Január elseje óta Horvátország is tagja a Schengeni övezetnek, ami azt jelenti, hogy Baranyából könnyűszerrel, határellenőrzés nélkül juthatunk el déli szomszédunkhoz. Ezzel együtt jelentősen javult a Pécs és Pélmonostor közötti vonatok menetrendje, és már napi hat vonattal tudunk átkelni a határon. Ezt kihasználva látogattam el februárban Szlavónia legnagyobb városába, Eszékre. Ha már unod a tengerpartot, és Horvátország egy másik oldalát szeretnéd megismerni, illetve ha csak egy kis környezetváltozásra vágysz, akkor ez a kirándulás mindenképpen neked való!
Odaút és visszaút
Természetesen autóval is leküzdhetjük ezt a távot, de akkor nem tudnátok kipróbálni a horvát söröket (erre majd később még visszatérünk), illetve parkolót is kell keresni, ami a legtöbb helyen fizetős a városban. Előnye viszont, hogy így nem lesztek menetrendhez kötve, illetve akár a környéken több dolgot is meg tudtok nézni. Ahogy már említettem, vonattal is eljuthatunk a városba, ennek hátránya pedig az, hogy összesen az utazás két vagy két és fél órába telik átszállásokkal együtt, melyek tarthatnak három percig vagy akár egy óráig is. Autóval ez az út (Google térkép szerint) körülbelül másfél óra. Átszállások nélkül a vonatút is csupán másfél órába telne, ennek ellenére a határvárosban könnyen el tudjuk foglalni magunkat, amíg várunk: megreggelizhetünk vagy ebédelhetünk (sőt, esetleg vacsorázhatunk is) a közeli csevapos bódénál, körülnézhetünk a főtéren vagy akár a helyi Konzumba is betekinthetünk árszemlére, illetve egyéb horvát finomságok (esetleg Ožujsko) vásárlására. A jegyet a pécsi vasútállomáson a nemzetközi jegypénztárban, illetve a Jókai utcai jegyirodában is meg tudjuk vásárolni, melyek oda-vissza összesen 2880 forintba kerültek, amikor én utaztam. Valószínűleg meg lehet oldani olcsóbban is a jegyvásárlást, ha nem a MÁV-nál, hanem a horvát vasúti társaságnál vesszük őket, hiszen ekkor élhetünk a 26 éven aluliaknak járó kedvezménnyel, de úgy gondolom, hogy sokkal egyszerűbb a magyar vasúttársaságtól megvásárolni őket.
Az új, február első vasárnapjától érvényes vasúti menetrend varázsa, hogy nem kell felkelnünk hajnalok hajnalán, hogy kiérjünk az első, 5 órakor induló vonathoz, hogy időben Eszékre érjünk, elég a 8:50-es vonattal indulnunk, amivel 11:20-ra Eszéken is vagyunk. Ez a legjobb választás, ha egynapos útra indulnánk. Visszafelé, ha hétközben utazunk a városba, a 19:28-kor induló vonattal, illetve ha hétvégén, akkor pedig a 18:10-es vonattal lehet visszautazni Pélmonostorra, onnan pedig mindkét esetben a 20:02-es vonattal indulhatunk Pécsre. Előbbi esetben az átszállási idő 3 perc, utóbbiban 1 óra 21 perc. Ha esetleg a háromperces átszállásban nem bíztok, választhatjátok hétközben is a 18 óra 10 perckor induló vonatot, hétvégén a 19 órás vonat viszont nem közlekedik. Lentebb egy hasznos táblázatot láttok, amin összefoglaltam a Pécs és Eszék közötti utazási lehetőségeket oda- és visszafelé is. Fontos azonban megemlíteni, hogy a vonatok menetrendjét ellenőrizzétek indulás előtt, hiszen a menetrend időközben változhat.
Eszék, Szlavónia fővárosa
Eszék már a római korban is létezett, Pannónia déli részének egy fontos központja volt az akkor még Mursa névre hallgató település. A középkorban elsőként 1196-ban említették meg a Magyar Királysághoz tartozó, főleg kereskedelmet folytató mezővárost, melyet később a törökök a mohácsi csata előtt teljesen elpusztítottak. A török kiűzése után a városba német telepesek érkeztek a muzulmán lakosság helyébe, ekkor indult meg a település a várossá válás útján. 1786-ban három város egyesülésével jött létre a ma Eszék névre hallgató város: ezek a települések a Felsőváros (Gornji grad), Alsóváros (Donji grad) valamint a ma is látható erődváros, a Tvrđa. Az egyesülés után töretlen fejlődés jellemezte, az Osztrák-Magyar Monarchia korszakában pedig kiépült a ma is felfedezhető eszéki történelmi belváros. A városban több ipar tartottak számon, mint Zágrábban, ezért ebben a korban a horvát Manchesternek is nevezték.
