[metaslider id="9331"]

Az ITDK Jogtörténeti tagozat első helyezettje: Fődi Violett!

2020 októberében került megrendezésre a Kari Tudományos Diákköri Konferencia, amelynek keretein belül az is kiderült, hogy kik képviselhetik a Pécsi Tudományegyetemet az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi szekciójában. Fődi Violett, a Jogtörténeti Tagozat első helyezettje mesél arról, hogy mi alapján választotta ki a pályamunkája témáját, milyen volt a felkészülés és milyen tapasztalatokkal gazdagodott.

Az erőszakos közösülés dogmatikai alapkérdései az 1878-1989 közötti időszakban címmel készült pályamunkáddal a Kari Tudományos Diákköri Konferencián első helyezett lettél a jogtörténeti tagozaton. Mikor és miért döntöttél úgy, hogy egy jogtörténeti munkát szeretnél készíteni? 

Fődi Violett: Úgy emlékszem, mintha csak tegnap lett volna, hogy beültem életem első Magyar állam- és jogtörténet előadására. Már ekkor felkeltette érdeklődésemet a tárgy, olyannyira, hogy felvettem a hozzá kapcsolódó Történeti alkotmányunk c. kurzust Delacasse Tanárnőnél. Az első vizsgaidőszak alkalmával jelest kaptam jogtörténetből, ami hatalmas élmény volt számomra, és megerősített abban, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, így ezt követően csatlakoztam is a jogtörténeti TDK-hoz. Mégis, ami leginkább motivált arra, hogy már 2018-ban, másodévesként elkészítsek egy jogtörténeti pályamunkát, a két konzulensem, Béli Tanár Úr és Delacasse Tanárnő biztatása volt. Az első pillanattól kezdve mellettem állnak, hisznek bennem, és úgy gondolom, egy hallgató számára ez a lehető legjobb motiváció.

Mi alapján választottad az erőszakos közösülés dogmatikai alapkérdéseit és miért az adott időintervallumot vizsgáltad?

Fődi Violett: Két évvel ezelőtt, az első TDK dolgozatomban a nők sérelmére elkövetett bűncselekményeket (köztük az erőszakos közösülést is) vizsgáltam a XIX. század időszakában. Értelemszerűen ezt a vonalat szerettem volna tovább vinni, viszont úgy gondoltam, célszerűbb lenne kifejezetten egy bűncselekményre fókuszálni. Mivel az erőszakos közösülés (szexuális erőszak) tényállása a mai napig szerepel a Btk.-ban, nem volt kérdés, hogy e bűncselekmény jogi szabályozásának változását mutatom be. Az általam vizsgált három büntető törvénykönyv, a Csemegi-kódex, az 1961. évi és az 1978. évi Btk., amelyek esetében eltérő volt mind a politikai háttér, mind pedig az erkölcsi-társadalmi felfogás, és pontosan e differenciák miatt választottam az 1878-1989 közötti időszakot. 

Mennyi időt vett igénybe a pályamunka elkészítése? Milyen módszer alapján haladtál és jártad körbe a tárgykört?

Fődi Violett: Maga a pályamunka megírása alapvetően egy hónapot vett igénybe, viszont ekkor minden nap írtam hozzá, foglalkoztam vele. A megelőző munkálatok azonban hosszadalmasabbak voltak, gondolok itt a szakirodalom összegyűjtésére, elolvasására, és nyilván ezzel is kezdtem, amint kiválasztottam a dolgozat témáját. A járványhelyzet azonban kicsit nehezítette a dolgomat, tekintettel a korlátozott könyvtár- és levéltár használatra, hiszen mégis csak akkor lett volna az igazi, ha gyakorlati példákkal is alá tudom támasztani a kutatásaimat.  Miután sikeresen összegyűjtöttem a felhasználandó könyvi forrásokat és megírtam a bevezetőt, a három Btk. elemzése szerint kezdtem el dolgozni, majd, amikor ezekkel végeztem, összeraktam a dolgozat fő tartalmi részeit. A pályamunka pedig értelemszerűen az összegzéssel, konklúzióval zárul.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál? A konzulenseid milyen tanácsokkal láttak el?

Fődi Violett: Szerencsére a két évvel ezelőtti pályamunkám megírása során már szereztem olyan tapasztalatokat, amelyeket az idei dolgozat megíráskor is tudtam hasznosítani, többek között, hogy hogyan kezdjek neki az írásnak, mik az első lépések. Továbbá, az előadás kapcsán is sok újdonságot tapasztalhattam meg, hiszen most már tudom, hogyan kell reagálni az opponenciára, illetve a közönség kérdéseire, és ami a legfontosabb, tudom, hogy, hogyan kell kiállni a közönség elé (ami sajnos idén csak online térben lehetséges). Azt pedig, hogy ebben az évben konkrétan milyen tapasztalatokkal gazdagodtam, azt csak azután tudom megmondani, hogy vége lesz az OTDK-nak. 

Mint ahogy azt az imént már említettem, Béli Tanár Úr és Delacasse Tanárnő mindig mellettem állnak, segítenek, és ösztönöznek arra, hogy a lehető legjobbat hozzam ki a dolgozatomból, az előadásomból, és magamból. 

Hogyan készülsz a továbbiakban a következő megmérettetésre, az OTDK-ra?

Fődi Violett: Az előadásom már teljes mértékben kész van, szóval gyakorlom minden nap, hogy a lehető legjobb legyen a „nagy napra”. Továbbá, az egyik barátnőmet megkértem, hogy írjon egy opponenciát a dolgozatomhoz, és, hogy hadd mutassam be az előadásomat. Nagyon hálás vagyok neki, hiszen mindez rendkívül sokat segített, így remélem a legjobbakat.

Végezetül, mit tanácsolnál azoknak, akik gondolkodnak azon, hogy részt vegyenek a TDK-n?

Fődi Violett: Elsősorban mindenképpen azt, hogy mindenkit szívesen fogadunk a jogtörténeti TDK-ban, és, ha valakinek ilyen ambíciója van, keressen bizalommal! Továbbá, hogy ne féljenek belekezdeni! Nagyon szép eredményeket lehet elérni az OTDK keretein belül a megfelelő kitartással és szorgalommal. Én személy szerint minden egyes pillanatát élvezem és elszomorít a tudat, hogy jövőre már, ha minden igaz, búcsúzom a jogtörténeti TDK-tól. Szóval, Kedves Hallgatók, aki fontolgatja, hogy szeretne csatlakozni valamelyik Tudományos Diákkörhöz, azt javaslom, minél előbb tegye meg, minél előbb vágjon bele, mert ez egy rendkívül jó lehetőség, és saját tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy minden szempontból jobb részt venni két OTDK-n, mint egyen. 

Köszönöm szépen Violettnek az interjút és sok sikert kívánunk Neki a továbbiakban!

EnglishGermanHungarian