A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar által december 1-jén szervezett programsorozat keretén belül, a december 3-i fogyatékossággal élők világnapja alkalmából e rendezvénnyel szerette volna felhívni a figyelmet a fogyatékkal élőkre. Egy hagyományos bírósági tárgyalást és egy alternatív vitarendezési lehetőséget mutattak be gyakorló szakemberek segítségével.
A tényállás
A történet főszereplője Márton, aki egy 10. osztályos látássérült középiskolai tanuló. Az osztálytársainak kirekesztő viselkedése miatt nehézzé váltak mindennapjai. Jelenleg nagymamájánál nevelkedik, mivel édesanyja külföldön dolgozik, édesapja pedig börtönbüntetését tölti. A gyámhatóság a veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében védelembe vette. A védelembe vétel kötelező felülvizsgálata során a gyámhatóság észlelte, hogy az anya külföldi munkavállalása miatt nem gondoskodik Márton gondozásáról, neveléséról és tartásáról sem, hiszen a tartásdíjat nem fizeti meg. A gyámhatóság a szülői kötelezettségek elmulasztása miatt Márton harmadik személynél történő elhelyezést inditványozza a bíróságon. A nagynénje szívesen vállalná, hogy gondoskodjon Mártonról.
Az előadás
Az előadás úgy épült fel, hogy először Marci mindennapjaiba kaphattunk betekintést videó és hanganyag formájában. Ez az iskolai problémákat mutatta be és a kirekesztő, diszkriminatív hozzáállást az iskola, diákok, tanárok részéről egyaránt. Utána láthattunk egy hagyományos bírósági tárgyalást Marci harmadik személynél történő elhelyezéséről. Ezekután egy családi döntéshozó csoportkonferencia következett, annak érdekében, hogy Marcit a családjába vissza gondozzák, végül pedig kérdéseket lehetett feltenni.
A bírósági tárgyalás résztvevői a bíró szerepében dr. Schmidt László, a Szekszárdi Járásbíróság bírósági titkára. A felperes gyámhatóság képviseletében: dr. Livják-Rozoga Veronika a Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály osztályvezetője. Alperesi képviselő: dr. Valler Zsuzsa ügyvéd, családjogász.
A bíróság meghallgatta Mártont, Márton nagynénjét, aki vállalná Márton gondozását és Márton nagymamáját. A bíróság úgy döntött, hogy Mártont kiemeli a családból, mert a szülői felügyelet nem megfelelő gyakorlása miatt fejlődése veszélyben van. A bíróság döntését követő humánus lehetőség pedig Márton családba való visszagondozása érdekében családi döntéshozó csoportkonferencia.
A családi döntéshozó csoportkonferencia szereplői között gyakorló szakemberek és karunk hallgatói is részt vettek.
- Márton szerepében: Kopa Marcell, joghallgató
- Márton osztálytárs támogatója: Gódi Dávid, joghallgató
- Márton édesanyja: Kajtár Eszter, joghallgató
- Márton édesanyjának támogatója: Valler Zsuzsa ügyvédnő, családjogász
- Márton nagymamája: Biró Sára, joghallgató
- Márton nagynénje: Bihary Csilla, joghallgató
- Márton iskolájának igazgatója: Sükösd Gergő, joghallgató
- Márton osztályfőnöke, Reni néni: Benke Boglárka, joghallgató
A konferencián résztvevő hatósági szereplők pedig: az esetküldő, a gyermekjóléti központ esetmenedzsere dr. Tóth Gabriella az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Baranya Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat területi igazgatója.
A perbeli felperes gyámhatóság képviseletében: dr. Livják-Rozoga Veronika a Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály, Osztályvezetője.
Integrált intézményfenntartó: Magdali Csaba, Hallgatói Támogató Központ – Támogató Szolgálat, a Támogató Szolgálat Vezetője.
A perben eljáró bíró: dr. Schmidt László, Szekszárdi Járásbíróság bírósági titkára.
A koordinátorok: Dudásné Korinek Beáta és Herke-Fábos Kata.
A családi csoportkonferencia előnyei, hogy előhívja a család belső erőforrásait és teret ad az egyéni megoldásoknak. Ha beavatkozás történik, az a család és a szociális ellátórendszer által legitimált. A családnál marad a probléma és a megoldásokat a család a saját kultúráján, szokásain belül találja meg.
A döntésekért maguk felelnek és hatékonyabb a család és a hatóság közötti együttműködés a partnerségnek köszönhetően. A szakemberek nem döntenek mások helyett. Hozzájárul az ügyfél pozíciójának megerősítéséhez. Az adott viselkedést, problémat kezeli és nem pedig a érintetteket ítéli el. A jogszabályi háttér a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény fekteti le a harmadik személynél való elhelyezés feltételrendszerét: Ha a szülői felügyeletnek a szülők által történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.
Ebben az esetben ezt a személyt gyámul kell kirendelni, és a szülő felügyeleti joga szünetel. A bíróság a gyermeket elsősorban olyan személynél helyezi el, aki a gyermek gondozásában, nevelésében, a gyermek érdekeinek megfelelően már korábban részt vett. A bírósági peres eljárás szabályait a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek között. A hatályos jogszabályok alapján a családi döntéshozó csoportkonferencia (továbbiakban: CSDCS) alkalmazásara hazánkban a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan van lehetőség. A konferencia megfontolásra ajánlja az eljárásjogi keretek kidolgozását a polgári peres és a közigazgatási hatósági eljáráshoz kapcsolódóan.
Családi döntéshozó csoportkonferencia és a bírósági eljárás
A gyermek érdeke kell hogy megjelenjen mindenek felett. Ez a bírósági eljárásban elvész, illetve nehezen biztosítható a gyermek érdeke, gondozása. A felek mint szereplők vesznek részt: felpres és alperesi pozícióban, tehát ellenfelek, amelyet mindenképpen valamilyen rivalizálás jellemez, hiszen kérdés, hogy ki is nyeri a pert. A bíróság kevésbé tudja kezelni a veszélyeztetettséget, mivel huzamosabb ideig elhúzódik a pereskedés és nincsen jogköre gyermekjóléti szolgálat igénybe vételére, illetve családsegítő lehetőségek kihasználására. Emellett felületesen közelíti meg a család életét, nem lát bele igazán és nem is feladata tanulmányozni az emberi érzelmeket, kapcsolatokat.
Ezzel szemben a CSDCS együtt gondolkodást testesít meg nem a jog érvei alapján, hanem érzelmi alapon. Itt minden kapcsolat megmaradhat, nincsen kötött döntés, amely végrehajtható. A kapcsolattartás megmaradhat bármilyen kötöttség nélkül, a felek pedig egy harmonikus, kompromisszumos eljárás részesei. A bírósági eljárás keretein belül a jogszabály koncentráltság rendszere mellett érvényesül a gyermek érdeke, ahol a döntés egy hosszú távú, végrehajtandó ítélet. A bíró egymaga mondja meg a megoldást az egész család életére. Ezzel szemben a CSDCS sokkal rugalmasabb, hiszen folyamatosan változnak a családi kapcsolatok, konfliktusok, ezért kedvezőbb, hogy folyamatosan módosítható. Végül pedig a szociális támogató hatóságot is be lehet kapcsolni, amely azonnali intézkedést jelent, így a gyermek veszélyeztetettsége rögtön megszűnik. A gyerekjóléti szolgálat, családsegitők pedig részletesebben és személyesebben ismerik a problémát, a családot és a gyermeket, a család pedig együttesen hozhat döntést és kezelheti a problémát.
Képek: 1
