Az emberek már évszázadok óta tetoválnak. Természetesen különböző okokból, és habár mára már a tetoválás leginkább az önkifejezés egyik legfőbb formájává vált, régen sokszor az egészségügyi problémák voltak a mérvadóak, és bizonyos akupresszúrás pontokra hatva tetoválták és várták a gyógyulást. De vajon mi lehet a titok amögött, hogy az akár csak egy tetoválással rendelkező emberek is elgondolkoznak a következőn, és felülemelkedve a fájdalmon, kifejezetten addiktívnak találják az önkifejezés ezen formáját?
Hogy is működik a tetoválás és honnan jött?
A tetoválás eredetét, vagy azt a helyet és időt, ahol először feltűnt nem lehet egyértelműen megállapítani, hiszen rengeteg törzsi kultúrában tűnt fel szinte egyszerre és nem igazán rendelkezünk róla írásos adatokkal. A legkorábban megtalált mummifikált maradványok között azonban már találtak tetoválásokat, habár azok nagyban különböztek az általunk ismert mai tetoválásoktól, mind funkciójukban, mind megjelenésükben egyaránt. 49 ilyen maradványról tudunk, amik a világ szerteágazó tájairól kerültek elő, Alaszkától, Gröndlandon, Mongólián és Egyiptomon keresztül egészen Szibériáig. A legkorábban tetovált ember minden bizonnyal az Ötzinak keresztelt gleccsermúmia lehetett, Európa legősibb múmiája. Ötzit 1991-ben fedezték fel, és valószínűleg időszámításunk előtt 3370 körül élhetett, több, mint 61 tetoválással rendelkezett. A tetoválások elhelyezkedéséből és méretéből adódóan Ötzi tetoválásai leginkább gyógyító céllal kerültek a helyükre, csak mint egy fajta fájdalomcsillapító módszerként alkalmazva azokat. Ötzi tetováló módszeréhez képest ma már többnyire egy elektromos vezérlésű tűvel végzik a tetoválásokat, ami 50 és 3000 tűszúrás között mélyed bele az ember bőrébe percenként. Természetesen vannak más technikák is, ilyen például a hand-poked technika is, ami abszolút kézzel készült tetoválásokat eredményez, hiszen a tűt nem vezérli semmilyen motor, még csak áramot sem kap.
A kémia a tetoválások mögött
Ahhoz, hogy megértsük hogyan válhat addikcióvá egy tetoválás, vagy maga, ahogyan elkészül, természetesen a saját agyunkat kell kielemeznünk, hiszen maga a folyamat is ott játszódik le. A kezdeti fázisban az agy egy hatalmas adrenalin és mellette dopamin löketet kap, ami már, ahogyan közismert, alapjáraton addikciót tud okozni. Ezért, amikor odaérünk a tetováló szalonba valószínűleg már ott van bennünk az izgalom és a várakozás, talán egy kicsit félünk is, hogy mennyire fog fájni, vagy hogy milyen érzés lesz… Amikor azonban elhelyezkedünk és tudatosítottuk magunkban, hogy mi is fog történni, és hozzáér a tű a bőrünkhöz, az agy még jobban elkezdi termelni az adrenalint. Így a tetoválás elején lehet, hogy még nem is érzed, hogy tulajdonképpen már történik valami, hiszen az adrenalin képes elnyomni a fájdalmat. Természetesen ez az adrenalin-löket sem tart örökké, és amint abbamarad, már csak a tiszta, leplezetlen érzések maradnak helyette.
A tetoválás elkészültével hasonló érzések merülhetnek fel, mint egy intenzív edzés után. Ennek az érzésnek az okozói főként az endorfinok. Maradva az edzős hasonlatnál, a tetoválás nagyjából ugyanolyan kémiai folyamatokat futtat le az agyban. Egy kutatás szerint a tetoválás után a szervezet hasonló tüneteket produkál, mint a könnyebb halocinogének. Szintén egy kutatás mutatta ki, hogy a több tetoválást is készíttetők arról nyilatkoztak, hogy jobb lett az immunrendszerük, és sokkal jobban tudták kezelni a stresszt. Ebben nagy szerepet játszhatott a cortizol hormon. Az adrenalin, a dopamin és az endorfinok keveredésével talán most már érthetővé vált, hogy miért mennek vissza újra és újra tetováltatni egyesek, hiszen mint ahogyan fentebb láthatjátok, igazán erős kémiai folyamatok állnak mögötte…
…a tetoválás azonban nem csak kémia
Habár döntő részben befolyásolóak ezek a kémiai folyamatok, maga a tetoválás mégiscsak úgy születik meg, hogy jön egy kezdőlökés. Sokaknak lehet ez egy baráti tetoválás, (vagy éppen egy családi) amikor közös programként varratnak magukra valamit, sokaknak egy nehéz életszakasz lezárásban segít, de az is lehet, hogy éppen egy új elkedezésében ad segítségét. Vannak, akik csak úgy varratnak magukra ezt-azt. Ez is, mint ahogyan mi emberek is, mindenkinél különböző gyökerekkel rendelkezik. Általános igazság azonban, hogy az, ahogyan áttoljuk magunkat a fájdalmon és átlépjük a komfortzónánkat, valóban terápiás hatással bír: büszkék leszünk magunkra, több okból is. A tetoválást bevállaló emberek között is akadnak olyanok, akik nagyon szoronganak, talán még pánikbetegséggel vagy egyéb mentális problémával küzdenek. Ilyenkor már az elhatározás is büszkeség érzést okoz, hát még a megvalósítása. A mentális egészséghez tartozik a tetoválások utólagos gondozása is, ami ha tetszik, ha nem, elengedhetetlen része a gyógyulási folyamatnak. Ennek is terápiás hatása lehet, hiszen ha más formában nem is, de a napi többszöri krémezésben ott van az, hogy fontos vagyok magamnak, hiszen szeretném, ha a tetoválásom a lehető legszebben gyógyulna meg és még sokáig szép is maradna. A tetoválások akár segíthetnek az önelfogadásban is. Sokaknak vannak olyan sebei és olyan hegei a testén, amikre nem büszke, vagy csak nem tud velük kibékülni. Egy szépen megalkotott és kivitelezett tetoválással akár még az is előfordulhat, hogy az lesz a kedvenc részünk önmagunkon.
Forrás: 1
Képek: kiemelt kép, 1
Sziasztok! Sebők Aida vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a 2021/22-es tanévtől a Media Iuris szerkesztője. Az írással és az irodalommal már általános iskolában elkezdtem foglalkozni és ez a szenvedélyem azóta is tart. Cikkeimben elsősorban a büntetőjog a fő csapásvonal, de nagyon élvezem az interjúk készítését is, így sok különleges emberrel és izgalmas témákkal igyekszem színesíteni a Media Iuris oldalát.
