Cikksorozatom előző két részében számos büntető törvénykönyvi tényállással megismerkedhettünk – olyanokkal, amelyek nem feltétlenül tartoznak a gyakrabban elkövetettek közé, ugyanakkor súlyosságuk, társadalomra veszélyességük mindenképp indokolja, hogy a büntetőjogunk forrásául szolgáló törvénykönyvben szerepeljenek. Vannak a Btk-ban teljes fejezetek is, amelyek bűncselekményeiről írtam, most pedig néhány olyan fejezetet fogunk górcső alá venni, amelynek vannak gyakoribb, az órákon is többet emlegetett és a vizsgákon is számonkért részei, ugyanakkor tartalmaznak néhány kevésbé ismert tényállást is.
Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények
Az emberi egészség az egyik alapvető társadalmi értékünk, amelyet minden körülmények között védeni kell. Nagyon gyakran üldözött bűncselekmények ezen a téren a kábítószerrel, vagy ehhez hasonló szerekkel (új pszichoaktív anyaggal) kapcsolatosak.
Rendkívül veszélyes lehet ugyanakkor a gyógyszerhamisítás is, vagy bármely egészségügyi termék hamisítása, melyek szintén Büntető Törvénykönyvi tényállások. Emellett – valószínűleg bármely laikus számára is érthető módon – a méreggel visszaélést is bünteti a törvény, csakúgy, mint az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélést.
Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények
Ide tartoznak olyan, relatíve gyakorinak mondható bűncselekmények, amelyek nem feltétlenül okoznak súlyos testi sérülést vagy halált, mégis rendkívül kellemetlenek és zavaróak tudnak lenni, hiszen az embert emberi mivoltában alázzák meg, így mindenképpen szükséges ezeknek is az üldözése. Ilyenek például a becsületsértés, a rágalmazás vagy a zaklatás, melyek a mindennapok során szinte akárhol, akármikor előfordulhatnak.
Szerepelnek ugyanakkor ebben a fejezetben olyan alapvető emberi jogokat sértő bűncselekmények is, mint a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése vagy az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése.
A környezet és a természet elleni bűncselekmények
Ide is tartoznak – sajnos – “hétköznapibbnak” mondható bűncselekmények az állatkínzástól a hulladékgazdálkodás rendjének megsértéséig. Mondhatni ritkábban fordul elő az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, a radioaktív anyaggal visszaélés, a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés vagy az atomenergia alkalmazásával visszaélés, ám természetesen könnyen belátható, hogy erősen indokolt az, hogy ezek is büntetendő cselekmények legyenek.
A köznyugalom elleni bűncselekmények
Ebben a fejezetben kapnak helyet olyan tényállások, mint a garázdaság vagy a rendbontás. Ugyanakkor, még ha csodaszámba is megy az, amikor valaki például háborús uszítást végez, mégis büntetendő ez is, csak úgy, mint például a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása.
A közbizalom elleni bűncselekmények
Ilyenek például az okiratokkal kapcsolatos bűncselekmények, mint a közokirat-hamisítás, a hamis magánokirat felhasználása és az okirattal visszaélés. Vannak ugyanakkor “specifikusabb” bűncselekmények is itt, mint például a gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása.
Te tudtad, hogy ilyen tényállások is szerepelnek a Btk-ban?
Forrás: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Képek forrásai: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
