[metaslider id="9331"]
corvina

Minden, amit a Corvinákról tudnod kell

 Természetismereten és biológián mind megtanultuk azt a mondást, hogy ,,Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.” Nos, ennek megvan a kódex/ Corvina megfelelője is, ugyanis ,,nem minden kódex Corvina, azonban minden Corvina kódex”. Hogy ez mit is jelent pontosan? Azokat a kódexeket nevezzük Corvinának, amelyek egykor Hunyadi Mátyás könyvtárában, a Bibliotheca Corvinianaban foglaltak helyet. A könyvtár páratlanságát a korabeli tudóstársadalom is elismerte, és évtizedekig vonzotta az itáliai tudósokat. A budai vár emellett a magyarországi humanizmus és reneszánsz központjaként is funkcionált, és nagyban meghatározta a Közép-Európai művelődést. Az alábbi cikkemben összegyűjtöttem nektek minden fontos információt, amit tudnotok kell mind a korabeli szellemi irányzattal, mind pedig a Corvinákkal kapcsolatban.

 

Legendárium – Miből is ered a „Corvina”szó? 

Hunyadi Mátyást szokás Corvin Mátyás névvel is illetni, ez az elnevezés pedig egy legendából ered. A corvin, a latin corvus, vagyis holló szóból ered, amely a Hunyadi ház címerállata. A Hunyadiak címerpajzsán egy csőrében gyűrűt tartó holló látható, amelynek mítosza Hunyadi János születésekor alakult ki. A legenda szerint Luxemburgi Zsigmond magyar király az egyik erdélyi útja során magához hívott egy leányt, akit teherbe ejtett, és ígéretet tett neki egy gyűrűvel, hogy ha a gyermek megszületik, vigye el a gyűrűvel együtt a visegrádi palotába és ő majd gondját viseli. Miután a gyermek – a törökverő Hunyadi János – megszületett, az anya el akarta vinni a gyermeket a palotába, amikor is egy holló kikapta a kezéből a gyűrűt. A madarat épp időben lelőtték, a gyűrűt visszaszerezték, de ez épp elég volt ahhoz, hogy megszülessen a Hunyadiak mítosza. A Corvin név egybeforrt a Hunyadiakkal, és Mátyás kódexeivel, a Corvinákkal.

corvina

A humanizmus és a reneszánsz Magyarországi hatásai

A 14-15. században indult ki Firenzéből az új szellemi irányzat, a humanizmus, melyet létrehozóiról, a humanistákról neveztek el. A humanizmus fő célkitűzése a latin nyelv felélesztése, ennek az ,,újjászülető irodalom” köszönhetően pedig a korszak a reneszánsz, azaz az újjászületés elnevezést kapta. A reneszánsz volt az, ami megteremtette az újkori műveltség alapjait. Magyarországon, európai viszonylatban már korán megjelent a humanizmus, ugyanis Luxemburgi Zsigmond budai várát gyakran látogatták itáliai humanisták, de igazán csak Hunyadi Mátyás uralkodása idején fejtette ki hatását. A magyarországi humanizmus két kiemelkedő alakja Vitéz János, és Janus Pannonius volt, akik már Mátyás uralkodása előtt megkezdték a humanizmus meghonosítását az országban. Vitéz János egyébként Hunyadi János felkérésére a kis Mátyás és László tanítója volt, így már nagyon korán megismertette a leendő uralkodóval az új korszellemet, és ez a későbbiekben is meglátszott uralkodói tevékenységein. 

corvina

Vitéz János és Janus Pannonius azonban 1471-ben összeesküvést szerveztek a király ellen, így menekülésre kényszerültek, és mindketten 1472-ben haltak meg. Vitéz esztergomi ,,fogságában”, Janus Pannoniust pedig menekülés közben érte a halál a Medvevárban, hosszas betegség után. Mátyás miután leszámolt az összeesküvőkkel, maga kezdte el irányítani a humanista kultúra fejlesztését országában, hiszen Vitéz révén ő maga is járatos volt a humanista tanokban, és rendkívüli intellektuális képességekkel rendelkezett. Antonio Bonfini – Mátyás történetírójának – elbeszéléseiből tudjuk, hogy a király egyik célja mindvégig az volt, hogy ,,Magyarországból második Itáliát” teremtsen. Ennek központja mindvégig a királyi udvar volt, ahol olasz tudósok, művészek és építészek fordultak meg a 15. században.

corvina

A Bibliotheca Corviniana – Mátyás könyvtára

Mátyás legjelentősebb humanista tevékenysége a Bibliotheca Corviniana létrehozása volt, amely a budai vár Zsigmond kori épületeinek átépítése után a keleti szárnyban foglalt helyet. Mivel az uralkodó járatos volt az asztrológiában, a mennyezetet csillagképek díszítették. A könyvek gyűjtését már az 1460-as években megkezdték, melynek kódexeit itáliai könyvmásoló műhelyekből rendelték, de létrehozott egy budai másolóműhelyt és egy miniátorműhelyt is. A könyvtár nagyon kevés nyomtatott könyvet tartalmazott, mert szinte mind kézzel készített kódex volt, melyek latin, és görög nyelven íródtak. 

corvina

Ahogy már a legelején is említettem ,,Minden Corvina kódex, de nem minden kódex Corvina”, tehát Mátyás kódexei a Corvinák mind kézzel készített, hónapokig, vagy akár évekig készülő, egyedi alkotások voltak, melyek jócskán emelték a királyi udvar fényét. A corvinákat szép borítók fedték, és ezek kinézete utalt arra, hogy milyen tudományokkal foglalkoznak a kötetbe foglalt témák. A kódexek nem csak kívül hanem belül is díszesek voltak, hiszen minden oldalt iniciálé, díszes kezdőbetű díszített. A Bibliotheca Corviniana első könyvtárosa Gelotto Marcio volt, majd 1471-től Taddeo Ugoleto vette át ezt a posztot. Az 1471-es összeesküvés után Janus Pannonius könyvtárát beolvasztották Mátyás könyvtárába, amely ezután a korabeli beszámolók alapján 2000-2500 kötetből állt, ezzel ez volt a kor második legnagyobb könyvtára a pápáé után. A török kor idején a corvinák nagy részét elvitték, tönkretették vagy eladták, így ma már csupán 216 hiteles corvináról tudunk. 

corvina

Források:  Magyar Kódex: Lovagkor és reneszánsz – Budapest – Kossuth Kiadó – 1999 – 170 o., 175 o., 252 o., 259 o.;
Kovács Péter – Magánélet Mátyás király korában – Budapest – Corvina Kiadó – 2011 – 29 o.

Képek: kiemelt kép, 1, 2, 3, 4, 5

EnglishGermanHungarian