Természetismereten és biológián mind megtanultuk azt a mondást, hogy ,,Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.” Nos, ennek megvan a kódex/ Corvina megfelelője is, ugyanis ,,nem minden kódex Corvina, azonban minden Corvina kódex”. Hogy ez mit is jelent pontosan? Azokat a kódexeket nevezzük Corvinának, amelyek egykor Hunyadi Mátyás könyvtárában, a Bibliotheca Corvinianaban foglaltak helyet. A könyvtár páratlanságát a korabeli tudóstársadalom is elismerte, és évtizedekig vonzotta az itáliai tudósokat. A budai vár emellett a magyarországi humanizmus és reneszánsz központjaként is funkcionált, és nagyban meghatározta a Közép-Európai művelődést. Az alábbi cikkemben összegyűjtöttem nektek minden fontos információt, amit tudnotok kell mind a korabeli szellemi irányzattal, mind pedig a Corvinákkal kapcsolatban.
Legendárium – Miből is ered a „Corvina”szó?
Hunyadi Mátyást szokás Corvin Mátyás névvel is illetni, ez az elnevezés pedig egy legendából ered. A corvin, a latin corvus, vagyis holló szóból ered, amely a Hunyadi ház címerállata. A Hunyadiak címerpajzsán egy csőrében gyűrűt tartó holló látható, amelynek mítosza Hunyadi János születésekor alakult ki. A legenda szerint Luxemburgi Zsigmond magyar király az egyik erdélyi útja során magához hívott egy leányt, akit teherbe ejtett, és ígéretet tett neki egy gyűrűvel, hogy ha a gyermek megszületik, vigye el a gyűrűvel együtt a visegrádi palotába és ő majd gondját viseli. Miután a gyermek – a törökverő Hunyadi János – megszületett, az anya el akarta vinni a gyermeket a palotába, amikor is egy holló kikapta a kezéből a gyűrűt. A madarat épp időben lelőtték, a gyűrűt visszaszerezték, de ez épp elég volt ahhoz, hogy megszülessen a Hunyadiak mítosza. A Corvin név egybeforrt a Hunyadiakkal, és Mátyás kódexeivel, a Corvinákkal.
A humanizmus és a reneszánsz Magyarországi hatásai
A 14-15. században indult ki Firenzéből az új szellemi irányzat, a humanizmus, melyet létrehozóiról, a humanistákról neveztek el. A humanizmus fő célkitűzése a latin nyelv felélesztése, ennek az ,,újjászülető irodalom” köszönhetően pedig a korszak a reneszánsz, azaz az újjászületés elnevezést kapta. A reneszánsz volt az, ami megteremtette az újkori műveltség alapjait. Magyarországon, európai viszonylatban már korán megjelent a humanizmus, ugyanis Luxemburgi Zsigmond budai várát gyakran látogatták itáliai humanisták, de igazán csak Hunyadi Mátyás uralkodása idején fejtette ki hatását. A magyarországi humanizmus két kiemelkedő alakja Vitéz János, és Janus Pannonius volt, akik már Mátyás uralkodása előtt megkezdték a humanizmus meghonosítását az országban. Vitéz János egyébként Hunyadi János felkérésére a kis Mátyás és László tanítója volt, így már nagyon korán megismertette a leendő uralkodóval az új korszellemet, és ez a későbbiekben is meglátszott uralkodói tevékenységein.
Vitéz János és Janus Pannonius azonban 1471-ben összeesküvést szerveztek a király ellen, így menekülésre kényszerültek, és mindketten 1472-ben haltak meg. Vitéz esztergomi ,,fogságában”, Janus Pannoniust pedig menekülés közben érte a halál a Medvevárban, hosszas betegség után. Mátyás miután leszámolt az összeesküvőkkel, maga kezdte el irányítani a humanista kultúra fejlesztését országában, hiszen Vitéz révén ő maga is járatos volt a humanista tanokban, és rendkívüli intellektuális képességekkel rendelkezett. Antonio Bonfini – Mátyás történetírójának – elbeszéléseiből tudjuk, hogy a király egyik célja mindvégig az volt, hogy ,,Magyarországból második Itáliát” teremtsen. Ennek központja mindvégig a királyi udvar volt, ahol olasz tudósok, művészek és építészek fordultak meg a 15. században.
A Bibliotheca Corviniana – Mátyás könyvtára
Mátyás legjelentősebb humanista tevékenysége a Bibliotheca Corviniana létrehozása volt, amely a budai vár Zsigmond kori épületeinek átépítése után a keleti szárnyban foglalt helyet. Mivel az uralkodó járatos volt az asztrológiában, a mennyezetet csillagképek díszítették. A könyvek gyűjtését már az 1460-as években megkezdték, melynek kódexeit itáliai könyvmásoló műhelyekből rendelték, de létrehozott egy budai másolóműhelyt és egy miniátorműhelyt is. A könyvtár nagyon kevés nyomtatott könyvet tartalmazott, mert szinte mind kézzel készített kódex volt, melyek latin, és görög nyelven íródtak.
Ahogy már a legelején is említettem ,,Minden Corvina kódex, de nem minden kódex Corvina”, tehát Mátyás kódexei a Corvinák mind kézzel készített, hónapokig, vagy akár évekig készülő, egyedi alkotások voltak, melyek jócskán emelték a királyi udvar fényét. A corvinákat szép borítók fedték, és ezek kinézete utalt arra, hogy milyen tudományokkal foglalkoznak a kötetbe foglalt témák. A kódexek nem csak kívül hanem belül is díszesek voltak, hiszen minden oldalt iniciálé, díszes kezdőbetű díszített. A Bibliotheca Corviniana első könyvtárosa Gelotto Marcio volt, majd 1471-től Taddeo Ugoleto vette át ezt a posztot. Az 1471-es összeesküvés után Janus Pannonius könyvtárát beolvasztották Mátyás könyvtárába, amely ezután a korabeli beszámolók alapján 2000-2500 kötetből állt, ezzel ez volt a kor második legnagyobb könyvtára a pápáé után. A török kor idején a corvinák nagy részét elvitték, tönkretették vagy eladták, így ma már csupán 216 hiteles corvináról tudunk.
Források: Magyar Kódex: Lovagkor és reneszánsz – Budapest – Kossuth Kiadó – 1999 – 170 o., 175 o., 252 o., 259 o.;
Kovács Péter – Magánélet Mátyás király korában – Budapest – Corvina Kiadó – 2011 – 29 o.
Képek: kiemelt kép, 1, 2, 3, 4, 5
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
