A Büntető Törvénykönyvünk rendkívül sokféle bűncselekményt tartalmaz. Nem is csoda, hiszen ez a büntetőjog egyetlen forrása, és az ember – természetéből adódóan – rengeteg helytelen, sőt akár egyenesen szörnyű cselekményt képes elkövetni. Ezek között van néhány – mint például a mindenki számára ismerős emberölés vagy a lopás – amelyek eléggé gyakoriak, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek bár ugyanúgy ott vannak a Btk. lapjain, mégiscsak kevésbé fordulnak elő a gyakorlatban, mondhatni “egy szökőévben egyszer” (vagy még annál is ritkábban) történnek meg. Ezért észszerű lehet az oktatásban az a módszer, hogy inkább az előbbiekre koncentrálnak az előadásokon, gyakorlatokon, és egyes, alig-alig előforduló tényállások pedig már nem kapnak helyet. Előző cikkemben érdekességképpen éppen ezekből a kevésbé hangsúlyos tényállásokból szemezgettem Nektek, amit ebben a részben szeretnék folytatni. Lássuk!
Az állam elleni bűncselekmények
A Btk. XXIV. fejezetének bűncselekményei – némileg hasonlóan például a háborús bűncselekményekhez vagy az emberiesség elleni bűncselekményekhez – olyanok, amelyek nem mindennapi előfordulásúak, ugyanakkor rendkívüli súlyosságuk miatt a szigorú szankcionálásuk elengedhetetlen. Ide tartozik például az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása vagy az alkotmányos rend elleni szervezkedés, mely tényállások nem igazán rejtenek a nevükben konkrétumokat, inkább „általánosan” hangzanak. Ebben a fejezetben van még ugyanakkor a lázadás, a rombolás, a hazaárulás, a hűtlenség vagy a kémkedés is. Ez utóbbiakat olykor akár a hétköznapjainkban is használjuk mások helytelen tetteire, jóllehet, ekkor más, jóval enyhébb értelmet nyernek, mint amit a Btk.-ban találhatunk. Tiltott emellett az ellenség támogatása is, ami természetesen logikusan hangzik, a kémkedésen belül is pedig megkülönbözteti még a Btk. az Európai Unió intézményei ellen, illetve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést is. Te is emlékszel gyerekkorunkból a különböző kémekről szóló filmekre? Én is, de ez most nem is csak egy film, hanem a valóság…
A nemzetközi kötelezettségen alapuló közbiztonsági célú gazdasági előírások elleni bűncselekmények
Egyetlen állam sem önmagában áll, hanem más államokkal folyamatosan és szükségszerűen kapcsolatban van. Így legalább olyan fontos a nemzetközi jogviszonyok megléte is, mint a saját államunkon belüli rend. A nemzetközi szerződések be nem tartását pedig szankcionálja a Btk., így például a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélést vagy a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését. Itt szerepel még emellett a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés és a kettős felhasználású termékkel visszaélés is, melyek szintén rendkívül súlyos bűncselekmények.
A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények
Bár életünkben remélhetőleg sohasem kell megtapasztalnunk ennek körülményeit, a jog mégsem feledkezhet meg a honvédelmi kötelezettségről és ennek esetleges érvényesítéséről. Ebben a fejezetben felsorolt tényállások az egyes kötelezettségekre alapulnak, azok megszegését, megtagadását, be nem tartását rendeli büntetni a törvény, vagyis összesen a következőket: a bevonulási kötelezettség megszegését, a kibúvást a katonai szolgálat alól, a katonai szolgálat megtagadását, a hadkötelezettség teljesítésének akadályozását, a polgári védelmi kötelezettség megszegését, a honvédelmi munkakötelezettség megsértését vagy a szolgáltatási kötelezettség megszegését.
A katonai bűncselekmények
A katonai szolgálat során szintén felmerülnek kötelezettségek a katonákra nézve, melyek megszegése szintén olyan súlyos cselekmény, hogy azt a Btk. szabályozza. Ilyen kötelezettségszegések: a szökés, az önkényes eltávozás, a kibúvás a szolgálat alól, a szolgálat megtagadása, a kötelességszegést szolgálatban, a szolgálati feladat alóli kibúvás, a jelentési kötelezettség megszegése, a szolgálati visszaélés, a zendülés, a zendülés megakadályozásának elmulasztása, a parancs iránti engedetlenség, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, az elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak, a szolgálati tekintély megsértése, a bujtogatás, az alárendelt megsértése, az elöljárói hatalommal visszaélés, az elöljárói gondoskodás elmulasztása, az elöljárói intézkedés elmulasztása, az ellenőrzés elmulasztása, a készenlét fokozásának veszélyeztetése, a parancsnoki kötelességszegés, a kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól, és végül, de nem utolsó sorban a harci szellem bomlasztása. Látható tehát, hogy a katonai szolgálat során szigorúan, hierarchikusan felépített viszonyok uralkodnak, melynek gyakorlatilag minden résztvevőjére fontos szabályok vonatkoznak, ezek megszegése pedig bűncselekmény – úgyhogy elkötelezettnek és felkészültnek kell lennie annak, aki katonának áll!
Jelen cikkemben ezeket a különleges bűncselekményeket gyűjtöttem össze Nektek. Reméljük, a cikken kívül nem is kell soha találkoznunk majd velük!
Forrás: 1
Képek forrása: kiemelt kép,1, 2, 3, 4
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
