A filmgyártás úttörője

Napjainkban szinte magától értetődő, hogy filmeket nézünk, profi gépekkel képeket, videókat készítünk, de a nagy technikai vívmányok kialakulásában mindig közrejátszott egy-egy személy, akinek elhivatottsága vezetett odáig, hogy ma az életünk részei lehetnek ezek a találmányok. Olykor nem árt a rohanó világban megállni egy percre és megemlékezni azokról az emberekről, akiknek köszönhetően ma megannyi csodálatos dolgot tudhatunk magunkénak.

A tegnapi nap is egy jeles nap volt, amikor megemlékezhettünk egy olyan fontos személyről, akinek munkája által kialakulhatott a mai filmipar is. Ő nem más, mint Auguste Marie Louis Nicolas Lumière. Auguste október 19-én 1862-ben látta meg a napvilágot Besançon városában. Bár ez a cikk Auguste Lumière tiszteletére a születésnapja alkalmából született meg, mégsem tehetjük meg azt, hogy nem teszünk említést öccséről Louis Jean Lumière-ről, ugyanis a Lumière- fivérek munkássága nehezen elválasztható és őket együtt tartják a film és mozi megteremtőinek. A fotókkal való foglalkozás családi örökség volt számukra, mivel édesapjuk Claude Antoine Lumière portréfestőből lett fényképész volt. A család 1870-ben költözött Lyon-ba, ott nyitotta meg fényképészeti stúdióját, majd később Lumière és fiai néven fényképészeti lemezeket gyártó üzemet létesített. A testvérpár, már egészen fiatal korában apjuk mellett dolgozott, a mozgóképalkotás mindig is foglalkoztatta őket és ebből a szenvedélyből jött létre számos új találmányuk, s ezek sorozata vezetett el a filmfelvevő kamera megalkotásáig.

Szabadalmaik A testvérpár számos fotográfiai újítást vezetett be, köztük a szárazlemezes eljárást, amit 1881-ben védettek le, s ezzel komoly előrelépést tettek a mozgóképkészítés felé vezető úton. Emellett számos újítást vezettek be, s 170 szaba dalom tulajdonosai lettek. Említésre méltó még az „Étiquette bleue”, ami nagy sikert hozott számukra. Ez egy ezüst-bromid tartalmú száraz fényképészeti lemez volt. Később megalkottak egy filmtovábbító szerkezetet, amely képes volt megállítani a filmkockákat egy- egy pillanatra. A szerkezet mechanizmusa hasonló volt a varrógép kelmetovábbító szerkezetéhez. De az ő nevükhöz fűződik az autokróm eljárás is (Autochrome Lumière), mellyel színes képeket tudtak rögzíteni.

A világsiker
A legnagyobb áttörést és a világhírnevet a kinematográf 1895-ös feltalálása hozta meg számukra. Ez a szerkezet képes volt felvenni és lejátszani is. Első filmjük 1895-ben készült, amely „A munkaidő vége” címet kapta. Ez egy 46 másodperc hosszúságú rövidfilm volt és saját üzemük előtt vették fel, ahogy a munkások a munkaidő végén távoznak a gyárból. A későbbiek során számos rövidfilm készült a mindennapi élet jeleneteiből. Az kinematográf és a rövidfilm első bemutatója zártkörűen zajlott a tudomány, technika és szakma elismert alakjai körében, majd ezt követte több zártkörű bemutató. Az első nagyközönség számára is nyilvános vetítésre 1895. december 28-án került sor a párizsi Grand Café Indiai termében. Ez az előadás volt az első a történelem során, ahol filmet vetítenek fizető vendégeknek, így ezt a napot tekinthetjük a mozi megszületésének. Ezen az előadáson 10 rövidfilmet vetítettek le köztük „A munkaidő vége”, „A kisbaba reggelije”, „A lelocsolt locsoló”. A leghíresebb, amelyet talán mindannyian ismerünk „A vonat érkezése” című film egy későbbi vetítésen került bemutatásra. A legenda szerint hatalmas pánikot váltott ki a nézőkből a feléjük tartó vonat látványa. Azt tudjuk, hogy a legtöbb városi legenda nem feltétlenül adja vissza az igazságot, mindenesetre annyiban biztosak lehetünk, hogy ezt a filmet nem az első napon mutatták be és azt is megmutatja mekkora újdonságnak számított a mozgókép a XIX. század végén.

Későbbi élete
A századfordulón Auguste figyelme a filmről és a fotókról az orvostudomány felé terelődött. Ő volt az első, aki a röntgent a gyakorlatban is alkalmazta hazájában. Kutatta a rákot, tüdőbetegségeket, s 1910-ben orvosi kutatóintézetet és orvosi szakkönyvtárat alapított. Későbbi élete folyamán gyógyszerészettel is foglalkozott és elért eredményeit számos könyvben is publikálta. Tehát megállapítható, hogy mind a filmgyártás, mind az orvostudomány területén hatalmas eredményeket ért el. Természetesen nem állíthatjuk azt, hogy ezeknek a szakmáknak más nagyjai nem léteztek, akik alakították a történelmet és segítették a fejlődést, de abban biztosak lehetünk, hogy az első vetítő nélkül nehezen született volna meg az, amit ma moziként ismerünk. Ezért tartottam mindig is fontosnak, hogy megálljunk egy pillanatra és megemlékezzünk a régi korok embereiről, akik kitartásuknak köszönhetően mindig valami újat alkottak és adtak a világnak. Őrizzük és tiszteljük a múltat, mert a múltbéli történések befolyásolták azt, aminek a létezése ma számunkra, oly egyértelmű és a mindennapi életünk szerves része.

Kuti Gábor

Kuti Gábor vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, valamint a Media Iuris egyik új tagja. Mindig is szerettem a gondolataimat valamilyen formában kiadni magamból, legyen ez az írás vagy akár a festés, rajzolás és végül, de nem utolsó sorban a fotózás.