Hamarosan véget ér a 2020/21-es tanév, amely sok változást, újdonságot hozott a pécsi joghallgatók életébe. Sok kihívással kellett szembesülniük akár az online oktatás, akár a közösség hiánya miatt. Felkértem Horváth Dominikot, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzati Testületének elnökét, hogy ossza meg velünk gondolatait az elmúlt tanévvel kapcsolatban.
Véleményed szerint melyek voltak az idei év legnagyobb kihívásai, melyekkel a pécsi egyetemi közösségnek szembe kellett néznie?
Horváth Dominik: Legnagyobb nehézségnek az online térben történő kapcsolatteremtést, valamint a kapcsolatok fenntartást tudnám kiemelni. Még a felsőbbéveseknek is okozhattak nehézséget szerintem, de az elsőéves hallgatóknak, akik egy új közösségbe kerültek és alig volt lehetőségük barátságokat kialakítani nagyon nehéz lehetett így megtalálni a megfelelő embereket, akikkel egy hullámhosszra kerülhettek. Illetve kiemelném az elején felmerülő kétségbeesett hangokat, akik teljesen jogosan keresték a segítséget, de elsőkörben még nyilván azt sem tudhatták, hogy kihez lehet fordulni. Szerencsére a kari vezetéssel rég nem látott szoros együttműködésnek köszönhetően ezeket a bonyodalmakat nagyon gyorsan és effektíven sikerült áthidalnunk.
Mennyire sikerült a Hallgatói Önkormányzati Testület céljait megvalósítani?
Horváth Dominik: Ez egy nagyon rendhagyó év volt, így a személyes jelenlétet igénylő céljainkat kicsit parkolópályára kellett állítani, de így nagyobb odafigyeléssel tudtunk más irányba fordulni. A kisokosokat folyamatosan gyártottuk, és a visszajelzések alapján egy hiányzó szegmensét sikerült lefedünk a kar életének. Nagy jelentőségük lenne alapvetően is ezeknek az információknak viszont így, hogy online tudtunk csak tevékenykedni, a kisokosok jelentősége megemelkedett. Az eddig elkészültekből majd szeretnénk egy nagyobbat kiadni akár papír alapon is a jövőben. Ezen kívül az év elején nagy siker volt, hogy az évfolyamképviseleti rendszert sikerült visszaállítanunk és ennek köszönhetően sokkal közvetlenebb kommunikációt tudtunk kialakítani az évfolyamokkal, amelyre tudtunk is már támaszkodni, igényfelmérések terén, illetve még nagyobb jelentősége lesz a jövőben, amikor pontos képet szeretnénk majd kapni arról, hogy milyen vágyaik is vannak a hallgatóknak. Ezen kívül az online időszak alatt igyekeztünk a kommunikáció minőségén és gyorsaságán is fejleszteni, ami szintén releváns elemét képezte az elmúlt egy évnek. Rendezvények terén több online eseményt is meg szerettünk volna valósítani, és ami belefér ebbe a rendkívüli helyzet keretei közé. Szerencsére a legtöbb elképzelésünket meg tudtuk valósítani, és pozitív visszajelzéseket kaptunk velük kapcsolatban.
Tapasztalataid szerint mennyiben változott az egyetemi élet az online oktatás alatt?
Horváth Dominik: Nagyon sokat változott szerintem. Nyilván megvan a jó oldala is, mint például az, hogy mindenki elkezdte hatékonyabban használni a különféle információs csatornákat és könnyebben, illetve gyorsabban hozzá lehet férni a legtöbb fontos tapasztalatokhoz. Sajnos ennek az online oktatásnak az egyetemi élet szempontjából inkább az árny oldala domináns. A rengeteg program, esemény, amelyek eddig színesítették az egyetemisták életét nem tudtak megvalósulni, és nem is kell feltétlenül a programokig elkanyarodni. Tapasztalatom szerint a hallgatók már annak is örültek, amikor közösen egy egységet, közösséget képezve mehettek el órák után kávézni, vagy más fajta igényeket kielégítő vendéglátó egységbe. Ezeknek hatalmas közösség építő ereje van és nyilván a bizalom, valamint a legnagyobb barátságok sem a Facebook messenger nevezetű platformján fognak születni többnyire (persze lehetséges). Pontosan ezért amint lehetőségünk lesz rá minél több lehetőséget szeretnénk biztosítani a hallgatóknak, hogy megismerhessék egymást, örök emlékeket szerezzenek és életük legszebb évei ne az online világ szorításában teljenek el.
Mint hallgató, hogyan értékelnéd az elmúlt évet?
Horváth Dominik: Objektív embernek gondolom magam és olyannak, aki minden szituációból megpróbálja a legtöbbet kihozni. Nyilván iszonyatosan sajnáltam, hogy nem lehetek lent folyamatosan a karon és járhatom a várost a barátaimmal, nagyon nehéz volt az elején átállnom erre az online „életmódra”, de egy három hét alatt sikerült és ki tudtam alakítani egy olyan napirendet, amely nagyon pörgőssé és hatékonnyá tette a mindennapjaimat. Így megpróbáltam kihozni magamból azt a maximumot, amely jelenléti oktatás során nem biztos, hogy sikerült volna. A tanulmányaim felé tudtam sokkal nagyobb figyelmet összpontosítani, most online volt az OTDK is, azon is elindultam, és úgy gondolom, hogy így online azért több időt tudtam szánni a felkészülésre például, illetve a jövő tervezésére, előkészítésére szakítottam rengeteg időt.
Mik a terveid a jövőre nézve?
Horváth Dominik: Nagyon örülök, hogy ezt el tudom mondani, de rengeteg program megvalósítása a cél, amelyekre most már a jelenlegi szabályozás is teret ad. Első körben egy záróvizsga bankettet szeretnénk sikeresen lebonyolítani, illetve már kósza hírekből ismertté válhatott, hogy idén meg szeretnénk rendezni a gólyatábort, viszont az összes eddigi évhez is kifejezetten rendhagyó módon, ugyanis két tábort szeretnénk megvalósítani a nyár során. Egyet a jelenlegi elsőéveseknek, egyet pedig a leendőbeli gólyáknak. Nehézség sajnos, hogy a minket érintő korlátozások alig két hete biztosítottak zöld utat, és így szervezés terén nagyon kell sietnünk, de az előre tervezés úgy gondolom, hogy most megtérülő lehet. Nagyon bízom abban, hogy minél több jelenlegi elsőéves is eljön. Ez egy olyan esemény, ami nagyon meghatározó lehet egy életen keresztül. A következő évre is rengeteg színes programmal készülünk, amelyeket remélhetőleg meg tudunk valósítani. Ezeken kívül a következő évben szeretnénk egy erősebb karok közötti kapcsolatot is, valamint bizonyos tantárgyak esetében is szeretnénk kisebb nagyobb reformokat megvalósítani.
Horváth Dominiknak, a HÖT elnökének köszönöm szépen az interjút!
Én pedig meg szeretném köszönni a megkeresést!
