2020. október 21-22-én megrendezésre került a Kari Tudományos Diákköri Konferencia, amire összesen hat tagozatról jelentkeztek a diákok. A következő cikkben a közigazgatási és infokommunikációs jogi tagozat második helyezettjével, D. Horváth Vanesszával, a helyezetteken kívül az OTDK-ra továbbjutott Fazekas Cintiával, valamint Fehér Márkot kérdeztem a Kari TDK-val kapcsolatban.
Elsőként D. Horváth Vanesszát kérdeztem, munkájának címe: Láthatatlan ellenség. A cyberbullying jogi megítélésének kérdései, konzulens: Dr. Kulcsár Gabriella, Dr. Zámbó Alexandra Erzsébet.
Láthatatlan ellenség. A cyberbullying jogi megítélésének kérdései– ez lett a címe a munkádnak. Miért pont erre a témára esett a választásod, és milyen tapasztalatokat szereztél a felkészülés közben?
D. Horváth Vanessza: Közhelynek hangzik, de tulajdonképpen a téma választott engem. Amikor megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék részt venni a Kari Tudományos Diákköri Konferencián, először az online gyűlöletbeszéddel kapcsolatban kezdtem olvasni a szakirodalmat. Ennek során találtam rá egy külföldi cikkre, amely az online gyűlöletbeszéd és a cyberbullying kapcsolatát elemezte. Úgy gondolom, hogy a legtöbben már mind hallottunk online zaklatásról, azonban megelégszünk azzal, hogy a sajtóban elolvassuk az ezzel összefüggésbe hozható tragédiákat, és szörnyülködünk az áldozatok sorsa felett. Bevallom, én sem voltam kivétel, a fentebb említett cikk hatására azonban igyekeztem elmélyülni a jelenség okainak megértésében. Kis idő múlva úgy éreztem, félretéve eddigi terveimet, dolgozatom fókusza teljes egészében az online megalázásra kell, hogy helyeződjön. Egyrészt, sokkal újszerűbb, kevésbe feldolgozott témáról van szó, ezáltal izgalmasabbnak is ígérkezett, másrészt pedig a cyberbullying – és az ezzel összefüggésben álló bullying – megértéséhez elengedhetetlen a pszichológiai szempontok figyelembevétele is, engem pedig régóta érdekel ez a tudomány.
Tanulmányom nem készülhetett volna el konzulenseim – Kulcsár Gabriella tanárnő és Zámbó Alexandra tanárnő – segítsége nélkül. Ezúton is szeretném megköszönni Nekik a rengeteg támogatást, szakmai észrevételeket, valamint Hohmann Balázs, illetve Szőke Gergely tanár uraknak, hogy TDK felelős oktatóként saját dolgozatíróik mellett is segítették munkámat.
A Közigazgatási és infokommunikációs jogi tagozatról összesen öten jutottak tovább az OTDK-ra. Mik a kilátásaid, illetve az elvárásaid az országos megmérettetéssel kapcsolatban?
D. Horváth Vanessza: A Kari Fordulón valóban Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi Tagozatban mutattuk be írásainkat, azonban az országos fordulón ez a két tagozat már külön – külön kerül megrendezésre, így ott hárman indulunk a PTE színeiben. Nyilván ez mégiscsak egy megmérettetés, ahol egymás ellen is versenyzünk, azonban úgy gondolom, bármilyen eredmény is születik, szívből fogunk örülni egymás sikereinek is. Elvárást pedig csak magammal szemben támaszthatok. Szeretném a maximumot nyújtani, bízom benne, át tudom adni azt a lelkesedést, amit a témám iránt érzek.
Kiknek ajánlanád a TDK-t? Munkád során mit tapasztaltál meg, melyek azok az alaptulajdonságok, amelyek szükségesek egy ilyenfajta munka kivitelezéséhez?
D. Horváth Vanessza: Mindenkinek, aki szeretne kicsit többet kapni az egyetemtől a kötelező anyag elsajátításán kívül. Ötödéves vagyok, így lehetőségem volt részt venni a 2 évvel ezelőtti OTDK – n is. Mindkét dolgozat megírásából rengeteget profitáltam, elegendő akár olyan egyszerű élethelyzetekre gondolni, mint hogy az ember magabiztosabban áll neki egy évfolyamdolgozat megírásának. Az pedig külön öröm, hogy lehetőségem volt két izgalmas jogi témát részletesebben megvizsgálni. Arra, hogy milyen alaptulajdonságok szükségesek egy TDK dolgozat kivitelezésére, nem tudok pontos választ adni, hiszen én is csak egy kutatni vágyó dolgozatíró vagyok. Véleményem szerint ez az, ami biztosan elengedhetetlen feltétel egy hiteles dolgozat megírásához: a tudásvágy és a szándék, hogy egy jogi problémát új aspektusból mutassunk be.
