December hónap végén a karácsony mellett egy másik fontos, meghatározó ünnep is közeleg, ez az újév. Földünk minden országa más és más szokásokkal, módszerekkel várja eme jeles nap eljövetelét, amely egy év lezárását és egy új esztendő kezdetét is jelenti. Ebben a cikkemben Európa néhány országának újévi hagyományait mutatom be, amelyek ma már tradíciókká váltak, és óriási szerepet kapnak az óév elbúcsúztatásában és az újév köszöntésében.
Franciaország
Az újév Franciaországban, hasonlóan sok más országhoz, január 1-jén kezdődik, és december 31-ről január 1-re virradó éjjel ünneplik. Az ünnep elnevezéséről megoszlanak a vélemények a franciák körében. A többség ezt az ünnepet Szent Szilveszternek is hívja, amellyel a kereszténységet létrehozó pápa tiszteletét hangsúlyozzák. Az ünnep másik fontos jellemzője a lakóházak, sétálóutcák kidíszítése fényfüzérekkel, fenyőből font koszorúkkal. A franciák körében elterjedtek még az angyal és Mikulás figurák, de a karácsonyi törpéket megtestesítő alkotások is fontos szerepet töltenek be. Az ünnepi asztalokon döntően húsos ételeket helyeznek el, többek között marhasültet, sertéshúst, kolbászt. Az édességek szintén elmaradhatatlan elemei egy francia ünnepi asztalnak, a kedvenc az ún. rönk alakú sütemény. Az újév ünneplése számos hagyománnyal, szokással is jár a franciák esetében. Népszerű a fagyöngykoszorú készítés, amely a szerelmet és a barátságot erősíti, a bor, amely minden ünnepi asztal kötelező eleme, az ajándékozás, amely kisebb szuvenírek átadását jelenti, és a babkirály hagyománya. Ilyenkor, egy nagy süteményt sütnek, amelybe előzetesen egy babot helyeznek. Aki azt megtalálja, az a következő évben boldogságban, örömben fog élni.
Spanyolország
A spanyolok részben ugyanúgy ünneplik az újévet, mint más országok: a családdal vacsoráznak, pezsgőt bontanak, várják az éjféli harangszót, újévi fogadalmakat tesznek. Az országban van azonban egy olyan szokás, amelyhez két hozzávalóra is szüksége van a spanyoloknak: tizenkét harangütés és tizenkét szőlőszem. Minden harangütésre el kell fogyasztani egy szemet, és miután az utolsó harang is megkondult a szőlőnek el kell fogynia. Minderre egy nagyon pontos, precíz menetrendet dolgoztak ki az évek folyamán, annak biztosítására, hogy mindenki teljesíteni tudja ezt a kihívást. A spanyolok úgy tartják, hogy aki nem tudja végigvinni ezt a feladatot, nem lesz túl szerencsés az újesztendőben. A szőlőevés mellett elterjedt az a hagyomány is, miszerint szilveszterkor valamilyen vörös ruhaneműt kell viselni, mert az a szerencse mellett a szerelmet is magával hozza.
Dánia
Dánia kiemelkedő szokása a tányértörés. Az újév ünneplése során a dánok közeli családtagjaik, rokonaik házához látogatnak, és a már nem használt vagy éppen elavult tányérokat, kerámiákat összetörik a lakások ajtajai előtt. A hagyomány szerint minél több törött tányért, edényt találnak a „címzettek” az ajtó előtt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az újesztendő tartós, mély kapcsolatok kiépítését hozza. Emellett ennek a szokásnak a barátságszerzés, baráti kapcsolatok fejlesztése is értelmet ad. A dánok rendkívül ragaszkodnak ezen újévi hagyományukhoz, amely már hosszú évek óta bevett szokás az országban. A tányértörés mellett az éjféli székugrás is a dán hagyományok között található, amely azt fejezi ki, hogy minél boldogabban kezdődjön az újév.
Észtország
Az észteknél az újév ünneplése egyenlő az ételfogyasztással. Az ország lakói ezt szinte már művészi szinten űzik, ugyanis hét, de akár tizenkét ételt is elfogyasztanak az ünnepi asztalról, amely által sokan kezdik az újesztendőt egy vagy két kilóval nehezebben. Úgy tartják, minél több ételt sikerül megenni, annál nagyobb szerencse és boldogság köszönt rájuk a következő év napjaiban. Természetesen az sem jó, ha minden eltűnik az ünnepi asztal kínálatából, mert egyrészt ezt neveletlenségnek tekintik, másrészt a szilveszter napján érkező szellemeknek is hagyni kell valami ennivalót, például egy kis savanyú káposztát vagy marcipánt.
+1: Magyarország
Nálunk, Magyarországon az újév ünneplésének bevett hagyományai vannak. Az ünnepi teríték és pezsgő mellett, előszeretettel fogyasztunk lencsét, kölest és rizst, amely a hagyományok szerint sok pénz hoznak házhoz a következő év 365 napján. Tilalomként említhető a baromfi evés, amely elkaparná a szerencsét a háztól, vagy éppen a veszekedés a családtagokkal, amely ennek „bőségét” hozza magával az újév beköszöntekor. A hagyományossá vált B.ú.é.k. kívánása a családtagok között, pedig elmaradhatatlan kellék. Az újév ünnepe szimbólumokban is gazdag, amelyek alkalmazása szintén elkerülhetetlen ahhoz, hogy minél nagyobb szerencse, boldogság köszöntsön a házra. Ide tartozik sok más között a négylevelű lóhere, a lópatkó vagy a malac.
Bolygónkon, szinte mindenhol más hagyományai, szokásai vannak az újév köszöntésének. Ami viszont mindenhol közös, az az újévi fogadalom megtétele. Legtöbbször ezek a fogadalmak már az ünnep napján köddé válnak, szinte már csak szimbolikus jelentőséget tulajdonítunk számukra, mivel minden alkalommal színesebbé teszik az újesztendő eljövetelét.
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok! Németh Mátyás vagyok, a PTE ÁJK jogász szakos hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Az írás már régebb óta egyik kedvenc időtöltésemnek számít, a Media Iurisnál pedig úgy érzem, ezt a készséget
fejleszteni tudom és egy erős összetartó közösség tagja lehetek. Érdeklődési köröm elég tág, így valószínűleg különböző témákból olvashattok tőlem cikkeket.
