Június 5-én van a nemzetközi környezetvédelmi világnap (angolul: World Environment Day). Ennek a napnak minden évben új témája van, és évenként más-más országban is rendezik meg a fő eseményeit.
A világnap története
1972-ben tartotta az ENSZ az első környezetvédelemről szóló világkonferenciát Stockholmban, „Ember és bioszféra” címmel. Ez a konferencia június 5-én kezdődött el, ezért ezt a napot tették meg a világnapnak. Az ENSZ már a világnap kezdetekor arra ösztönözte az illetékes szerveket, az országok vezetőit, hogy lokális, az adott helyi viszonyokhoz kapcsolódó és globális szintű rendezvényeket szervezzenek annak érdekében, hogy a világnap céljait megvalósítsák. Ez utóbbi, globális témában évről évre mindig egy-egy konkrét téma a hangsúlyos, voltak már például porondon a sivatagok, az erdők, de az étkezés, fogyasztás is. Emellett a helyek is igen változatosak, Olaszországtól kezdve Brazílián át Indiáig egy csomó ország részt vett már benne. A világnap létrejötte abban is segédkezett, hogy az államok megalakítsák a saját környezetvédelemmel kapcsolatos illetékes szerveiket – nem sokkal később, 1977-ben született meg például Magyarországon is az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal.
A világnap lényege
A világnapok sorában nagyon sok olyan van egy évben, amelyek a környezetünk, bolygónk védelméről szólnak, azzal kapcsolatosak. De mi a különlegessége ennek a június 5-i napnak?
Talán úgy lehetne a legjobban megragadni, hogy míg például a Föld napja (amelyet április 22-én ünneplünk, ebben a témában is olvashattatok már nálunk) elsősorban a természetvédelemre koncentrál, addig ez a nap a környezetvédelemre helyezi a fókuszt. Ezt a két fogalmat sokan használhatják akár szinonimaként is, és nyilván van is kapcsolat a kettő között, részleteiben azonban egy kicsit mást jelentenek. Természetesen sok tudományos definíció határolja el ezeket egymástól, de ha köznapi nyelven kellene megkülönböztetnünk őket, azt lehetne mondani, hogy a természetvédelem a még nagyjából háborítatlan, tényleg ízig-vérig „természetes” környezetünk és jelenségeink megóvására irányul (ilyen például az erdők, folyók, egyes veszélyeztetett állatfajok védelme), míg a környezetvédelem azoknak a környezeti elemeinknek a védelmét célozza meg, amelyek kialakításában már az ember is közreműködött. Ennek megfelelően is a környezetvédelmi világnapon azok a célok, amelyek ki vannak tűzve, hogy megpróbáljuk őket elérni, elsősorban az energiatakarékossághoz, a megújuló energiaforrások használatához, a hulladék, szennyezés csökkentéséhez kapcsolódnak.
A világnap ma
A környezetvédelmi világnapnak 2021-ben Pakisztán lesz a „házigazdája”, és egy virtuális gála keretében nyitják meg. A programban inspiráló üzenetek is helyet fognak kapni a világ vezetőitől, aktivistáitól, hírességeitől. Mint korábban is említettem, minden környezetvédelmi világnapnak van egy témája, ami köré épül, ez idén az „ökoszisztéma helyreállítása”. Ennek a megvalósulásához többféle tevékenység is vezet, melyek közül természetesen sok olyan van, amelyeket csak az adott vezetők segítségével lehet megtenni, ilyen például a városok zöldítése, vagy a folyók tisztábbá tétele, de számos teljesen hétköznapi tevékenységgel, szokással mi is elősegíthetjük, mint például a fák nevelése, kertjeink gondozása, lehetőleg minél kevesebb nem természetes eszközt igénybe véve. Itt előkerül az étkezés is, mint lehetséges tevékenység. A „vegán-kérdés” egy sokak között vitát szító téma, melyben én magam nem szeretnék vagy tudnék kifejezetten állást foglalni, csak annyit tudnék mondani, hogy mindkét „tábornak” meg kell adni a tiszteletet és megérteni, elfogadni az álláspontját – ugyanakkor el lehet helyezkedni a „kettő között félúton” is, úgy, hogy valaki bár nem iktatja ki teljesen a húst, az állati eredetű ételeket az étrendjéből, de megpróbál tudatosan kevesebbet fogyasztani, és felfedezni újabb, változatos alternatívákat. Magam is ebbe a „köztes csoportba” tartozom, és jó szívvel ajánlanám bárki másnak is ezt a megoldást, aki nem tudna vagy szeretne „teljesen vegán” lenni.
Az ENSZ a 2021-2030-as évtizedet úgy jellemezte, hogy ez az „ökoszisztéma helyreállításának évtizede”, illetve az utolsó esélyünk arra, hogy megvalósítsuk a fenntartható fejlődést, mielőtt még nagyobb baj lenne. A 2021-es világnap megálmodói szerint a miénk az a generáció, aki már „békét köthet a természettel”, vagyis tudatos odafigyeléssel megélhetünk a Földünkön úgy, hogy a lehető legkisebb „kárt” okozzuk, és összhangban legyünk a minket körülvevő világgal. Én hiszem, hogy így lesz. Remélem, Ti is!
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