Másodikként Fazekas Cintiát kérdeztem, munkájának címe: Fejezetek a smart city és a helyi önkormányzati feladatellátás problémaköréből, konzulens: Dr. Pál Emese.
Mi inspirált arra, hogy megírd a Tudományos Diákköri Konferenciára a Fejezetek a smart city és a helyi önkormányzati feladatellátás problémaköréből című munkádat? Hogyan élted meg a felkészülést, milyen nehézségekkel találtad szemben magadat a munkád során?
Fazekas Cintia: Először is nagyon köszönöm a megkeresést! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már 2019-ben is részt vehettem OTDK-n, így nekem ez már a második alkalom. Miután lezárult a verseny, az akkori témavezetőmmel egyetértettünk abban, ha eredmény nem is születik belőle, a közös munka és az élmény kedvéért mindenképp szeretnénk ismét indulni egy újabb dolgozattal. Ezúttal egy olyan témát szerettem volna feldolgozni, ami a korábbi években még nem fordult elő az OTDK keretein belül, egyszerre hagyományos és újszerű. Így esett a választás a smart innovációk és a közigazgatás kapcsolatának vizsgálatára. Különleges volt a dolgozat elkészítése. Egyrészt a téma sajátosságai miatt, másrészt mivel már javában jelen volt a koronavírus, szinte az egész folyamat online zajlott. Az egyetlen nehézség talán pont ez volt. Illetve, ami még nehézségként fogható fel, az online előadásban rejlő hibalehetőségek. A kari fordulón és a TDK Orientációs napon is kijutott ezekből, szóval csak reménykedni tudok, hogy az országos fordulóra már sikerül kiküszöbölnöm mindent.
Mit tanácsolnál azoknak, akik még csak gondolkodnak a TDK-n való részvételen, azonban nem mernek jelentkezni? Mik a sajátos tapasztalatok, illetve élmények, amelyekkel gazdagodtál a felkészülés folyamán?
Fazekas Cintia: Ne gondolkozzanak, hanem vágjanak bele. Ha szeretnék magukat kipróbálni, keressék fel az adott tárgy oktatóját, aki témavezetőjükként végig segíteni fogja a munkájukat. Egy tudományos dolgozat megírása azonban nem két nap, szóval kellő kitartással és motiváltsággal készüljenek arra az ideális esetben közel egy évre, amíg az országos forduló eredményhirdetéséhez érnek. Biztosan lesznek nehezebb napok, amikor az összes addig leírt gondolatot megkérdőjelezik. Azt gondolom, az ember önmaga legnagyobb kritikusa, de érdemes ezt megfelelő keretek között tartani, és kikérni a megfelelő emberek véleményét – ebben a konkrét esetben a konzulensét. A második kérdésedre egy kicsit a korábbi tapasztalataimra alapozva válaszolok. A 2019-es versenyen való részvétel egyetemi éveim egyik legkedvesebb emléke. Sajnálom, hogy most ezeket a napokat nem élhetjük át. Nagyon jó érzés amikor elkészül a dolgozat, és elismerik a munkádat. Legyen az akár helyezés, akár a témavezetőd vagy bármelyik oktatód elismerő szavai. Azt gondolom, aki elindul ezen a versenyen, csak nyerhet vele. Egy OTDK dolgozat megírása remek lehetőséget biztosít arra, hogy kipróbáljuk magunkat mind az írás, mind az előadás tekintetében. Én őszintén bíztatok mindenkit, hogy éljen az ilyen és ehhez hasonló lehetőségekkel.
Hogyan élted meg az OTDK-ra való továbbjutást?
Fazekas Cintia: Természetesen örültem neki, hogy ismét továbbjutottam. Izgatottan várom a közelgő versenyt, azonban kicsit tartok is tőle, mivel eddig azt tapasztaltam, hogy online nehezebb felkelteni a hallgatóság érdeklődését, átadni az igazán fontos gondolatokat. Teljesen más megközelítést igényel, mint a személyes előadás.
Harmadikként Fehér Márkot kérdeztem, munkájának címe: Az önkormányzatok csúfosan “csődeljárásnak” bélyegzett intézménye, avagy az adósságrendezés, konzulens: Dr. Fábián Adrián.
