Január 22-én szerdán a pécsi jogi karon véget ért a vizsgaidőszak. Ez sok hallgató számára örömhír, hiszen másfél hónap kemény tanulás után végre van két hetük kipihenni fáradalmaikat. Azonban véleményem szerint érdemes levonni a következtetéseket ebből a húzós időszakból, hogy vajon mindent úgy csináltunk-e, ahogy elterveztük, úgy sikerültek-e a vizsgáink, ahogy elképzeltük. Persze eltervezni mindig könnyebb valamit, mint véghez is vinni. Velem is számtalanszor előfordult, hogy egy napra beosztottam x tételt, mondanom sem kell, hogy abból y számút tudtam aznap megtanulni (y<x).
Van az a mondás, hogy „ahány ember, annyiféle”. Ez szerintem abszolút igaz a hallgatók tanulási módszerére is. Valaki ki sem mozdul egész nap a szobájából, nem szól senkihez és tanul, mint a „gép”. Mások simán elmennek bulizni vizsgaidőszak alatt is, aztán ők is levizsgáznak. Vannak olyanok, akik év közben is rendszeresen tanulnak, és inkább kisebb részletekben veszik át a tananyagot, míg valaki a vizsga előtti néhány nap alatt megtanulja az egész féléves tananyagot. Meg persze ki nappal, ki pedig éjjel mestere a tanulásnak. Változatosabbnál változatosabb módszerek vannak arra, hogy ki hogyan éli túl a vizsgaidőszakot. Most én is szeretném megosztani veletek a saját tapasztalataimat, hogy hogyan készültem a vizsgáimra és mi az, amit másképp csinálnék.
Másodéves vagyok, így ez volt a harmadik vizsgaidőszakom a jogon. Ezalatt a másfél év alatt is le tudtam vonni néhány következtetést, hogy mire érdemes nagyon odafigyelni, illetve mi az, amit jobb elkerülni. A legelső vizsgaidőszakom során talán a legnehezebb dolog az volt számomra, hogy intenzíven tanuljak. Én szerencsére viszonylag időben, általában legalább egy héttel elkezdtem készülni a vizsgáimra, viszont az úgy nézett ki, hogy az első 3-4 napban csak az anyag kisebb részét vettem át, így az utolsó napokra maradt a tételek nagy része. Ezzel kisebb anyagmennyiségek esetében nem volt akkora gond, illetve ha jó tételt húztam, viszont ahol volt 60 tétel, ott már voltak problémák, hiszen az anyag nagy részét eléggé felületesen tudtam átvenni. Emiatt volt olyan tantárgy, amiből csak rosszabb jegyet kaptam, pedig lehet, hogy jobban is tudtam volna, ha okosabban beosztom a tanulást. Az intenzitást akadályozta az is, hogy sajnos pár fogalom megtanulása után hajlamos voltam a telefonomon lévő „iszonyúan fontos” értesítéseket megnézni. Így egész nap tanultam, de sok szünettel, amelyek azért jelentősen csökkentették a hatékonyságot. Mindez nem azt jelenti, hogy tíz órán keresztül megállás nélkül kell a könyv felett ülnünk, de azért ötpercenként sem kell szünetet tartani.
A második félévben egy kicsivel másabb volt a helyzet. Akkor már szigorlataink is voltak, egész éves tananyagokból kellett számot adnunk tudásunkról. Ekkor már intenzívebben tanultam, jobban beosztottam a tananyagot, mégis voltak nehézségeim. Utólag visszagondolva az volt a legnagyobb probléma, hogy mindent be akartam magolni. Amikor pedig vizsgán az összefüggéseket kérdezték, nem tudtam választ adni, teljesen lefagytam. Sokan azt hiszik, hogy a jogot csak be kell magolni. Nos, szerintem ez az egyik legnagyobb tévhit erről a szakról. Persze vannak szakkifejezések, jogszabályok, amiknél nincs mese, azokat szó szerint kell tudni. Viszont ha nem látjuk az összefüggéseket, hogy mi miből következik, akkor a gyakorlatban nem fogjuk tudni alkalmazni a megszerzett tudást.
Az idei félév abból a szempontból volt könnyebb számomra, hogy már nagyjából kialakult a tanulási módszerem. Jobban be tudtam osztani a tananyagot, így nagyjából azonos mennyiséget tanultam naponta. Legalább másfél hetet szeretek egy vizsgára készülni, mert így nem kell egy nap olyan hatalmas mennyiséget átvennem, és így könnyebben el tudom határolni egymástól a különböző témákat. A fogalmakat, felsorolásokat általában hangosan felmondom, így jobban meg tudom jegyezni, mert sokszor előfordult olyan, hogy tudtam, hogy hol olvastam a könyvben, de nem tudtam felidézni. Ezen kívül igyekszem értelemszerűen megjegyezni az anyagot, átlátni az összefüggéseket. Úgy érzem, ezáltal jobban is sikerültek a vizsgáim, mint tavaly és mindegyik elsőre sikerült.
