A jog nyelve rendkívül bonyolult és szerteágazó. Számos sajátos kifejezése van az egyes jogi helyzetek leírására – némelyik még a római jogból hozza a latint, de olyan is előfordul, hogy teljesen új szavakat is felhasználnak, és sok jogon kívüli szakterületről is kölcsönöznek. Sok laikus nem ismeri fel a hasonló jelentéstartalmúnak hangzó jogi szakszavak közti különbséget, de sokszor még a jogászok között sem feltétlenül egyértelmű egy-egy bonyolultabb kifejezésnek az értelmezése. Azok a kifejezések pedig még inkább nagy problémát okozhatnak, amelyek között látszólag sincs nagy eltérés. A most következő két példa olyan lesz, amelyeknél egyáltalán nem kövezhetjük meg azt, aki esetleg összekeveri őket. Magam sem biztos, hogy maradéktalanul át tudom adni a jelentésüket, de azért teszek rá egy kísérletet.
Kényszer vagy kényszerítés?
Példák a büntetőjogból a ’kényszer’ fogalmára:
„(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.”
„15. § Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza:
[…],
- c) a kényszer és a fenyegetés,”
„A kényszer és a fenyegetés
- § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.”
Példák a büntetőjogból a ’kényszerítés’ fogalmára:
„AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Népirtás
- § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése céljából
- a) a csoport tagjait megöli,
- b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
- c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,”
„Emberiesség elleni bűncselekmény
- § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként
- a) […],
- b) a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
[…]”
És még hasonló bűncselekményeknél szintén feltűnik, mint például tiltott sorozás vagy apartheid.
A kényszer a Btk. Általános Részében tűnik fel, amit ugye az összes bűncselekményre alkalmaznak, míg a kényszerítés az egyes tényállásoknál, a Különös Részben, ami egy lényeges különbség. Tartalmukban pedig alapvetően abban különböznek, hogy a kényszer egy fizikai ráhatást jelent egy adott személy tevékenységére (ezért van ’párban’ a fenyegetéssel, ami pedig egy pszichikai ráhatás), így a személy, akin kényszert alkalmaznak, nem az akaratának, és nem is az elhatározásának megfelelően fog cselekedni – sőt, bizonyos értelemben véve nem is igazán ő fog cselekedni, hanem rajta keresztül az, aki kényszert alkalmaz. Ezzel szemben a kényszerítés olyan hatás a másik személy elhatározására, amelynek következtében a kényszerítő akaratának megfelelően fog viselkedni.
Cserbenhagyás vagy segítségnyújtás elmulasztása?
Részlet a cserbenhagyást leíró Büntető Törvénykönyvi tényállásból: „239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e”
Részlet a segítségnyújtás elmulasztása tényállásából: „166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van”
Mint a tényállás leírásából is látszik, a közlekedési balesetek leírásakor általában szinonimaként használt két fogalom közül valójában a cserbenhagyás jelenti a helyeset, hiszen ez vonatkozik kifejezetten egy közlekedési helyzetre. A kettő között az is lényeges különbség, hogy az egyiknél eleve meg sem győződik az illető arról, hogy a másiknak esetleg baja esett-e, míg a másiknál az jelenti a fő „bűnt”, hogy az elkövető, bár lehet hogy tudja, vagy tudnia kellene egy adott személy rossz állapotáról, de mégsem segít neki.
Te ismersz olyan szót, amit rendszeresen rosszul használnak/összekevernek valami mással a környezetedben?
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