A munkád címe Az önkormányzatok csúfosan “csődeljárásnak” bélyegzett intézménye, avagy az adósságrendezés lett. Melyek voltak azok a tényezők amelyek alapján választottad ezt a témát?
Fehér Márk: Már az első előadások felkeltették az érdeklődésemet a Közigazgatási jog iránt, melyet követően hamar csatlakoztam karunk Közigazgatási Jogi Tudományos Diákköréhez. Itt a kimagasló előadások mellett, minden ülés remek hangulatban telt. – Így szeretettel ajánlom minden közigazgatási jog iránt érdeklődő hallgatónak a diákkört. – Szóval az üléseken megfogalmazódott bennem az ötlet, mi lenne, ha én is megpróbálkoznék egy dolgozattal. Már csak egy témára volt szükség. Egy szemináriumi dolgozat kapcsán kerestem fel a későbbi konzulensem, Dr. Fábián Adrián dékán urat, hogy segítségemre tud-e lenni, milyen témával lenne érdemes foglalkoznom. Így a szeminárium kapcsán elkezdtem foglalkozni az önkormányzatok adósságrendezési eljárásával. Ahogy olvasgattam a témában, egyre érdekesebbé vált számomra ez az eljárás, mivel korábban sosem gondoltam bele, hogy eladósodhat-e egy önkormányzat, valamint ez esetben milyen lehetőségei vannak az ebből való kilábalásra. Egyszerűen adta magát, hogy a továbbiakban is ezzel foglalkozzak. Melyre a járványhelyzet is rásegített. Sajnos az életünket, és a lehetőségeinket is nagyban korlátolta a vírus, így praktikus is volt a téma, mivel ezzel már foglakoztam korábban, ezáltal rendelkeztem némi alapismerettel, irodalommal a témában.
Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtál a felkészülés során? Legfőképpen ki, vagy mi segített a munkád megvalósításában és abban, hogy továbbjuthass az OTDK-ra?
Fehér Márk: Mindig is szerettem plusz dolgokat csinálni, részt venni a kötelezőkön túli dolgokban is. Ezzel szemben őszintén bevallom, mindig nehezemre esett egy hosszabb esszé, dolgozat elkészítése. Nagyon nehéz rávennem magam, hogy leüljek és írjak. Ellenben ezek sokszor elkerülhetetlenek. Így ki kellett lépnem a konfortzónámból, hogy egy ilyen extra dologra is vállalkozni tudjak. Úgy tekintettem rá, hogy ez csak a javamat szolgálja, rengeteg tapasztalatot ad, mind az írás, a kutatás, mind pedig az előadás terén. Úgy érzem, hogy az elsajátítottak hasznosak lesznek a későbbiekben akár a szakdolgozat, akár más nagyobb terjedelmű írásbeli anyagok elkészítése során. Örülök, hogy részt veszek benne, mert ez is egyfajta tanulási folyamat. Az emberek hajlamosak túl sokat aggódni az eredményen, megfeledkezve, arról, hogy maga az út mit nyújt nekik. A dolgozat elkészítéséhez legfőképp rengeteg kitartásra volt szükségem, illetve jó pár liter kávéra, nem megfeledkezve természetesen a konzulensemről, aki nélkül nem készülhetett volna el a dolgozat.
Mit tanácsolnál azoknak a diákoknak, akik gondolkoznak azon, hogy jelentkezzenek a TDK-ra?
Fehér Márk: Azt, hogy mindenképp vágjanak bele. Úgy vélem, itt nincs mit veszteni, a TDK-val csak nyerni lehet. Meg kell ragadni minden lehetőséget, ami az ember javát szolgáhatja. Legyen az a TDK, vagy egyéb más dolog. Azt javaslom a hallgatótársaimnak, hogy legyenek bátrak. Nincs rosszabb, mint később szembesülni vele, hogy elszalasztottunk egy remek lehetőséget. Már többet ért el az, aki belevágott, mint az aki félve a kudarctól bele sem mert kezdeni valamibe. A hibáinkból tudunk a legtöbbet tanulni, mivel legközeleb kétszer annyira figyelünk az adott dologra, így jobbak és jobbak leszünk idővel. Ne feledjétek, a kitartás a siker kulcsa.
Köszönöm szépen D. Horváth Vanesszának, Fazekas Cintiának és Fehér Márknak, hogy elvállalták az interjút! Eredményes OTDK-t kívánok nekik!
