A 15. század derekán, amikor már javában zajlott a török elleni küzdelem Magyarországon és a környező térségekben, a havasalföldi trónra egy körülbelül 17 éves fiú ült. Ő volt Vlad Tepes, a vérszívó vámpírként elhíresült Drakula gróf, aki páratlan harctudásával, agresszivitásával, és népe iránti szeretetével, már saját korában is lenyűgözte, és egyben elrettentette ellenfeleit. Egy olyan korban élt, amely megkívánta tőle a nagyságot, azonban a nagysághoz vezető út nehézségekkel teli, és fájdalmas volt a számára. Története sokak fantáziáját megmozgatta az évszázadok során, így született meg Drakula, mint vámpír legendája, melyet azóta is gyakran feldolgoz a világirodalom, és a filmipar is egyaránt.
Története bár Havasalföldön kezdődött, de raboskodott Visegrádon, később pedig több magyar városban is élt, többek között Pécsen is. De vajon, hogy is kezdődött karóbahúzó Vlad története?
A korabeli források szerint 1431-ben született Segesváron, a dinasztia alapító Basarab egyenes ági leszármazottjaként. Édesapja, I. Mircea, 1436-ban lépett Havasalföld trónjára, azonban török nyomásra az Oszmán Birodalom vazallusa lett, amivel megpecsételte két kisebb fia, és nemzete sorsát. A törökök gyakran kényszerítették Havasalföldet gyermekadóra, aminek értelmében több ezer fiúgyermeket szakítottak el a családjuktól, hogy a Török Birodalomba kerülve kiképezzék őket, majd pedig janicsárokként később a szomszédos, illetve a saját népük ellen háborúzzanak. Vlad öccsével, Radu-val együtt Havasalföld hűségének fenntartása érdekében a török szultán udvarába került túszként, ahol a szultán fiával, a későbbi II. Mehmeddel együtt nevelkedett. A korabeli források szerint Vlad, bár a Szultán vendégszeretetét élvezte, mindig ellenszegült a kapott utasításoknak, ezért többször is kínozták.
1447-ben apját meggyilkolták, idősebb fivérét pedig politikai ellenfelei megvakították, majd megégették, ezáltal Vlad lett a fejedelmi trón várományosa. Tizenhét évesen foglalta el Havasalföld trónját, első dolga pedig az volt, hogy apja és bátyja gyilkosain bosszút álljon, akiket karóba húzott. Itt kezdődött meg karóbahúzó Vlad története, aki kiváló harcos lévén, minden támadástól megvédte a népét, emellett pedig gazdasági és diplomáciai munkássága felvirágoztatta az állam gazdasági életét. A közhiedelemmel ellentétben Vlad otthona nem a Törcsvári kastély volt, hanem az 1400-as években épült Poienari vár, amely a 16-19. században lakatlan volt.
Havasalföld, bár vazallusa volt az Oszmán Birodalomnak, mindig is ellenségeként tekintett rá. Így nem meglepő, hogy Vlad, annak ellenére, hogy a szultán udvarában nevelkedett, gyűlölte a török hadat, és ahogy azt a Drakula kutató Elizabeth Miller is megfogalmazta: ,,Vlad valamivel többet érzett az oszmánok ellen puszta gyűlöletnél.” Egyik alkalommal például egy kis csapattal török egyenruhában megtámadta a török sereg táborát, ahol nagy zavart okozott azzal, hogy a táboriak nem tudták megállapítani ki is a valódi ellenség, és bár a Szultánt nem tudta megölni, jócskán megbolygatta az általában igen rendezett török sereg rendjét.
1462-ben II. Mehmed Havasalföld ellen vonult sokszoros túlerővel bíró seregével, Vlad pedig visszavonulásra kényszerült. A felperzselt föld taktikával felégette maga mögött a falvakat, és megmérgezte a folyókat, ezzel is ellehetetlenítve a törökök maradását. II. Mehmedet, – akivel egykoron barátokként nevelkedtek a szultáni udvarban – a kiürített fővárosban nagyjából 20.000 karóba húzott rothadó török tetem fogadta, amelyet ezután ,,Tepes erdeje”-ként emlegettek. 1460-ban szövetséget kötött Hunyadi Mátyással, azonban 1462-ben Mátyás árulás vádjával bebörtönöztette Visegrádon. Idővel visszanyerte a király bizalmát, és másodjára is megnősült, miután előző felesége, Mina 1462-ben öngyilkos lett, és levetette magát a vár egyik tornyából a török támadás idején. Végül 1476. decemberében halt meg, feje pedig – bár nem tudni pontosan hogyan – de eljutott a Szultánhoz, ahol karóba húzva közszemlére tették, mondván, hogy legyőzték az ördögöt.
