap olyan felfedezésre jutnak, amely hatására hangsúlyossá válnak a Sofi által képviselt értékek. Ekkor következik egy fordulat, egy irányváltás, a történet átcsap „nyomozósdiba” (persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a szereplők Scherlocknak és Watsonnak szegődnek), ám mégis, hiába változik meg az áramlat, maga a cél ugyanaz marad és szépen haladnak ugyanúgy afelé, mint eddig. Ezután veszi kezdetét az igaz történet, amelynek jelentőségét majd a stáblista levetítése utáni jelenetekben fogjuk látni, érezni, érteni, tapasztalni.
Értékelés, ajánló
Mint már korábban említettem a cikk során, ez a film mindenképpen rétegalkotásnak minősül, semmint tömegcikknek. A film legeleje kicsit nehézkesen indul, be kell vallani, ám ettől ne ijedjünk meg, nézzük tovább, mert garantáltan oda fog minket szegezni a kanapéra, a szemünket pedig a képernyőre, legalábbis velem ez történt. Noha a spiritualitás és a tudomány talajára építette fel az alapot Cahill, mégis ezt oly módon tette meg, hogy az az átlagember számára is érthető, világos és élvezhető legyen. Mint mondtam, én sem rajongok a biológiáért, azonban teljes mértékben le tudott kötni a film, érdeklődve és izgulva figyelmet minden egyes mozzanatát. Hozzá kell tennem azonban, noha a film megérthető a laikusok számára is (ha kifejezhetem így magamat), mégis igényel odafigyelést és türelmet, hogy ne vesszünk el a szálak alkotta rengetegben és az első perctől az utolsóig szórakoztató maradjon számunkra a film. Az alkotás enigmatikus kérdéseket vet fel – magában a nézőben is – amelyekben egyaránt találkozhatunk váratlan fordulatokkal is. Bennem is felébresztett különböző képzeteket, leginkább a vallás és a tudomány közötti különbséget tekintve. Mindenkinek ajánlom a filmet, aki egy kicsit mélyebb, elgondolkodtatóbb, tudományosabb kikapcsolódást keres; ehhez az I Origins tökéletes választás lesz.
Sziasztok! Kondora Petra vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója. Már egészen kiskorom óta nagyon szerettem, és szeretek olvasni, az irodalom mindig is a kedvenc tantárgyaim közé tartozott. Az írás terén eddig komolyabb közegben sose próbáltam ki magam, mindig csak a fiókom olvasta a papírra vetett gondolataimat. Az, hogy bekerültem a Media Iurisba nem csak annyit adott nekem, hogy belevethetem magam az újságírás kalandjaiba, hanem azt is, hogy egy ilyen összetartó, csoda csapathoz tartozhatok.
