Az Erzsébet Táborok Magyarország legnagyobb táboroztatási programja, ezt az egyházi hátterű tábort a Kárpát-medencei Gyermekei Alapítvány valósítja meg közfeladatként. Kiemelendő, hogy a táborban résztvevő gyerekek között hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, gyermekvédelmi gondoskodásban élő, sajátos nevelési igényű, fogyatékkal, továbbá betegséggel élő és gyógyuló gyerekek is vannak. A tábori programok az Erzsébet Táborok öt alappillérére épülnek, amely a sport, a kereszténység, a tudomány, a magyarság és a honismeret, illetve a kultúra. Illés Zsófi, karunk ötödéves, jogász szakos hallgatója az idei nyáron szervezőként vett részt a tábor lebonyolításában, cikkemben őt kérdezem élményeiről, tapasztalatairól.
Hogy jött az ötlet, hogy szervezőként részt vegyél az idei Erzsébet-táborban?
Illés Zsófia: A táborról egy hírlevélből értesültem. Igazából nem kifejezetten éreztem magam szervezőnek, inkább azt éreztem, hogy a TESO-k (Tábori Együttélést Segítő Operatív munkatársak) is élvezői a tábornak. Holott tényleg sokat dolgoztunk és persze mi voltunk, akik a gyerekek programjait közvetlenül levezényeltük.
Milyen szempontoknak kellett megfelelni, hogyan történt a táborra való jelentkezés?
Illés Zsófia: Mint azt már említettem, a táborról egy hírlevélből értesültem és elkezdtem böngészni a honlapjukat, korábban nem is ismertem magát a tábort. Végül ha jól emlékszem január környékén elküldtem a jelentkezésem. Őszintén szólva nem volt könnyű bejutni, először egy önéletrajzot és egy motivációs levelet kellett elkészíteni. Majd – és ezen nagyon meglepődtem, de annál inkább szimpatikussá tette a tábort – egy kreatív bemutatkozó videót is el kellett készíteni. Ezek után a szűrők után egy online „személyes” interjún is részt vettünk, majd tavasszal kaptunk visszajelzést, hogy felvettek-e. Túlzónak tűnt egy nyári munkához ennyi szűrő, viszont mégiscsak idegeneket vesznek fel hátrányos helyzetű gyerekek egész hetes felügyeletére. Ez nagyon nagy felelősség.
Részt kellett venned egy felkészítő kurzuson is, mivel telt az ott töltött idő? Milyen kompetenciák elsajátításán volt a hangsúly?
Illés Zsófia: Igen, tavasszal (egészen pontosan 2 nappal a vizsgaidőszak előtt…) tartottak egy hétvégét, ahol a felvett TESO-knak egy hétvégés továbbképzést tartottak a tábor helyszínén. Itt tanultuk meg, hogyan kell levezényelni a hozzánk tartozó foglalkozásokat, munkavédelmi és gyermekvédelmi, illetve érzékenyítő előadásokon is részt vettünk. Igazából olyan összetett és évek alatt kialakult rendszerben működik a tábor, hogy úgyis csak a gyakorlattal tanulja meg az ember. (Egy példa: Akkora maga a tábor területe, hogy nem tudtuk végigjárni – és egyébként csak biciklivel tudunk elérni időben bárhova – és az első munkanapomon rögtön el is tévedtem.)
Elsősorban az empátia erősítésén, illetve a speciális foglalkozások levezénylésén volt a hangsúly.
Foglalkoztál már korábban is gyerekekkel? Könnyen megtalálod velük a közös hangot?
Illés Zsófia: Igen, szeretek ezzel a korosztállyal dolgozni, emellett év közben is hasonló gyerekeket mentorálok heti rendszerességgel.
Hogyan kell elképzelni egy ilyen tábort? Mi a napi beosztás, milyen programok vannak?