Közeli történelemnek számító délszláv háborúban is volt szerepe a városnak. A szerb csapatok már 1991 nyarán megkezdték a város támadását, és a harcok egészen 1993-ig eltartottak. Ez idő alatt 1260-an vesztették életüket az itteni harcokban, mely harcok nyoma, igaz egyre kevésbé, de pár helyen fellelhető a városban, legfőképp néhány lakóház falain. A korábban említett iparosodás később eltűnt: 1990 után Eszék hatalmas munkanélküliséggel küzdött, és az ipar helyébe pedig mára már inkább a mezőgazdaság jellemzi a települést.
Látnivalók
Mivel Eszék több településből állt össze, így jellegzetesen több központja is van a városnak, melyek közül az erődvárosi Szentháromság tér, illetve a felsővárosi Ante Starčević tér kiemelkedő, de a kettő közül ma a város hagyományos értelemben vett „belvárosának” az utóbbi számít. A két „főteret” a monarchia korában kiépült Európa sugárút köti össze, lenyűgöző szecessziós épületeivel mindenképpen megér egy sétát. Az erődváros, Tvrđa egy barokk stílusú negyed, amelyben helyet kapott a helyi egyetem központi épülete, valamint a fényűző barokk sorházak aljában kávézókra, kocsmákra és éttermekre is lelhetünk. Itt található még a Szlavóniai múzeum is, ahol helytörténeti jellegű kiállítást tudtok megtekinteni. Ha pedig különlegesebb italokra vágytok, akkor Tvrđa keleti bejáratánál a Beertija nevű helyen több helyi kézműves sört is megkóstolhattok. Érdekes különbség a magyar és a horvát vendéglátóhelyek között, hogy a szomszédban szinte mindenhol lehet beltéren is dohányozni. Azt tapasztaltam, hogy a városban mindenhol beszéltek angolul, illetve a bankkártyás fizetés nem mindenhol lehetséges. Ha az erődvárosba az Európa sugárúton sétáltatok, visszafelé mindenképpen a Dráva parti sétányt válasszátok, ahol a túlpartra is át tudtok sétálni az ottani gyalogos hídon, ha esetleg az állatkertet is meg szeretnétek nézni. a Dráva sétány másik vége felé pedig az úgynevezett „Téli kikötő” fekszik, ahol szép számban sorakoznak a vendéglátóegységek. Az út végén mindenképpen körül kell nézni még Felsővárosban is, melynek a központja a már említett Ante Starčević tér. A tér fő attrakciója mindenképpen a Szent Péter és Pál-társszékesegyház, mely neogótikus stílusú templom tornya 90 méterrel magasodik a tér fölé. Érdemes a térből nyíló utcákat is végignézni, ajánlott felkeresni még többek között a Horvát Nemzeti Színházat, a Megyeházát, a Szent Jakab kapucinus templomot és a Hotel Royalt. Ha arra jártok, mindenképpen egyetek egy jót, én a tértől 5 percre lévő Rustika nevű éttermet választottam utazásomkor, mivel valami helyi ételre vágytam, egyáltalán nem csalódtam, nagyon tudom ajánlani.
Remélem, kedvet kaptatok, hogy ti is ellátogassatok Horvátország egyik, szerintem legszebb városába. Nekem nagyon tetszett a város, amikor februárban ellátogattam Eszékre. Igaz, nem tudtam mindent végignézni, szóval mindenképpen visszatérek majd. Biztos vagyok benne, hogy nektek is tetszeni fog Eszék!
Források: 1, kiemelt kép, kép1
Sziasztok! Maricsek Bence vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. A Media Iuris csapatába 2022 őszén csatlakoztam, másodévesként. Fontos volt számomra az, hogy egy összetartó csapatnak legyek a tagja tanulmányaim során. Előszeretettel írok túraajánlókat, történelmi témájú cikkeket, illetve bármiről, amit érdekesnek találok.
