2023. április 26-án rendezték meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara polgári jogi jogesetmegoldó versenyét Budapesten, a Közjegyzők Házában. A versenyen III. helyezést ért el Szentes Dalma, aki a PTE ÁJK IV. éves hallgatója. Az öröklési jogi jogesetet egy szimulált hagyatéki eljárás keretében kellett megoldaniuk a versenyzőknek, az első fordulóban ügyfélként, a döntőben pedig az ügyfelek jogi képviselőiként. Az alábbiakban olvashatjátok Dalma izgalmas beszámolóját a versennyel kapcsolatban, és tippeket is kaphattok Tőle, amelyek megtartásával az ehhez hasonló versenyeken biztosan nagy előnnyel indulhattok!
Hogyan készültél a versenyre?
Szentes Dalma: A verseny szervezői már előzetesen tájékoztattak minket arról, hogy a jogesetet egy szimulált hagyatéki tárgyalás keretében kell megoldanunk. Ennek megfelelően az öröklési jogi ismereteimet igyekeztem felfrissíteni, ugyanis én negyedévesként vettem részt a versenyen, tehát már túl voltam polgári jogi tanulmányaim e szakaszán. A tavalyi félévben remek öröklési jogi előadásokon vehettem részt Fabó Tibor tanár úr jóvoltából, így első körben az akkor készített jegyzeteimet néztem át. A Ptk. mellett a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) jelentett mankót a felkészülés során. A jogeset megoldása során azonban leginkább a Fabó tanár úr által átadott tudásra tudtam támaszkodni, s talán nem túlzás azt mondanom, hogy elég jó alapokkal indultam.
Milyen feladatokat kellett megoldanod?
Szentes Dalma: Ahogy azt említettem, a verseny témája a hagyatéki tárgyalás volt. Megkaptuk a tényállást, majd a lelkes közjegyzőkből álló „színjátszókör” eljátszotta a hagyatéki tárgyalást, amely során új információkat kaptunk a hagyatékról, illetve az érdekeltek belső motivációiról. Ezt követően rajtunk volt a sor, hogy színészi képességeinket megcsillogtassuk, ugyanis csapatokba sorsoltak minket, és mindenki kapott egy szerepet a hagyatéki tárgyalásban. Összesen öt szereplője volt a jogesetnek (özvegy, két gyermek, hagyatéki hitelező és volt élettárs), én az első fordulóban özvegy szerepét húztam. A feladat az volt, hogy a közel egy órás felkészülési idő alatt kibogozzuk ezt a bonyolult tényállást, majd a tárgyaláson igyekezzünk egyezségre jutni, természetesen mindvégig szem előtt tartva a szereplők egyéni érdekeit. Nagyon jó csapatba kerültem, hatékonyan tudtunk együtt dolgozni, így az „előadásunk” is remekül sikerült. A tárgyalásokat egy ténylegesen közjegyzőként tevékenykedő hölgy vezette le, így a verseny során az eljárás pontos menetéről is képet kaphattunk.
Miután végeztünk a hagyatéki tárgyalásokkal, minden csoportból kiválasztották a legjobban teljesítő hallgatókat, akik a második fordulóba juthattak. Mivel sokakat elragadott a színészi játék – és ez sokszor már a szakmaiság rovására ment –, a döntőben végül az ügyfelek képviselőiként vettünk részt. Itt az előző szerepünktől eltérő személy érdekeit kellett képviselnünk, s nem volt felkészülési időnk sem, rögtön elkezdtünk tárgyalni. Számomra ez bizonyult a nehezebb feladatnak, mivel az ügyvédi attitűdöt nem érzem a sajátomnak, így nehezen tudok olyan elképzelésekhez ragaszkodni, amely – bár az ügyfelemre nézve mindenképpen előnyös – nem felel meg a saját álláspontomnak.
Mire/milyen jogászi képességekre helyezett hangsúlyt a verseny?
