[metaslider id="9331"]
csel

Bűncselekmények, amelyekről eddig nem hallottál

A büntetőjog nagyon fontos területe a jogászképzésnek, a tantervünk egyik fő részét képezi. Az előadásokon és a gyakorlatokon megismerkedhetünk a Büntető Törvénykönyv Általános Részével, majd később a Különös Rész számos tényállásával is, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő a gyakorlatban. A különböző jogi karok álláspontja nem egységes abban a kérdésben, hogy inkább kitérjenek-e minden egyes tényállásra, vagy pedig csak azokra, amelyek a gyakorlatban a legnagyobb arányban fordulnak elő, de azokra nagyon alaposan és részletesen. Mindenesetre a mi karunk ez utóbbi álláspontot képviseli, így a leggyakoribb bűncselekmények mellett maradnak olyan, sokkal ritkábban előforduló (ám nem kevésbé súlyos) tényállások is, amelyeket nem kérnek számon a vizsgán és az órán sem a leghangsúlyosabbak. Lássuk ezeket!

Az emberiesség elleni bűncselekmények

Az emberiesség elleni bűncselekmények – még bűncselekmény mivoltukon belül is – rendkívül súlyosnak és szörnyűnek hangzanak. És azok is. Nem is véletlen, hogy ilyen éles felütéssel kezdődik a Büntető Törvénykönyv Különös része. A Btk. XIII. fejezetébe tartozik a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmény, az apartheid, illetve kitérnek a fejezet végén az elöljáró vagy hivatali vezető felelősségére is az ilyen ügyeket tekintve.

csel

Ezek közül talán az apartheid igényel némileg több magyarázatot. Ennek a bűncselekménynek a neve onnan ered, amikor a 20. század második felében a Dél-afrikai Köztársaságban  az akkor hatalmon lévő rasszista párt szegregációt alkalmazott a feketékkel szemben. Ez a faji elkülönítés kiterjedt a mindennapi élet számos területére. Így például a férfi-nő kapcsolatra fehérek és feketék között vagy a tömegközlekedésre. Az ehhez hasonló, faji csoportok megkülönböztetésével kapcsolatos törvényi tényállás ma az apartheid, ugyanakkor ebben nem a fentebb említett  cselekmények büntetendőek, hanem azok, amelyek esetén emberek halálával is jár a megkülönböztetés.

Háborús bűncselekmények

A XIV. fejezet taglalja a tiltott toborzást, a fegyverszünet megszegését, a hadikövet elleni erőszakot, a védett személyek elleni erőszakot, a túlélők megölésére utasítást, az élő pajzs használatát, a tiltott sorozást, a védett tulajdon elleni támadást, a háborús fosztogatást, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazását, a humanitárius szervezet elleni támadást, a visszaélést a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel, illetve az egyéb háborús bűntetteket, és ezen esetekben is az elöljáró vagy hivatali vezető felelősségét.

csel

Bár – szerencsére – a háború korántsem olyan gyakori esemény már manapság, mint az előző században, ugyanakkor sajnos egyáltalán nem tűnt el végérvényesen a világunkból. Így az ilyen, hétköznapi életünktől távolinak tűnő esetekre is kell, hogy legyen a jognak megoldása. Így ha magunktól nem is jutna eszünkbe, hogy ilyen törvényi tényállások egyáltalán léteznek, ahogyan olvassuk őket, teljesen logikusnak tűnik, hogy ezek közül mindet büntetnie kell a törvénynek.

Az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűncselekmények

A Btk. XVI. fejezete az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűncselekményekről szól. Ide olyan tényállások tartoznak, mint a beavatkozás az emberi génállományba, az emberi ivarsejt tiltott felhasználása, a születendő gyermek nemének megválasztása, az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, az embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése, a genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása vagy az emberi test tiltott felhasználása.

csel

Az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűncselekményekről szóló fejezet, illetve a benne felsoroltak szintén nem olyan események, amelyek bármelyik napon előfordulhatnak a híradóban vagy az interneten, mégis foglalkozni kell velük, hiszen megtörténhetnek. Sőt, ahogy a biológiai, orvosi kutatások egyre nagyobb teret hódítanak, és egyre sokrétűbbek lesznek, úgy egyre részletesebb és pontosabb szabályozás lehet szükséges ebben a fejezetben. Már csak azért is, mert bár e kutatások javarészt az emberiség javát szolgálják, tartogatnak magukban számos veszélyt is – olyanokat is, amelyekre akár elsőre nem is gondolnánk. Például az emberi ivarsejt tiltott felhasználása, az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése vagy az emberi test tiltott felhasználása elég egyértelmű, hogy miért veszélyesek a társadalomra és így miért bűncselekmények. Azonban például a születendő gyermek nemének megválasztása először ezeknél jóval „ártatlanabbnak” tűnhet, ugyanakkor beláthatatlan és veszélyes következményekkel járhatna, ha ez nem lenne tiltott, és a társadalomban emiatt eltolódna a nemek aránya.

Ebben a cikkemben e három csoportba gyűjtöttem össze olyan törvényi tényállásokat, amelyek szerepelnek a Btk.-ban, de talán a Büntetőjog órákon, vizsgákon kevesebb hangsúly került rájuk. Remélem, tudtam újat mondani, és érdekes volt számotokra!

Források: 1, 2

Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3

EnglishGermanHungarian