egy-csoalatos-elme-filmajanlo-pecsi-egyetemistak-magazinja-1024x576

Filmajánló: Egy csodálatos elme

John Forbes Nash Jr.-nak mesébe illő élete volt: azon kevesek közé tartozott, akiket felvettek a Princetoni Egyetemre, ahol legjobb barátjával lakhatott együtt, emellett rájött élete felfedezésére, amellyel megdöntötte a már 150 éve elfogadott Adam Smith-féle játékelméletet. Ezt követően rátalált a szerelem, családot alapított, majd megkapta álmai munkáját. Nash szerencsés és boldog embernek mondhatta magát mindaddig, míg ki nem derült, hogy ennek egy része csak illúzió. Az Egy csodálatos elme a briliáns matematikai tudás és a paranoid skizofrénia egymás elleni küzdelmét mutatja be. Igaz történeten alapul, ennek ellenére akár kitalált történet is lehetne, a filmben ugyanis egy olyannyira kerek, egész, arányosan tagolt „életút” rajzolódik ki előttünk, ami jobban szolgálja a fikciót, mint a valóság felfedezésére tett kísérletet.

Tartalma

A film három, szépen egymáshoz illesztett fejezetből áll össze. Az első szakaszban a fiatal Nash egyetemi éveit követhetjük nyomon. Egy fiatal fiút látunk, akinek nehezére esik a beilleszkedés, ablaküvegre hányja egyenleteit, furcsa szokásai vannak, az órákra se jár be, és a képernyő előtt szurkolunk a meg nem értett zseninek, hogy végre révbe érjen és elismerjék őt. El is éri célját az általa megalkotott játékelmélettel, amit egy kocsmában fedez fel, miközben a barátai egy szőke hölgyért versengenek. A felfedezésének köszönhetően magas presztízzsel járó kutatói-tanári állást kap, majd megismeri szerelmét, későbbi feleségét is. Ám mégsem elégedett, ugyanis az akkortájt zajló hidegháborúban ő is részt akar venni. Vágyai valóra válnak, mikor a titokzatos William Parcher ellenséges kódok feltörésére alkalmazza. A második fejezetben főhősünkön elhatalmasodik a betegség, és kiderül, hogy amit eddig Nash-sel együtt mi, nézők is valóságként láttunk, az csupán a „csodálatos elme” kóros fantáziálásának terméke volt. Ezen fantáziavilág szereplői viszont ezután sem különülnek el a ténylegesen létező szereplőktől, ugyanúgy láthatjuk őket, mint Nash: valóságosnak. Ami talán a legszörnyűbb az egészben, hogy nem egy kívülről támadó ellenséggel kell megküzdenie, hanem saját gondolataival, érzéseivel. A harmadik, befejező fejezet Nash visszatérését mutatja be a világba, legfőképpen az egyetemi-oktatói életbe. Itt már felgyorsul az idő, évtizedek teltek el. A végén elnyeri méltó jutalmát a végigszenvedett évekért, de mindez nem valósult volna meg, ha nincs felesége, Alicia, aki gondozta őt, nevelte gyermeküket és a végsőkig kitartott mellette.

egy-csodalatos-elme-skizofrenia-egyetemistak-magazinja

A skizofrénia ismérvei

A skizofrénia olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek. Rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15–25 éves korban, nők esetében 25–35 éves korban jellemző), a betegek 20–40%-ánál a serdülőkor táján jelentkezhet, de kialakulhat későbbi életkorban is. Tünetei: nem megfelelő realitásérzékelés, hallucinációk, téveszmék, a személyes higiénia és öltözködés elhanyagolása, bizarr viselkedés, visszahúzódás a szociális élettől, nárcisztikus, repetitív jellegű viselkedés, az érzelmek elsivárosodása, eltompulása, motiváció hanyatlása vagy hiánya és még sorolhatnánk. A tüneteknek legalább hat hónapig fenn kell állniuk (kezeléssel minimum egy hónapig) ahhoz, hogy a zavar diagnosztizálható legyen. A skizofréniában szenvedő emberek átlagos várható élettartama 12–15 évvel rövidebb, mint azoké, akik nem szenvednek ebben a betegségben; ez a gyakoribb testi egészségi problémák és a magasabb öngyilkossági arány (körülbelül 10%) következménye. Régebben gyógyíthatatlan betegségnek tartották, a modern antipszichotikus gyógyszerekkel azonban a pszichotikus tünetek visszaszoríthatók vagy meg is szüntethetők. Gyógyszer nélkül, kizárólag pszichoterápiával a betegség nem gyógyítható, ugyanakkor nagyon fontos a pszichiátriai kezelés.

A filmről

Az Egy csodálatos elme 2001-ben bemutatott amerikai filmdráma Ron Howard rendezésében. Sylvia Nasar 1998-as életrajzi írásából készült.  Műfaja életrajzi film, filmdráma, illetve könyvadaptáció. A főszereplőt Russell Crowe alakítja. További szereplők: Jennifer Connelly, Ed Harris, Paul Bettany, Adam Goldberg, Judd Hirsch, Josh Lucas stb. Forgatási helyszíne New Jersey. 2002-ben elnyerte a BAFTA-, a Golden Globe-, valamint az Oscar-díjat többek között a legjobb férfi főszereplő, a legjobb női mellékszereplő, a legjobb rendező, illetve a legjobb forgatókönyv témákban. Emellett jelölést is kapott például a legjobb vágásért vagy a legjobb filmzenéért.

Ha szereted az elgondolkodtató, fontos üzenettel bíró filmeket, akkor mindenképpen meg kell nézned! Kedvcsinálónak itt egy kulcsjelenet:

A Pécsi Egyetemisták Magazinja jó filmezést kíván!

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian