[metaslider id="9331"]

Vizsgaidőszak – hogyan tegyük kevésbé stresszessé?


Vizsgaidőszak. Bizonyára valamennyi hallgató számára ez a szó feszültséggel, aggodalommal, netán megfelelési kényszerrel, alkalomadtán kialvatlansággal párosul, leginkább ezek a szavak azok, amelyek a legjobban kitöltik egy átlagos egyetemista számára ezt az egyetlen kis szócskát. Cikkemben arról szeretném meggyőzni „sorstársaimat”, lehetséges az, hogy úgy tekintsünk erre a periódusra, mint értelmünk, jellemünk fejlődésére, bizonyos esetekben önmagunk megismerésére.

De mi is az a stressz?

A stressz egy olyan reakció, melynek a leggyakoribb kiváltó okai közé soroljuk a már fent említett feszültséget, nyugtalanságot, aggodalmat. A reakció érzelmi, szellemi és fizikai állapotban nyilvánul meg, ami aztán az emberi szervezet összes sejtjére hatással van. Ebben az esetben fennállhat a kimerültség lehetősége is (ezt sportólóknál „túledzettségnek” szokták mondani), ilyenkor az agy már képtelen koncentrálni, új információkat befogadni. Azonban fontos leszögezni, hogy maga a stressz egy természetes jelenség, hiszen egyfajta válaszként értelmezhető az élet kihívásaira. Szükség van rá, mert akár pozitív energiaként is fel tudjuk használni az élet különböző helyzeteiben (akár a vizsgaidőszakban is). A szervezet az ideiglenes feszültséget képes saját maga feldolgozni. Akkor van baj, ha ez a stresszforrás folyamatosan jelen van. Ilyenkor a test nem fog tudni eleget pihenni, lazítani, és bármibe kezd bele, úgy érezi, hogy nem ő irányít, képtelen ellátni a kötelezettségét. A magyar származású, Kanadában dolgozó Selye János volt, aki meghatározta a stressz definícióját. Szerinte ez az állapot nem negatív töltetű jelenség, úgy vélte, szükség van rá az életben. Akkor lehet ártalmas – állítása szerint – ha a kiváltó ok túlnő az emberi test megküzdési képességén. Véleménye szerint az ember bármilyen élethelyzetben van, a helyes reagáláshoz, döntéshez és megoldáshoz elengedhetetlen a stressz megléte, nélküle csak vegetálnánk. Ez az úgynevezett pozitív stressz tehát rövid ideig tartó folyamat, melynek stimuláló hatása van, segíti a teljesítménynövelést, motiválttá és energikussá tehet. Ennek ellentéte a negatív stressz, amelyről általában akkor beszélhetünk, amikor a szervezet folyamatos stresszállapotban van, mert egy kihívás után jön egy másik megmérettetés, melyet egy újabb fog követni. A szervezet ilyenkor a készenlét állapotába kerül, ami idővel kimerítő lesz és ekkor jelenik meg az idegesség, aggodalom, szorongás és tehetetlenség.

Hogyan győzzünk a vizsga előtti „negatív stressz” ellen?

Mint már említettem, a stressz jótékony hatással is lehet a teljesítményünkre, azonban sokat kell mentálisan dolgoznunk azon, hogy ezt a stresszfaktort a saját malmunkra tudjuk hajtani, vagyis „pozitív stresszé” tudjuk változtatni. 

Első és legfontosabb lépcsőfoka az önbizalom. Ehhez is elengedhetetlen a megfelelő felkészülés, azonban ez idő alatt is már bele kell szőni a mindennapjainkba a hitet, hogy képesek vagyunk helytállni bármilyen megmérettetésben. Tehát hiába a sok gyakorlás, ha nem hisszük el, hogy meg is tudjuk csinálni.

Belső tényezők: elhatározás, alázat. Mindig kell, hogy egy cél lebegjen a szemünk előtt, amely mindig előrébb visz és motiváltan tart. Próbáljunk meg reális célokat kitűzni magunk elé, ne essünk a megfelelés kényszer csapdájába.

Tapasztalat. Fontos, hogy legyen elegendő rutinunk, ugyanis ezáltal biztonságban érezhetjük magunkat, kevésbé fognak ki rajtunk a váratlan események. Első éves hallgatóknak ugyan ez nehézséget okozhat, ilyenkor próbáljuk magunkat vizsgaszituációba képzelni, vagy akár egy vizsgahelyzetet teremteni.

Társas támogatás. Az emberi természet kívánja a külső pozitív visszacsatolásokat, azonban nem szabad, hogy ezzel túlzásba essünk. Sose jó, ha kívülről nyerjünk az önbizalmunkat, motivációnkat, mert az effajta önbizalomforrás hamar elapadhat, ha pedig egy külső negatív kritika ér minket, hamar lerombolhatja azt, amit ezek a külső visszacsatolások felépítettek bennünk. Mondhatjuk úgy is, hogy homokra építi önbizalmának várát az, aki nem önmagából meríti az „építőanyagokat”.

Ahhoz, hogy jól tudjunk teljesíteni, nélkülözhetetlen a pihenés, alvás, kikapcsolódás. Ez lehet akár sportolás, olvasás, séta vagy bármi olyan hobbi, amely által feltöltődik szervezetünk és új lendületet kap ahhoz, hogy tovább folytassuk kötelezettségeinket. Számomra a legfelemelőbb kikapcsolódás a sportolás. „Kitisztít” mind értelmi mind érzelmi szempontból és újult erővel vágok neki a feladatomnak.

Jutalmazás. Egy-egy vizsga után hagyjunk magunkat 1-2 nap pihenőt, találkozzunk barátainkkal, csináljunk olyan dolgokat, amelyekre egyébként nem lenne időnk tanulás közben.

Számonkérés után vizsgáljuk meg az esetleges hibákat, amelyek miatt nem tudtunk képességeinknek megfelelően teljesíteni, és próbáljuk kiküszöbölni őket, hogy a következő alkalommal ne befolyásolják a teljesítményünket.

Természetesen a fent említett javaslatok nem mindenki számára lesznek hasznosak, de azt le kell szögezni, hogy bárki képes arra, hogy a negatív, önbizalom romboló hangokat elcsitítsa és elkezdjen hinni magában. Azok az elemek, melyeket felsoroltam oda-vissza hatnak egymásra, ezt Michael Phelps edzője, Bob Bowman fogalmazta meg legjobban: „Az önbizalom a bizonyított képességekből fakad.” Tehát hidd el és csináld – csináld és hidd el!

 

EnglishGermanHungarian