Illés Zsófia: Ez egy óriási tábor, heti turnusokra van bontva. Egy turnusba 2000-2500 gyerek érkezik. Őket tovább bontják altáborokba (például: zöld altábor, lila altábor, vanília altábor…). Erre azért van szükség, hogy ha elveszne egy gyerek (nagyon gyakori), akkor a pólója/karszalagja színéből meg tudjuk állapítani, kihez tartozik és a Walkie-talkie-n értesíteni tudjuk az altábor vezetőjét.
A hozzánk tartozó foglalkozásokon kívül (például: sport TESO-knak a sportfoglalkozások levezénylése) a feladatkörünkbe tartozik annak az altábornak a „pásztorlása” is, ahova be lettünk osztva. Én idén csak a vanília színhez tartoztam. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kb. 500 gyereket mi ébresztünk, megtartjuk nekik a reggeli tornát, majd elvezényeljük őket a napi programjaikra. Este találkozunk újra velük, amikor általában valamilyen altábori program van. Egyik este éjszakai bátorságtúra, a másikon tábortűz stb.
Nekünk TESO-knak úgy néz ki egy napunk, hogy a 7 órás ébresztés előtt elkészülünk mi is, esetleg megreggelizünk, aztán megtartjuk a reggeli tornát.
9 órától el kell kezdjük a délelőtti foglalkozásainkat (én néha a parton, néha a kézműves műhelyben voltam), majd déltől ebédszünetünk van. Délután szintén a saját foglalkozásainkat kell megtartsuk. Este 6-kor újra van egy kis szünetünk, itt megvacsorázunk és általában 8/9-től az esti programsávokra vagyunk beosztva. Este 10-kor végigjárunk az altáborunk kollégiumán, ellenőrizzük hogy a gyerekek lefeküdtek-e. Utána még összeülünk az altáborhoz tartozó TESO-kkal és megbeszéljük a holnapi napot.
Ki tudnál emelni egy nagyon boldog pillanatot, amelyet a táborban töltött idő alatt éltél át?
Illés Zsófia: Igen, az utolsó hetemen két határon túli kislánnyal nagyon jóban lettem, a lehető legtöbb foglalkozásomra eljöttek és az utolsó este sírva köszöntünk el egymástól.
Mit gondolsz, mi volt a legnagyobb kihívás / nehézség, ami felmerült az ott töltött időd alatt?
Illés Zsófia: Az, hogy lelkes maradjak. Nagyon keveset tudunk pihenni, mégis minden héten úgy kell fogadni az új gyerekeket, hogy a lehető legnagyobb élmény legyen nekik az ott töltött idő. Illetve valamilyen szinten a személyiségünkkel dolgozunk, nem csak a foglalkozások alatt kell felvenni ezt a vidám szerepet, hanem bármikor, amikor kontaktálunk a gyerekekkel.
Milyen volt a kapcsolatod a többi szervezővel?
Illés Zsófia: A szervezőkkel, különösen a többi TESO-val egy hihetetlen jó bajtársi közösség alakult ki. Szerintem mindenkiben ez tartja a lelket.
Kinek ajánlanád a táborban való részvételt, tervezel menni jövőre is?
Illés Zsófia: Azoknak ajánlom, akik szeretik a pörgést, a közösséget. Az egész tábor egy olyan kis családias szubkultúra, ami egyedülálló. Nagyon örülök, hogy megtapasztalhattam, furcsa is volt hazaérni, szükségem volt néhány nap akklimatizációra. Biztos, hogy visszamegyek jövőre is, sőt ha lehetséges, akár egy teljes nyárra is.
A Media Iuris nevében köszönöm szépen az interjút, illetve sok sikert kívánok a tanulmányaidhoz!
Források: 1
Sziasztok! Klász Bettina vagyok, a PTE-ÁJK jogász szakos hallgatója. A Media Iuris szerkesztőségéhez harmadévesen, 2022 tavaszán csatlakoztam. Cikkeim célja, hogy a mindennapi témák, illetve a szórakoztatás mellett számomra fontos témák mellett is kiálljak, illetve olyan témákat is érintsek, amelyek talán kevésbé népszerűek, de számomra kedvesek és érdekesnek találom őket
