Mi az első gondolatod, ha meghallod, hogy záróvizsga? Minden hallgatónak nagy álma már az első naptól kezdve, hogy az ötéves képzés legvégén kezébe vehesse diplomáját. Ehhez azonban nem elegendő teljesíteni a félév végi vizsgákat és szigorlatokat, hanem egy utolsó akadályként még a záróvizsgát is sikeresen meg kell ugrani. Valószínűleg egyetemi éveink alatt nem nagyon izgatja fantáziánkat, hogy mi lesz majd, ha odakerülünk, úgy gondoljuk, az majd a jövőbeni énünk problémája lesz. Mindezek ellenére az idő gyors előrehaladtával a záróvizsga is közeledik, így ennek keretében kértem meg Kiss Mátyást, hogy meséljen arról, hogyan is kell ezt az időszakot elképzelni.
Először is nagyon gratulálok a sikeres záróvizsgáidhoz! Mesél nekünk kérlek arról, hogyan kell elképzelni egy záróvizsgát! Mennyiben másabb, mint egy félév végén teljesítendő szóbeli vizsga?
Kiss Mátyás: Először is nagyon szépen köszönöm a gratulációt, illetve a felkérést is! A jogász szakon 5 darab záróvizsga tantárgy van, nevezetesen: Alkotmányjog, Közigazgatási jog, Büntetőjog, Polgári jog és Európa-jog. Ezt annyival egészíteném ki, hogy az Alkotmányjogból és a Közigazgatási jogból összevont záróvizsgát kell tenni, tehát ugyanazon alkalommal történik a vizsga a két tárgyból, azonban két külön jeggyel történik az értékelés. Mennyiben másabb egy félév végén teljesítendő szóbeli vizsgánál? A tét egészen biztosan más, hiszen itt már nem csak az a tét adott esetben, hogy mennyire lesz nyugodt és önfeledt nyara vagy januárja a hallgatónak, hanem az, hogy a záróvizsga időszak alatt sikerül-e diplomát szereznie, véget ér-e számára a képzés. Illetve amiben másabb még, az az anyagmennyiség, ezeket a tárgyakat már részekre bontva a képzés korábbi szakaszában sikeresen teljesítette a záróvizsgázó hallgató, most újra előkerülnek, csak a teljes anyagmennyiségükkel.
Melyik vizsgát mondanád a legnehezebbnek és miért?
Kiss Mátyás: Azt gondolom mindenkinek más és más a legnehezebb. Aki magánjogi beállítottságú, annak a polgári jog záróvizsga talán könnyebb lesz, mint mondjuk a büntetőjog, de ugyanez igaz fordítva is. Nekem a büntetőjog volt visszatekintve talán a legnehezebb, mert ott volt az a plusz körülmény, hogyha sikerül, akkor megvan a diploma, nehéz volt ezzel a tudattal aludni térni a vizsga előtti estéken.
Véleményed szerint mi a legjobb módszer arra, hogy ilyen rövid időn belül ekkora anyagot meg lehessen tanulni?
Kiss Mátyás: Szerintem nagyon fontos, hogy amennyire csak lehetséges, a záróvizsga időszakban próbáljon meg erre a feladatra koncentrálni a hallgató. A leghatékonyabb tényleg az, ha minden egyes nap foglalkozunk az anyaggal. Fontos persze a pihenés is, egy záróvizsga időszak teljes egészében több hónapon keresztül tart. Én a vizsga után mindig adtam magamnak 2-3 nap szünetet, mire újra nekiálltam a következőnek. Illetve esténként, a nap végén is kell egy kis pihenés, relaxáció, hogy a következő nap hatékonyan tudjunk nekiállni az aznapi anyagnak. A szabályzatok előírják, hogy két záróvizsga között legalább 4 hét felkészülési időt kell biztosítani. Ez alapján kell gazdálkodni az idővel, de aki abszolutóriumot szerzett és eljutott a záróvizsgákig, már rendelkezik azzal a tapasztalattal, hogy hogyan is kell jól beosztani a rendelkezésre álló időt.
Igazak-e azok a rémhírek, hogy záróvizsgán is szeretnek buktatni?
Kiss Mátyás: Nem gondolnám, hogy szeretnének a bizottság tagjai buktatni, ugyanakkor tény, hogy akárcsak a képzés többi részén, a záróvizsga időszakban is előfordulnak sikertelen vizsgák. Ez elképzelhető oly módon, hogy a tételhúzást követően a hallgató visszaadja a kihúzott tételt, de úgyis, hogy elégtelen lesz az érdemjegy. Azt gondolom, érdemes minél több időt fektetni a tanulásba. Mindig lehet rossz tételt húzni sajnos, velem is megesett többször is, de minél többet tanul valaki, annál inkább csökkenthető ez a szerencsefaktor.
Akinek esetleg nem sikerült valamelyik alkalom, mit tud tenni?
Kiss Mátyás: Véleményem szerint a záróvizsgák egyik nehézségét az adja, hogy egy adott tantárgyból egy adott félévben legfeljebb 5 nap áll rendelkezésre, és ha valakinek nem sikerül a vizsga, abban a félévben már nem próbálkozhat újra. Van őszi és tavaszi záróvizsga időszak, akinek nem sikerül az egyik félévben, a következő záróvizsga időszakban próbálkozhat újra. Ugyanakkor létezik az úgynevezett „pótnap”, amikor is írásban előterjesztett indokolt kérelemre a tanulmányok során legfeljebb egyszer, egy tantárgyból engedélyezhető a sikertelen záróvizsga kijavítása vagy az elmulasztott záróvizsga letétele. Fontos azonban, hogy ez minden hallgató számára csak egyszer áll rendelkezésre.
Most, hogy így visszatekintesz erre az időszakra, mit tanácsolsz a jövő záróvizsgázóinak?
Kiss Mátyás: Nehéz egyelőre jótanácsot adni, még én sem fogtam fel igazán, hogy vége a záróvizsga időszaknak. Egy dolog biztos: nagyon fontos a jó időbeosztás! Talán fontosabb, mint bármikor máskor az ötéves képzés ideje alatt. Egyfelől minél több időt és energiát kell belefektetni, mert az anyag nagy és sok a tétel. Másfelől muszáj néha beiktatni egy kis szünetet, hiszen egy komplett félévet lehetetlen azonos intenzitással végig tanulni. Ugyanakkor, aki eljut a záróvizsgákig, az már nem kevés rutinnal rendelkezik, túl van számos kemény szigorlaton és szóbeli vizsgán, ami tapasztalattal és önbizalommal vértezheti fel az embert. Sok sikert kívánok a következő záróvizsgázó csapatnak!
Még egyszer köszönöm szépen az interjút és további sok sikert kívánok az elkövetkezendő időszakhoz!
Kép forrása: kiemelt
Sziasztok! Berki Vivien vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Gyerekkorom óta az egyik kedvenc elfoglaltságom az írás, a Media Iuris tagjaként pedig lehetőségem nyílik arra, hogy ezt a képességemet fejlesszem, valamint, hogy másokkal is megosszam írásaimat. Érdeklődési köröm igen tág, így valószínűleg nagyon különböző témájú cikkeket fogtok olvasni tőlem.
