Amikor egy nagy történelmi múlttal rendelkező városban sétálok, mindig eszembe jut, hogy egyszer régen talán épp azon a helyen sétálgatott mondjuk Mátyás király vagy – ha már Pécsről van szó – akkor Janus Pannonius. Bár ők több száz évvel ezelőtt éltek, és azóta a városok képei szinte teljesen átalakultak, mégis érdekes belegondolni, hogy egy-egy főtéren és sétányon milyen, a történelmünk szempontjából híres személyek fordultak meg. Egy átlagos középkori város kinézete jelentősen eltér a maitól, hiszen várfalakkal körülvett területről beszélünk, ahol – mivel egy idő után szűkössé vált a hely, és a falon túl is nekiláttak az építkezéseknek – kénytelenek voltak egy újabb várfalat felhúzni. A szűkös utcák és keskeny sikátorok nem adtak elég teret az ott élőknek, emellett sajnos a higiéniai viszonyok hiánya miatt a járványok is gyakoriak voltak. Azonban a városi élet centruma mindig is a főtér volt, ugyanis itt tartották a vásárokat, emellett a főtéren állt a városháza és a templom is, a közigazgatás és a vallási élet központjaiként.
Pécs mai képét megvizsgálva elmondható, hogy jócskán megváltozott az elmúlt évszázadok folyamán, viszont még így is érdekes belegondolni vajon kik kötődtek a városhoz akkoriban. Éppen ezért összegyűjtöttem pár híres embert, akik megfordultak Pécsen, vagy esetleg hosszabb ideig tartózkodtak itt.
Vlad Tepes – Drakula
Vlad Tepes nevét a többség nem ismeri, azonban ha ehelyett karóba húzó Vlad vagy inkább Drakula néven emlegetjük mindjárt mindenkinek ismerősen fog csengeni a neve. Havasalföld fejedelmeként és az Oszmán birodalom vazallusaként kénytelen volt államát alávetni a szultán parancsainak egészen addig, amíg ezt meg nem elégelve végül a törökök ellen fordul, és mindenkivel leszámolt, aki a népét fenyegette. Vlad történetét egy korábbi cikkemben már elmeséltem, azonban azt talán kevesen tudják, hogy igen kalandos élete során még Pécsen is lakott. Az 15. század második felében feleségül vette Hunyadi Mátyás rokonát, Szilágyi Jusztinát, akivel – többek között – Pécsen is laktak. Házuk a korabeli források alapján valószínűleg a főtér közelében állhatott, azonban ,,Drakula házát”, – ahogy a helyiek is emlegették – az elmúlt évszázadok folyamán lebonthatták, és újakat épültek a helyére.
Ferenc József
Pécsen az 1800-as években egyre népszerűbbé és országszerte ismertté váltak egyes manufaktúrák, amik közül kiemelkedett a Zsolnay családé. Többek között a Zsolnay porcelán is hozzájárult ahhoz, hogy Ferenc József kétszer is ellátogasson a városba. Az 1891-es itt tartózkodása alkalmával részt vett az átépített Székesegyház felszentelésén, emellett a Littke pezsgőgyárba is ellátogatott, ahol egy márványtábla őrzi az uralkodó látogatásának emlékét.
Zrínyi Miklós
Pécs a török háborúk során a Dunántúl egyik legvirágzóbb városa volt és egyben a Hódoltság részeként a Török Birodalom fennhatósága alatt állt, ennek nyomait pedig a mai napig megtaláljuk a városban. Az 1663-ban fellángoló újabb háborúskodás kiterjedt a városra is. Pécs az 1664-es ostrom során súlyos károkat szenvedett. Az ostromot Zrínyi Miklós vezette, akinek csapatai a Mecsekről ágyúkkal szétlőtték, kifosztották, majd pedig felégették a várost. Zrínyi Miklós végül a két hónapnyi ostrom után sem tudta bevenni a várost.
Hunyadi Mátyás és fia, Corvin János
Mátyás uralkodása idején fejtette ki legnagyobb hatását a humanizmus és a reneszánsz, amely elsősorban humanista tanítójának, Vitéz Jánosnak volt köszönhető. Az ő unokaöccse volt Csezmiczei János, vagyis Janus Pannonius, aki 1459-től haláláig pécsi püspök volt. Valószínűleg az ő közbenjárásuknak köszönhetően is, de Hunyadi Mátyás és fia, Corvin János előszeretettel tartózkodtak Pécs városában a 15. század második felében.
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc, a zenetörténet egyik legnagyobb volumenű személye is látogatást tett Pécsen szekszárdi barátja, báró Augusz Antal közbenjárására. 1846. október 24-én barátja, és Petrichevics Horváth Lázár társaságában megszálltak a Mecseknádasdi püspöki nyaralóban. Itt a neki szerenádot adó négyesnek, – amely elpanaszolta neki, hogy kénytelenek voltak német zenével fogadni őt, mivel nincsenek magyar dalok, amiket a fogadásra előadhattak volna – még aznap, a vacsora alatt komponált nekik egy Quartettet. Másnap megtartotta első hangversenyét Pécsen, és a városban tartott többi koncertjét egy, a Bösendorfer gyártól ajándékul kapott zongorán adta elő. A zongora jelenleg a Leőwey Klára Gimnáziumban található.
Ők voltak tehát többek között azok, akik megfordultak Pécsen, vagy – mint Drakula – huzamosabb ideig tartózkodtak a városban.
Képek: kiemelt kép, 1, 2, 3, 4, 5
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
