Az étkezés és egészséges életmód kérdései mindig is egyfajta kihívást jelentettek az emberek számára. Az információtömeg, amely nap mint nap eláraszt bennünket a média és az internet világában, sokszor ellentmondásos és zavarba ejtő üzeneteket hordoz. Az élelmiszeripar fejlődésével új élelmiszerek és étrendi irányzatok válnak elérhetővé, és sokan szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy „enni vagy nem enni” bizonyos ételeket vagy ételek csoportjait.
Ebben a cikkben megvizsgálom a 6+1 legzavarbaejtőbb élelmiszer ellentmondást, amelyekkel az emberek nap mint nap szembesülnek. Ezek az ellentmondások nem csak az étrendi döntésekkel kapcsolatosak, hanem befolyásolják az egészségügyi szakemberek, dietetikusok és kutatók munkáját is. Mindannyian szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy milyen étrend az egészségünkre a legkedvezőbb, és az élelmiszeripar állandóan új termékekkel rukkol elő, amelyek azt állítják, hogy segítenek elérni a tökéletes egészséget.
Kávé
Valami, ami ennyire jó, biztosan rosszat tesz az embernek – legalábbis mindenki ezt gondolta. A szakértők a kávét okolták a növekedés elmaradásáért, a magas vérnyomásért, a szívrohamért és még sok másért. Az elmúlt évtizedben azonban a kávé hírneve teljes fordulatot vett: a BMJ tavalyi számában megjelent tanulmányok elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a napi három-négy csésze kávét fogyasztó emberek halálozási aránya minden okból alacsonyabb, mint azoké, akik nem isznak kávét; a rendszeres kávéfogyasztás a máj- és szívbetegségek mellett a jelek szerint csökkenti egyes rákos megbetegedések kockázatát is. A kávéval kapcsolatban azonban nem teljesen zöld a fény: káros lehet a fejlődő magzatokra (ezért a terhes nőknek óvatosan kell eljárniuk) és hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához.
Só
Az 1970-es években egy tudós olyan mennyiségű nátriumot etetett patkányokkal, amely az embereknél körülbelül 500 grammnak felelne meg (az Egyesült Államokban a legtöbb ember átlagosan 3,4 grammot eszik naponta) – írja a Scientific American. A patkányok vérnyomása megemelkedett és az orvostársadalom riadót fújt a sóval kapcsolatban. Az amerikaiak sosem fogadták el igazán az üzenetet – a szövetségi irányelvek szerint naponta csak 2,3 gramm nátriumot, azaz körülbelül egy teáskanálnyi sót kellene fogyasztani, de az éttermi ételek és a feldolgozott élelmiszerek olyan nagy mennyiségű nátriumot tartalmaznak, hogy csak kevesen tartják be ezt a határt.
Talán az aggodalom megalapozatlan: a Lancet című folyóiratban 2016-ban megjelent tanulmány szerint a határértékek túl szigorúak. A nagy mennyiségű nátriumot fogyasztó alanyok közül csak a magas vérnyomásban szenvedőknél fordult elő nagyobb arányban szív- és érrendszeri probléma. Meglepő módon a legkevesebb nátriumot fogyasztó emberek – függetlenül attól, hogy magas volt-e a vérnyomásuk vagy sem – szintén több szív- és érrendszeri eseményt és halálesetet tapasztaltak. A kormányzati ajánlások nem változtak, de sok kutató nem tartja őket megalapozottnak.
Zsír
Vaj, disznózsír, kókuszolaj – a telített zsírokkal szembeni félelem csökkent, mióta a szívszakértők rájöttek, hogy a margarinban lévő transzzsírok valójában halálosak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a telített zsírsavakkal szemben nem kell aggódni: a New York Times arról számol be, hogy a divatos diétás tanácsok (és a vágyálmok) ellenére a telített zsírok még mindig hozzájárulhatnak a szívrohamhoz. Azok az emberek, akik a telített zsírokat olíva- vagy repceolajjal helyettesítik, jelentősen csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Hús
Amikor az Egészségügyi Világszervezet néhány évvel ezelőtt bejelentette, hogy a hot dogok, a szalonna és más feldolgozott húsok a jelek szerint növelik a vastagbélrák kockázatát, a húsevők pánikba estek. A New York Times szerint azonban az ésszerű mennyiségű húsfogyasztás kockázata nagyon kicsi – sokkal kisebb, mint a dohányzásé. Mégis az összefüggés a fogyasztás mértékével függhet össze: más tanulmányok szerint a sok vörös húst fogyasztó embereknél nagyobb a kockázata annak, hogy rákban, szívbetegségben, légzőszervi betegségekben, cukorbetegségben, fertőzésekben és más betegségekben halnak meg, mint azoknál, akik a legkevesebbet esznek.