Vlad pécsi háza
Amikor 1462-ben Hunyadi Mátyás árulásra hivatkozva elfogatta, majd Visegrádon bebörtönöztette Vlad-ot, talán még nem is gondolta, hogy egy nap még rokoni kötelék köti majd össze őket. Vlad több évnyi raboskodása alatt ugyanis visszanyerte a magyar király bizalmát, Mátyás pedig cserébe felajánlotta rokona, Szilágyi Jusztina kezét. Jusztinával később több városban is laktak, többek között Pécsen is, ahol a leírások alapján a város központjában, a főtér közelében állhatott a házuk, melyet már akkoriban is ,,Drakula háza”-ként emlegettek. A házat az évszázadok folyamán minden bizonnyal lebontották, és új épületek kerültek a helyére.
De vajon honnan is ered a Drakula név?
Luxemburgi Zsigmond 1408. december 12.-én megalapította a Sárkány lovagrendet, mely eredetileg a királyi párral együtt 24 taggal indult, majd pedig politikai okokból a rend idővel új tagokkal bővült. 1431-ben felvételt nyert az akkori havasalföldi fejedelem is, I. Mircea, Vlad édesapja, éppen abban az évben, amikor a kis Vlad megszületett. És, hogy ez miért is lényeges? I. Mircea ragadványneve a ,,Dracul” volt, amely latinul, és románul is hasonló jelentésekkel bír, sárkány, démon, ördög, éppen ezért sokan úgy vélik, hogy Vlad, apjától örökölte a Drakula nevet. Azonban nem szabad eltekintenünk a ténytől, hogy Vlad kiérdemelte ezt a nevet, hiszen jóval kegyetlenebb volt édesapjánál, még török ellenségei is ,,Kazikli Bey” – ként emlegették, ami törökül karóbahúzó herceget jelent. Saját népe aggatta rá a ,,Tepes” nevet, ami románul karóbahúzót jelent. Nem véletlen, hogy ezekkel a nevekkel vonult be a történelembe, hiszen az élve karóba húzás volt a legkedveltebb kivégzési módszere, a csonkítás, a megnyúzás, és a lefejezés mellett.
Drakula, mint vámpír eredete
Vlad-ra bár már életében ráragadt a Drakula jelző apja révén, azonban az utókor számára Abraham „Bram” Stoker ír származású írónak köszönhetően maradt fent a története. Az író egyik kelet-európai útja során, 1890-ben találkozott a magyar professzorral, Vámbéry Árminnal, ő mesélt neki a hírhedt Drakula grófról, aki karóba húzta ellenségeit, és állítások szerint még vért is ivott. Stoker fantáziájában már ekkor kialakult a kép, egy rettegett vámpírról, aki egy erdélyi kastélyban él, és rettegésben tartja az embereket. Hat évnyi hosszas kutatómunka után a karakter végül főszereplőként tűnt fel Bram Stoker 1897-es Drakula válogatott rémtettei című művében. A könyv hatalmas sikert aratott, és halhatatlanná tette Drakula történetét.
A hírhedt Drakula gróf, Vlad Tepes, vagy Karóbahúzó Vlad, illessük bármely névvel, ha nem is volt halhatatlan, a legendája azzá vált, és mára egy egész világ ismeri a nevét. Kegyetlensége, és rémtettei pedig azóta is vonzzák a turistákat az erdélyi Törcsvári kastélyba, ahol karóba húzott bábuk tudatják az odaérkezőkkel, hogy miféle rémtetteket követett el az egykori fejedelem.
képek forrás: 1
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
2 thoughts on “Az igazi Drakula – Vlad Tepes története”
Comments are closed.