Még általánosságban annyit tanácsolnék mindenkinek, hogy időben menjen el vizsgázni, így ha valami elsőre nem sikerül, tud menni az adott időszakban mégegyszer. Azért ne tegyünk át egy vizsgát későbbi időpontra, mert úgy érezzük, hogy nem tudunk minden tételt tökéletesen. Az egyetemisták ismert mondata, hogy „kéne még egy nap”. Tehát sosem fogjuk azt érezni, hogy mindent hibátlanul tudunk. Ezzel senkit nem arra akarok biztatni, hogy ha valaki negyven tételből csak tízet tud, nyugodtan menjen el vizsgázni, mert úgyis azt a tételt húzza, amit megtanult. De aki átlátja az anyag összefüggéseit, a fontos fogalmakat tudja, akkor olyan nagy bajban nem lehet. Persze megtörténhet, hogy pont azt az egy tételt húzza ki a vizsgázó, amit nem vett át, de legalább tudja, mit rontott el, mire kell jobban odafigyelnie a készülésnél. Érdemes előbb azokat a tárgyakat megcsinálni, amikre épül másik tárgy, de azért ne nagyon halogassuk a féléves tantárgyakat (amelyek egy félévig tartanak) se, mert később nehezebb lesz azokat letenni. Természetesen mindenkivel előfordulhat, hogy egy vizsgaidőszakban nem tud minden tárgyból levizsgázni, akár betegség, magánéleti probléma, akár kimerültség miatt. Szerencsére van lehetőség februárban, illetve szeptemberben vizsgakurzusra menni és ott megcsinálni az elmaradt tárgyat, sikeres vizsga esetén pedig a ráépülő tárgyat fel tudja venni abban a félévben. Nem a legkellemesebb időtöltés a januári vagy a nyári szünetben a könyvet bújni, míg évfolyamtársaink síelnek vagy éppen valamilyen egzotikus helyen nyaralnak, de ha ezzel el tudja az ember kerülni a csúszást, akkor szerintem megéri. Sajnos idén nyáron nekem is kellett szeptemberi vizsgára tanulnom, amely nem volt egyszerű, de szerencsére sikerült, így nem vagyok sok tárggyal elmaradva. Van olyan tárgy, amit még nem csináltam meg, de igyekszem azt is mihamarabb letenni, mert szeretném magamat utolérni.
EGÉSZSÉG
Végezetül még arra szeretnék kitérni, hogy az egészségünknél nincsen fontosabb dolog. Ahhoz, hogy sikereket érjünk el, sokat és keményen kell tanulnunk, viszont fontos, hogy ez ne menjen a testi, illetve lelki egészségünk rovására. Nagyon sokan ilyenkor alig alszanak, illetve esznek, melyek nem csak a közérzetet, hanem a tanulás hatékonyságát is rontják. Hiszen az agyunknak szüksége van a pihenésre, a felfrissülésre ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni. Így ha nem megfelelően táplálkozunk, illetve nem pihenjük ki magunkat, hiába tanulunk napi 12 órát, nem biztos, hogy olyan jó eredményt érünk el, mint amilyet szeretnénk. Én vizsga előtti éjjel legalább 6-7 órát alszom, illetve vizsga napján is mindig reggelizem, hogy amennyire lehetséges, kipihenten tudjak számot adni a tudásomról. A vizsgaidőszak lelkileg is rendkívül megterhelő. Hiszen ha elsőre nem sikerül egy vizsga, akkor hajlamosak vagyunk magunkat hibáztatni, hogy miért nem tanultunk többet, akár az is felmerülhet bennünk, hogy nem is ez a megfelelő szak a számunkra. Szerintem a kétségbeesés a lehető legrosszabb reakció az esetleges kudarcokra. Nyilván ezt mondani könnyebb, mint megvalósítani, de tapasztalatból tudom, hogy a szorongás és az önmarcangolás nem visz előre. A legfontosabb, hogy valahogy próbáljuk meg levezetni a feszültséget. Ha kell, sírjuk ki magunkat, vagy menjünk el futni, sportoljunk valamit, a lényeg, hogy a negatív érzések ne gátoljanak bennünket a tanulásban. Beszéljünk a családtagjainkkal, barátainkkal, hiszen ők támogatnak bennünket és tanácsot is tudnak adni, akár személyes tapasztalatuk alapján is.
Remélem, hogy a tapasztalataimmal tudtam nektek egy kicsit segíteni, akár más módszerek bemutatásával, akár a tanuláshoz való hozzáállás kialakításában.
A Media Iuris csapata nevében gratulálok mindenkinek a vizsgái teljesítéséhez és sok sikert kívánok a továbbiakban!
Előző bejegyzésünk: Michelisz Norbert a PTE bajnoka!
Sziasztok! Burka Eszter vagyok pécsi joghallgató, emellett a Media Iuris szerkesztője, lektora. Általában egyetemi eseményekről írok beszámolókat, illetve interjút készítek a kar oktatóival és hallgatóival. Mindezek mellett olvashattok tőlem tanulással kapcsolatos cikkeket is, melyeknek célja, hogy segítsem és motiváljam a „sorstársaimat”. Ezen kívül a későbbiekben szeretnék közéleti témákról is írni, ugyanis szeretném azokról is leírni a gondolataimat. Ha jobban meg szeretnétek ismerni, akkor kövessetek Facebookon, illetve Instagramon!