Szénhidrátok
Még az 1990-es évek elején a Nabisco több százmillió dollárt keresett azzal, hogy az alacsony zsírtartalmú, cukorral teli Snackwells sütemény- és kekszcsaládot eladta az amerikaiaknak, akiket arra tanítottak, hogy a zsír gonosz. A táplálkozási inga azóta a másik irányba lendült – a népszerű alacsony szénhidráttartalmú diéták követői a húst (paleo- és Atkins-diéta) és a zsírt (keto-diéta) választják a cukor helyett. A szélsőségek általában rossz ötletnek számítanak: bár a hozzáadott cukor (például a feldolgozott élelmiszerekben található) kivonása az étrendből ésszerű, a legtöbb kutató egyetért abban, hogy az egészséges szénhidrátok (például a terményekben és a teljes kiőrlésű gabonákban találhatóak) fontos szerepet játszhatnak bármely egészséges étrendben.
Glutén
A cöliákia nevű speciális betegségben szenvedők számára a glutén nagyon káros lehet – a fehérje autoimmun reakciót vált ki a bélben, ami károsíthatja a bélnyálkahártyát. Mások, akik nem szenvednek cöliákiában – de rosszul érzik magukat glutént tartalmazó (elsősorban a búzában, rozsban és árpában található) ételek fogyasztása után – úgynevezett gluténérzékenységet mutatnak. A Mayo Clinic szerint azonban a legtöbbünk számára a fehérje nem tűnik eleve problémásnak.
+Vitaminok
A fejlődő országokban élő, bőséges étrendet fogyasztó gyermekek tápanyaghiányosakká válhatnak, ami veszélyes – és megelőzhető – betegségekhez vezethet. Az alacsony A-vitaminszint például vaksághoz vezethet. A kutatók szerint azonban a sok dúsított élelmiszert tartalmazó, változatos étrendet folytató amerikaiaknak valójában nincs szükségük étrend-kiegészítőkre. Az amerikaiak évente mintegy 30 milliárd dollárt költenek vitamintablettákra az Ars Technica tudományos és technológiai hírportál szerint. A legtöbb esetben azonban a tápanyagszint növelése semmit sem tesz az általános egészségért – és árthat is. Minden hiányossággal foglalkozni kell – a nem elegendő D-vitamin például növelheti egyes krónikus betegségek kockázatát és kockázatot jelenthet a zord téllel sújtott területeken élők számára.
Ezen ellentmondások mélyebb megértése segít abban, hogy tudatosabb és jobban tájékozott döntéseket hozzunk az étkezés terén. A cikk arra összpontosít, hogy hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt az egészséges táplálkozás és az élvezetes étkezés között, és hogyan tehetjük meg ezt a mindennapi életünk részévé. Az élelmiszerrel és étrenddel kapcsolatos ellentmondások megértése kulcsfontosságú a testünk igényeinek jobb megértéséhez és az egészséges életmód kialakításához.
Képek forrásai: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Sziasztok! Miklai Kamilla vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem az irodalmat, vonzott a betűk világa, a regények, versek, könyvek birodalma. Számos témakör foglalkoztat, amelyekkel kapcsolatban szeretem másokkal megosztani a felmerült gondolataimat, „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.”, ahogy Szent-Györgyi Albert is mondta. Az egyetem számos lehetőséget rejteget, ezért a cikkírás mellett egyéb hallgatói szervezetekben is tevékenykedem. Ezekben a közösségekben szerzett élményeim, információim és tapasztalataim elősegítenek engem abban, hogy mindig érdekes és izgalmas cikkekkel szolgáljak Nektek!
