A múzeumok világnapjának ünneplését még az 1977-es moszkvai konferencián iktatták be. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) döntött a május 18-ai dátumról. Az első Múzeumok Nemzetközi Napja egy évvel később megrendezésre is került. Az idő teltével egyre több ország, és vele együtt közel 30000 múzeum is csatlakozott a rendezvénysorozathoz. 1992 óta ráadásul minden évben más-más témát választ erre a ICOM Tanácsadó testülete.
A múzeumok azok a helyek, ahol visszaadják nekünk gazdag kultúránkat, emberi mivoltunk szimbólumait, aminek emlékeit őrzi és feltárja előttünk, hogy velünk éljen. Mindenkit megszólít, hiszen új tudást ad nekünk át. Itthon, Magyarországon mintegy 140 múzeum és több mint 600 kiállítóhely működik, amik egytől egyig értékesek. Viszont fontosnak tartok párat kiemelni, és felhívni rájuk a figyelmet. Ha eddig nem, akkor most már minél előbb el kell látogatni ezekre a helyekre. Elsőként fővárosunk múzeumait említeném meg, ezek közül is a Magyar Nemzeti Múzeumot, melyet 1802-ben alapítottak, Európa szinten harmadikként. A magyar történelem fontos tárgyait őrzi a hely, amelyet akár online is meg lehet nézni. Híres a római kőtárja, ami nem véletlenül kapta meg a legnagyobb helyet a múzeumban. Ezen kívül még számtalan múzeum található Budapesten, mint például a Terror Háza Múzeum, amit a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére hoztak létre. A Sziklakórház Atombunker Múzeum, ami a Budai Vár alatt fekszik, 10 km hosszú, és még a világháborúk alatt használták sebészeti-légikórháznak.
A Szamos Marcipán Múzeum Cukrászdáról is érdemes szót ejteni, amit nem csak édességei finomsága miatt kell meglátogatni, hanem kiállítása végett is. Egy rosszabb sorsú szerb családban született Szavits Mladen, magyar nevén Szamos Mátyás, aki az 1930-as években egy dán cukrászmestertől tanulta meg a tökéletes marcipán elkészítését. Ezt követően Szabó Károllyal együtt Szentendrén megnyitották közös boltjukat. A múzeum tele van marcipán és csokoládé szobrokkal, az utóbbi édességből bármikor lehet fogyasztani. Az édesség után jöhet egy kis bor, amiért Tokajig kell elmennünk, mivel itt található a Világörökségi Bormúzeum. A hely a korábbiakban volt már serház, majd később rabbi és sakter lakás, valamint zsidó iskola, majd a második világháborúban teljesen megszűnt. 2014-ben felújították, ahol helyet kapott a mostani múzeum. Többféle bor is megtalálható itt, viszont egyértelműen a Tokaji bor van a középpontban. Minden korosztály megtalálhatja a számára megfelelő elfoglaltságot, ugyanis többféle program is várja az oda utazókat.
Most május közepén egyre szebb időnk lesz, és lehet egyet kirándulni is, akár egy szabadtéri néprajzi múzeumban. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkról beszélek, amit még 1982-ben hoztak létre. Itt található meg Feszty Árpád körképe: A magyarok bejövetele. A lenyűgöző körpanorámát körbe lehet járni, amit kellékekkel és hangokkal is elláttak, így még inkább visszaadva az a varázst, amit a festő is elképzelt neki. A külső kiállítások között lehet találni a szabadtéri néprajzi gyűjteményt, ami az ország skanzenjeinek egyike. Ezen kívül az Erdő és ember kiállítást, nomád parkot, és a vízügyi kiállítást, ami a víz és az ember kapcsolatát mutatja be. Természetesen nem maradhat ki Pécs sem, ahol a híres Zsolnay Múzeum várja a kíváncsi látogatókat. A Janus Pannonius Múzeum állandó kiállítása is itt található. A kiállítás megnyitása a Zsolnay-emlékszobor elkészítésének évében, 1990-ben történt. A család elsősorban a pécsi porcelángyár miatt lett híres, aminek az első világháború vetett véget. Bútoraikat, festményeiket, és dísztárgyaikat lehet megtekinteni az épületben. Nincs két egyforma ember, ahogyan múzeum sem, legfeljebb csak hasonló. Egytől egyig az összes múzeum különleges és egyedi, ezért érdemes minél többet meglátogatni, megismerni új kultúrákat és korszakokat, amelyek hozzájárulhatnak értékrendünk alakulásához.
„A múzeum, mint a változatlan tér és a felfüggesztett idő jelképe minden tekintetben szemben áll azokkal az efemer karakterű napi kívánalmakkal, amelyeket a mai kiállítási gyakorlat érvényre juttat. Az a társadalom, amely a tárgyakat rejtő kincstárnál jobban becsüli az információkat őrző adatbankot, olyan új múzeumrendezést követel, amely a múzeumot is tér nélkülivé és egyben időbelivé teszi”
Hans Belting
Ha most a vizsgaidőszak alatt nem, utána mégis érdemes meglátogatni ezeket a helyeket, amelyek szóba kerültek, hiszen sohasem tudhatjuk mikor találjuk meg a „saját múzeumunkat”.
Sziasztok! Gyöngyi Kreszcencia vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Gyerekkoromban nagy szerettem volna sportriporter vagy sportújságíró lenni, amit most igyekszem egyrészben megvalósítani itt, a Media Iurisban. Remélem tudok nektek érdekes és különleges, főként sporttal kapcsolatos hírekkel szolgálni.
