A közelmúltban az egykori általános iskolámban jártam, ahol egy nagyon érdekes kiállításra lettem figyelmes. Az iskola aulájában egy fotókiállítás mutatta be a verbális erőszak következményeit. Richard Johnson kanadai fotóművész sminkmesterek segítségével szemléltette, mire képes a szóbeli abúzus.
Mi a verbális erőszak?
A szóbeli erőszak során az elkövető fél nem alkalmaz fizikai erőt: a másik önértékelését pofonok vagy ütések helyett szavakkal rombolja le. Nem kíváncsi a másik véleményére, hanem saját igazát akarja mindenáron bebizonyítani, és így a másik fölötti uralmát biztosítani.
A szóbeli bántalmazás célja
A vita tárgya nem lényeges, helyette a viselkedés milyensége a fontos: a másik összezavarása, manipulációja, az erő és hatalom egyenlőtlen eloszlásának fenntartása céljából. A cél nem a konfliktus megoldása, hanem a verbális abúzus során az agresszív fél hiányzó önbecsülését kompenzálja a másik szóbeli bántalmazásával, hogy kontrollt szerezzen fölötte.
A kiállításról
A kiállítás egy projekt keretében jött létre, amelynek célja, hogy bemutassa a szóbeli bántalmazás erejét, és beszélgetést kezdeményezzen az efféle bántalmazás és a zaklatás problémáiról. A képeken látható gyerekek, kamaszok, fiatal felnőttek arcán, nyakán ütésnyomokat hoztak létre a sminkesek, és olyan szavakat írták az ütésnyomok közepére, amelyek az áldozatok számára leginkább bántóak voltak: lotyó, lúzer, fogyatékos, dagadt stb. Nagyon megrázó volt számomra a látvány.
Napjainkban is sokszor halljuk, amint becsmérlő megjegyzéseket tesznek valakire például az iskolában, az öltözőkben, a buszon, a boltokban vagy a munkahelyen és nem is gondolunk bele, hogy ezek a megjegyzések mennyire össze tudják törni az ember önbecsülését. Soha nem lehet tudni, mely szavak lehetnek a legbántóbb hatással a másikra. Nem szabad szemet hunyni a verbális erőszak felett, hiszen életre szóló traumákat szenvedhet el, aki ki van téve egy bántalmazó kapcsolatnak. A kiállítás célja a társadalom informálása, ezenkívül a diákok, felnőttek figyelmének felhívása, a gyerekek érzékenyítése a verbális bántalmazást elszenvedőkkel kapcsolatban. Fontos, hogy a társadalomban kialakuljon az a fajta megértés és szolidaritás, amely a bántalmazó magatartást egyértelműen elutasítja, és a szóbeli abúzust elszenvedő áldozatok felé pedig empatikus, támogató magatartással fordul. Továbbá tudatosítani szükséges a bántalmazást elszenvedőkben és azokban is, akiknek erről tudomásuk van, hogy merjenek segítséget kérni.
A szóbeli erőszak típusai
1. Titkolózás
Ennek a típusnak a lényege valamilyen információ, érzelem vagy gondolat megosztásától való tartózkodás. A másik személy felé érzett empátia, a saját érzelmek, gondolatok kifejezésének hiánya egyértelmű jelként utal a verbális bántásra. Pl: Elmentem focizni. vagy A kulcsok az asztalon vannak.
2. Leértékelés
Ebben az esetben az erőszaktevő megpróbálja a másik élményeit, érzelmeit megkérdőjelezni, a verbális erőszak áldozatát pedig túlérzékenynek feltüntetni, aki képes apróságokból ügyet csinálni. Néhány példa: Mindent felfújsz., Bolhából elefántot csinálsz., Nem érted a viccet.
3. Viccként tálalt szóbeli bántalmazás
A bántalmazó valamilyen sértő dolgot viccbe csomagol, így például a másik kinézetét, kompetenciáját vagy intellektuális képességeit kétségbe vonja, majd kijelenti, hogy csak vicc volt. Ha a bántalmazott erre úgy felel, hogy „Nem vagy vicces”, akkor a megbántott fél humorérzékét fogja ócsárolni, vagy azzal vádolja, hogy megint vitatkozni akar. Pl: Hajtsd oldalra a fejed, hogy összegyűljön a két agysejted, és mondd el mit szeretnél., Mi mást várhatnék egy nőtől?!
4. Lekicsinylés, bagatellizálás, leszólás
Ilyenkor a szóbeli erőszak alkalmazója a másik tetteit, vágyait, érzéseit lényegtelenné teszi pl. a munkáját, nehézségeit, az általa választott ételt, időtöltést, vagy az öltözködési stílusát. Ez a fajta abúzus nehezebben észrevehető.
5. Megfélemlítés
A fenyegetés meglehetősen gyakori szóbeli bántalmazási forma. Lehet teljesen nyilvánvaló és áttételes is. Közvetlen pl. Ha nem csinálod, amit mondok, elhagylak., Csináld, amit mondok, vagy nagyon dühös leszek.
A bántalmazás leggyakoribb okai
A bántalmazók maguk is gyakran szenvednek alacsony önbecsüléstől, személyiségzavartól, őket is bántalmazták vagy ez volt a családi minta.
Jogi következmények
Ha a családon belüli verbális erőszak gyermekkel szemben valósul meg, akkor ez azt is eredményezheti, hogy a bántalmazó kapcsolattartási jogát a bíróság vagy gyámhatóság a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja. Ezen kívül sor kerülhet a szülői felügyeleti jog szünetelésére, továbbá megszüntetésére is. Büntetőeljárás esetén a bűnösség megállapítását vonhatja maga után a családon belüli erőszak. A bántalmazó megvalósíthatja pl. a kiskorú veszélyeztetése, kapcsolati erőszak, akár a testi sértés törvényi tényállását.
Összegzés
A verbális erőszak ugyanolyan maradandó nyomokat hagy az emberben, mint a testi erőszak. Nemcsak a test, hanem a lélek is sérülékeny. Richard Johnson kanadai fotóművész a verbális erőszak sérüléseit látható formában jelenítette meg képei segítségével. Nagyon fontos, hogy tiszteljük embertársainkat, még szóban se tegyünk bántó megjegyzéseket. Áldozatsegítő Szolgálatot minden megyei kormányhivatal működtet, ezeken a helyszíneken bárki segítséget kérhet. A következő videó valósághűen szemlélteti a verbális erőszakot megvalósító bántalmazást, sértegetés és parancsolgatást.
Forrás: 1
Képek: kiemelt kép, kép1, kép2
Sziasztok! A Pécs Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának negyedéves jogász szakos hallgatója vagyok. 2022 tavaszán jelentkeztem a Media Iuris csapatába, mert már régóta foglalkoztatott az újságírás, és ki szerettem volna próbálni a szerkesztői tevékenységet. Mivel nagyon széles érdeklődési körrel rendelkezem, ezért próbálok minél változatosabb cikkekkel jelentkezni hétről hétre.
