A halál, ezáltal pedig a végrendelkezés kellemetlen téma, de nem szabad emiatt tabuként kezelnünk. Ha ugyanis elzárkózunk a téma elől, a szeretteinknek nemcsak a gyásszal, hanem egyéb nehézségekkel is szembe kell nézniük az elkerülhetetlen bekövetkezte után.
A végrendelet elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy életünk utolsó percei után meghatározhassuk, vagyonunkat ki örökölje. Hazai jogrendszerünk elismeri az örökhagyó teljes végintézkedési szabadságát. Ezt az elvet veszi alapul a magyar polgári törvénykönyv is. A továbbiakban néhány tévhitet mutatok be a végrendelkezéssel kapcsolatban.
1. Nem lehet szóban végrendelkezni
Szóbeli végrendeletet csak kivételes esetekben lehet tenni. Ilyen végrendelet megtételére az jogosult, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Az ilyen helyzetet megalapozhatja például hirtelen, súlyos egészségromlás, nem várt, életveszélyt okozó rosszullét vagy a végrendelkező életét veszélyeztető közúti baleset.
Ahhoz azonban, hogy érvényes legyen a szóban elhangzott végrendelet, két tanú jelenléte is elengedhetetlen. A tanúknak ilyenkor tisztában kell lenniük azzal, hogy szóbeli végrendeletet hallanak, ezért a végrendelkezőnek ki kell jelentenie, hogy a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Fontos, hogy a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezésre okot adó helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
2. A gyorsírással készült magánvégrendelet is érvényes
Az írásbeli magánvégrendeletnek három típusa létezik: az örökhagyó által saját kezűleg írt holográf végrendelet, a más által írt allográf végrendelet és a közjegyzőnél letétbe helyezett magánvégrendelet. Azonban a gyorsírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik, ezért a törvény szerint a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. További érvényességi feltétele a holográf és allográf végrendeleteknek, hogy csak olyan nyelven lehet megtenni őket, amelyet a végrendelkező ért, amely nyelven írni és olvasni tud. Nem szükséges, hogy ez az örökhagyó anyanyelve legyen.
3. Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak
A legsúlyosabb félreértés az élettársak öröklésével kapcsolatos. A magyarok mintegy háromnegyede (kb. 68%) nem tudja, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak. Többen úgy gondolják, hogy egy közös gyermek vagy a huzamosabb, több éves együttélés feljogosítja az élettársakat az öröklésre. Valójában az élettársak csak abban az esetben örökölhetnek egymás után, ha egymás javára végrendelkeznek.
4. Lehet közös végrendeletet tenni.
A Ptk. szerint csak a házastársak és a bejegyzett élettársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes. Két esetben viszont a törvény erejénél fogva hatályát veszti a házastársak vagy a regisztrált élettársak közös végrendelete:
- ha a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állt helyre;
- ha a végrendelet megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek gyermeke születik, illetve ugyanez vonatkozik az örökbefogadásra is, kivéve, ha a végrendelet eltérően rendelkezik.
5. A végrendeletben a teljes hagyatékról kell rendelkezni
Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Vagyis a végrendeletnek nem kell kiterjednie a teljes hagyatékra, rendelkezhet úgy, hogy csak egyetlen vagyontárgyára nevez meg örököst. Ilyenkor a végrendeletben nem szereplő vagyon sorsa a törvényes öröklés szabályai szerint dől el. A végintézkedés szabadságának jogi korlátja a kötelesrész, amelyre az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője akkor is jogosulttá válik, ha a végrendeletben nem szerepelnek örökösként.
6. Meghatalmazott útján is lehet végrendelkezni
A végakarat kifejezésre juttatása az ember egyik legszemélyesebb nyilatkozata, ezért az örökhagyó helyett például meghatalmazott vagy gondnok nem járhat el. Végrendelkezni csak személyesen lehet.
7. A végrendeletből bárki kitagadható
A Ptk. meghatároz bizonyos személyi kört, akik kötelesrészre jogosultak akkor is, ha a végrendeletben meg sem említik őket. Ezeket a személyeket a kötelesrésztől elzárni csak érvényes kitagadással lehet, amihez pedig kitagadási okra van szükség. Kitagadási oknak minősül a törvény szerint pl. az örökhagyóval szemben elkövetett bűncselekmény, a tartási kötelezettség elmulasztása vagy az erkölcstelen életmód. Fontos azonban, hogy a kitagadás és a kizárás nem ugyanaz. Kizárás esetén a törvény szerint arra jogosultaknak jár a kötelesrész, míg a kitagadás esetén nem jár kötelesrész. Ezen kívül a kitagadás körülményei sokkal szigorúbbak.
Összegzés
Általában a hétköznapi emberek nem készítenek végrendeletet. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Ennek hiányában az öröklésre a törvény szabályai az irányadóak. Ha pedig a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében szintén a törvényes öröklésnek van helye.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felmérést készített több mint háromezer online választ összesítve, amelyből az derült ki, hogy hazánkban a világjárvány miatt sem nőtt meg a végrendelkezők száma. Mindezekből arra következtethetünk, hogy Magyarországon a végrendelkezők száma viszonylag kevés, a magyar emberek inkább a törvényes öröklést részesítik előnyben.
Források: 1, kiemelt kép, kép1, kép2
Sziasztok! A Pécs Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának negyedéves jogász szakos hallgatója vagyok. 2022 tavaszán jelentkeztem a Media Iuris csapatába, mert már régóta foglalkoztatott az újságírás, és ki szerettem volna próbálni a szerkesztői tevékenységet. Mivel nagyon széles érdeklődési körrel rendelkezem, ezért próbálok minél változatosabb cikkekkel jelentkezni hétről hétre.
