Egy korábbi cikkemben már ismertettem néhány meglehetősen abszurd esetet az angolszász jogból, amelyben a meghozott ítélet precedensként, tehát későbbi, hasonló esetek eldöntésében jogalapként, példaként szolgált. Azonban van még néhány egyedi ügy, ami úgy gondolom, mindenképp említésre méltó, már csak abból kifolyólag, hogy milyen körülmények, állapotok játszottak szerepet, illetve, hogy mégis mi miatt pereskedtek a felek.
Sziámi ikrek szétválasztása
2001-ben, Angliában egy ikerpár, név szerint Gracie és Rosie a hasuknál összenőve születtek, Rosie oxigénellátása pedig testvérétől, Gracie-től függött. Kettejük műtét útján történő szétválasztása azért volt indokolt, mivel Gracie-nek nagyobb esélye volt a túlélésre, ha azonban továbbra is az eredeti, összenőtt állapotban hagyták volna őket, nem élték volna meg az első életévüket sem. Kezdetben egy bíró úgy döntött, hogy az ikrek szétválasztása nem emberölés, hanem „passzív eutanázia”, amely ítéletet azonban a fellebbviteli bíróság elutasított. Helyette azt állították, hogy a szükségesség védelme alkalmazható és a sebész esetén nem állapítható meg a mens rea, vagyis bűnös tudat, a bűncselekmény elkövetéséhez járuló szándékm amit azzal magyaráztak, hogy az operációt Gracie életének megmentése céljából eszközölte, nem pedig azért, hogy Rosie-t megölje. A műtétet elvégezték, Gracie pedig az orvosi pálya felé orientálódott.
A szomszéd nem mindenkor jóbarát – Hollywood Silver Fox Farm v Emmett
Bizonyára páran már átéltük azt a bosszantó helyzetet, amikor pihenés, munka vagy esetleg tanulás közben a szomszédunknak pont akkor kellett hangosan hallgatni a zenét, nyírni a füvet vagy éppen flexelni. Hasonló cipőben járt a címben szereplő személy is. Ebben a történetben azonban szó sem volt hangos zenéről. A Hollywood Silver Fox Farm (hollywoodi ezüstróka farm) szomszédságában élő Emmett megharagudott és összeveszett a farm tulajdonosaival, majd megpróbálta szabotálni ezüstrókáik szaporodását, tenyésztését. Ezek az állatok ugyanis meglehetősen nyugtalanok és ha zavarják őket a vemhesség alatt, elvetélhetnek. Emmett tehát rávette fiát, hogy egy fegyverrel többször lőjön a földje és a farm között fekvő határvonalra annak érdekében, hogy feldühítse a rókákat, ezáltal pedig megkárosítsa a szomszédjait, illetve azok vállalkozását. A bíróságon Emmett azzal védekezett, hogy a rókák szokatlanul érzékenyek voltak, neki pedig joga volt arra, hogy saját földjét ésszerű módon használja. Ám a bíróság kimondta, hogy senki nem rendelkezik abszolút joggal arra nézve, hogy zajt keltsen saját birtokán, hiszen bármely jog, amelyet a törvény ad neki, azzal a feltétellel minősül, hogy azt nem szabad szomszédjainak háborítására alkalmazni.
Viszonzatlan szerelem
Wayne Rabey egy húszéves geológia (földtan) hallgató volt Kanadában, aki érdeklődést mutatott egyik női iskolatársa iránt, azonban amikor együtt tanultak, Rabey talált egy levelet, amit a lány egyik barátnőjének írt. Ebben Rabeyt nem túl kedves szavakkal illette, mondván, hogy untatja őt, furcsa és őt egyébként is más érdekli. Amikor Rabey aznap a későbbiek folyamán találkozott vele és megkérdezte, hogy mit gondol róla, a lány annyit felelt, hogy csak barátként tekint rá. Ezt követően a fiú megtámadta a lányt, majd fejbe vágta egy kővel. (Az, hogy Rabey zsebében mit keresett egy kőzetdarab, könnyen indokolható azzal, hogy a fiú geológiát tanult.) A tárgyalás során azt állította, hogy az eset pszichológiailag annyira megviselte, hogy az automatizmus állapotába csúszott, azonnal, meggondolatlanul cselekedett, de ez csak egy egyszeri alkalom volt és valószínűleg nem fog megismétlődni, hiszen ez „nem egy őrült automatizmus volt”. A bíróság ítéletét követően a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés után megállapodott, hogy amennyiben disszociatív állapotba, vagyis az identitás, önismeret zavarának stádiumában lépett volna, akkor ez „őrült automatizmust” eredményez, ami pedig már pszichológiai kezelést vont volna maga után, ebben az esetben pedig nem védekezhetett volna korábbi állításával.
Pepsi reklám a javából
Végül nézzünk egy kevésbé megrázó, ám annál nevetségesebb esetet keserédes végződéssel. 1999-ben a Pepsi egy reklámot adott le a tévében, amelyben egy pontrendszert követve az emberek a Pepsi által forgalmazott termékekhez juthattak az ital megvásárlásával. Egy póló például 75 Pepsi pontot, míg egy bőrdzseki 1450 Pepsi pontot ért, a reklám végén pedig egy fiú kiszállt egy 7 millió Pepsi pontot érő Harrier Jet repülőből. Annak idején egy vállalkozó szellemű 21 éves srác ezt látva felbátorodott, és mivel a pontokat egyenként 10 centért meg lehetett venni, írt egy 700 ezer dollár értékű csekket a szükséges pontmennyiség eléréséhez. Amikor azonban a Pepsi elutasította a fiú követelését az egyébként megközelítőleg 23 millió dollárt érő repülő iránt, Leonard pert indított a gyártó ellen szerződésszegés miatt. Sajnálatos módon a fiú követelését elutasították azon az alapon, hogy senki sem tudta ésszerű módon komolyan venni a gyártó ajánlatát., ám a bírósági ítélet során meglehetősen abszurd és humoros megjegyzések születtek, mint például, hogy a reklámban szereplő fiatal fiú nem valószínű, hogy pilóta, sokkal inkább olyasvalaki, akire még saját szüleinek kocsikulcsát sem lehet rábízni, nemhogy az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogságának egy gépét.
Források: 1, kiemelt kép, kép1, kép2
Sziasztok! Szládovics Fanni vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Első éves korom óta tevékenykedem a Media Iuris egyik szerkesztőjeként, hiszen az írás mindig is érdekelt és közel állt hozzám. Igyekszem változatos, különféle témákat feldolgozó, elsősorban ismeretterjesztő, kulturális, közéleti és szakmai cikkekel színesebbé tenni az egyetemi lapot.