Szentes Dalma: Az öröklési jogi szabályok ismerete mellett leginkább a kreativitáson, illetve az érvelési és együttműködési készségeken volt a hangsúly. A tényállás tartalmazott olyan hézagokat, amelyeket nekünk kellett kitöltenünk az előadás során (pl. a végrendelet érvényességi kellékeinek pótlásával), így fontos volt, hogy használjuk a fantáziánkat, s minél gyorsabban reagáljunk a csapattársak felszólalásaira. Az egyezségi ajánlatok kidolgozása során pedig olyan megoldásra kellett törekednünk, amely minden érdekelt számára előnyös, így bizony kénytelenek voltunk kompromisszumokat kötni. Ebből is látszik talán, hogy ez nem egy egyszerű jogesetmegoldó verseny volt: a feladat sikeres teljesítéséhez minden jogászi képességünket be kellett vetnünk.
Hogy élted meg a versenyt, mint eseményt?
Szentes Dalma: Ez volt az első szakmai jellegű verseny, amelyen indultam, korábban csak tudományos pályázatokon, illetve az OTDK-n vettem részt. Volt bennem izgalom, hiszen előzetesen nem kaptunk konkrét információkat a feladatról, így nem igazán tudtam, hogy mire számíthatok. A szervezők azonban már az első perctől barátságos légkört teremtettek, így a kezdeti félelem hamar elszállt, s kellemes hangulatban telt a verseny.
Azért szeretem az ilyen eseményeket, mert mindig jó élmény más karok hallgatóival találkozni, az pedig különösen tetszett, hogy vegyes csapatokban versenyeztünk, így volt alkalmunk a közös munkára is. Érdekes volt látni, hogy más karokon hogyan oktatják az öröklési jogot, illetve milyen ismeretekre, készségekre helyeznek hangsúlyt. Sosem tudhatjuk, hogy kivel hoz össze minket a sors, így ezek az események a kapcsolatépítésre is alkalmat adnak. Biztos vagyok benne, hogy későbbi pályám során is jó szívvel fogok visszagondolni erre a versenyre.
Mit ajánlanál annak, aki szeretné megmérettetni magát ezen, illetve hasonló versenyen?
Szentes Dalma: Emlékeim szerint elhangzott az eseményen, hogy a MOKK hagyományteremtő céllal rendezte meg a versenyt, így ezúton is arra buzdítanám az alsóbb éves kollégákat, hogy vegyenek részt rajta, mert rendkívül jó tapasztalatokra tehetnek szert. Mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy merjen kilépni az átlagos hallgatói mókuskerékből és vállaljon egy kicsit többet a kötelezőnél. A szorgalom, illetve a becsülettel végzett kemény munka mindig megtérül. Általánosságban igaz ez minden versenyre, konferenciára, így az OTDK-ra is.
Úgy vélem, hogy a jogesetmegoldó versenyek kapcsán is nagy szerepe van a többlettudásnak, így jó szívvel ajánlom a hallgatóknak, hogy látogassanak el a könyvtárba megfelelő szakirodalomért, nézzék meg a bírósági határozatokat, illetve a törvényekhez fűzött kommentárokat. Ebben az esetben is csak ismételni tudom önmagam: igyekezzünk az átlagosnál több energiát fordítani a felkészülésre, hiszen az ilyen megmérettetésekből csak profitálni tudunk.
Mesélj nekünk néhány mondatban az elért eredményedről!
Szentes Dalma: A döntőben nem teljesítettem olyan jól ügyvédként, mint ahogy az első fordulóban özvegyként, így nem számítottam komoly eredményre. Fantasztikus volt együtt dolgozni a csapattársaimmal, így szinte még a versenyszellem is kiszállt belőlem, illetve arról is megfeledkeztem, hogy mi valójában egymás „ellenfelei” vagyunk. Nem tagadom, nagy volt az öröm, amikor a díjátadón kihirdették az eredményt, de utólag visszagondolva az elért helyezés abszolút eltörpül az élmény mellett, amelyben részünk lehetett. Úgy gondolom, hogy a tapasztalatszerzés a legfontosabb, így az ilyen megmérettetésekről valójában mindannyian győztesként távozunk.
Ezúton is köszöni az interjút a Media Iuris csapata, és még egyszer gratulálunk az eredményhez!
Sziasztok! Tóth Melitta Noémi vagyok, a PTE ÁJK negyedéves jogász szakos hallgatója, és a MediaIuris csapatának egyik szerkesztője. Szeretem a változatosságot, többek között érdekel a gasztronómia, a kriminológia és a sport világa is, így ezekben a témákban biztosan találhattok majd általam írt cikkeket.
