Ha az ember arra adja a fejét, hogy jogász legyen, valószínűleg nem fog meglepődni azon, hogy az egyetemen számos különféle jogszabállyal, törvényekkel fog találkozni. A mintaterv szerint 5 évre osztott tananyagmennyiség hatalmas, számos különféle témát érintő tárggyal. Ebben a cikkben igyekeztem összeszedni néhány olyan tantárgyat a hozzájuk tartozó törvényekkel, amelyek ha úgy tetszik, a jogi tanulmányaink gerincét képezik, végigkísérnek több féléven keresztül a jogi tanulmányainkat és a végén majd egy-egy összevont vizsgával zárulnak – a lista első négy szereplőjéből államvizsga vár a teljes jogászi tanulmányok végén, az utolsó kettő pedig szigorlattal zárul az adott tárgy utolsó félévének végén. Fontos azonban tudni, hogy nem ezek az egyedüli tárgyak, melyekből ilyen vizsgák várnak – csak példákat merítettem közülük. Lássuk hát őket!
Alkotmányjog
- Magyarország Alaptörvénye
Magyarországnak a története során számos alkotmánya volt. Ezek közül a legújabb, jelenleg hatályban lévő Magyarország Alaptörvénye, melyet 2011-ben írtak. A három féléves alkotmányjogi tanulmányaink során természetesen ez az írás kardinális szerepet tölt be, hiszen a tárgy a nevét is az alkotmányról kapta.
Közigazgatási jog
- Ákr.
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
Bár a nálunk szintén három félévig tanított közigazgatási jog összességében sokkal szerteágazóbb annál, hogy a tantárgy szempontjából legfontosabbnak tartott dokumentumokat egyetlenegyre le lehessen redukálni, a három félévből a másodikban tanított általános résznek mindenképpen „alapművének” tekinthető a 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról, vagy más néven az Ákr. Annak a közigazgatási jognak pedig, amelyet különös résznek tekinthetünk és a közigazgatási jogi tanulmányaink harmadik félévében tanuljuk meg, végképp annyira rengeteg jogszabályi forrása van, hogy még összeszedni és felsorolni is komoly tudást igényel.
Büntetőjog
- Btk.
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Mivel a büntetőjognak semmilyen más jogszabályi forrása nincs, csak ez az egyetlen törvény, így nem túlzás azt állítani, hogy ennek a törvénynek a megismerése és megjegyzése képezi a jogásszá válás egyik alappillérét, hiszen a büntetőjogi tanulmányaink sikeres elvégzésének záloga az ebben szereplő különféle tényállások átlátása és tudása. A Btk. két fő részre (és azon belül számos kisebb részre) tagolódik: Általános és Különös részre. A négy félévig tanult büntetőjogból az első két félévet az általános részi, a második kettőt a különös részi kérdéseknek szenteljük.
Polgári jog
- Ptk.
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
A polgári jog – hasonlóan például a közigazgatási joghoz – szintén rendkívül szerteágazó és tetemes joganyagot felölelő terület. Ennek ugyanakkor a nagy mennyiség ellenére kevésbé „szétszórtan” találhatjuk meg a jogforrásait, van ugyanis egy „Bibliája” a polgári jognak, mely nem meglepő módon a Polgári Törvénykönyv vagy röviden Ptk. nevet viseli. Négy féléves polgári jogi tanulmányaink során a több könyvre osztott Polgári Törvénykönyv mentén haladunk, de vannak például ennek a törvénynek olyan részei is, amelyeket már nem is a Polgári jog, hanem más tantárgy keretében tanulunk meg – ilyen például a kifejezetten családjogi részről szóló Családjog tárgy.
Büntető eljárásjog
- Be.
- 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
Ahogyan megtanuljuk a büntetőjogot és a polgári jogot, meg kell tanulnunk az ezekhez kapcsolódó eljárásjogi szabályokat is. Régiesen nevezhetjük ezt a felosztást anyagi és alaki jognak is – mindkettő elsajátítása szükséges a jogász szakma műveléséhez. Így a büntető eljárásjog és a polgári eljárásjog is fontos résztvevői lesznek a felsőbbéves jogászok tanulmányainak – az előbbivel kapcsolatos törvény, amelyet rövidítve csak Be.-ként emlegetünk – utalva a büntető eljárásjogra – törzsanyagát képezi majd az ugyanezen nevet viselő két féléves tárgynak.
Polgári eljárásjog
- Pp.
- 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
Hasonlóan a polgári jog szerteágazóságához, a polgári eljárásjog is nagy joganyagot ölel fel, amelyet a röviden Pp.-ként emlegetett törvényből tanulhatunk meg, szintén két félév alatt. A Pp. rövidítés a polgári perrendtartás kifejezésre utal, de a tárgy neve a büntető eljárásjog mintájára a polgári eljárásjog nevet viseli.
Remélem, minél többeknek, különösen jog iránt érdeklődő fiataloknak, esetleg elsőéves jogász hallgatóknak segíthettem egy kicsit eligazodni abban, milyen joganyagok megismerése vár egy jogász hallgatóra. Sok sikert kívánok a tanulmányokhoz!
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
