Manapság nagy divatja van a teljes kiőrlésű ételek fogyasztásának. Ami nagyon jó is, hiszen ezek igazán egészségesek és változatosságot hozhatnak az étrendünkbe. De miért is ilyen jó inkább ezeket venni a „hagyományos”, fehér lisztből készült termékek helyett? És mire figyeljünk oda, ha ilyet szeretnénk vásárolni, vagy esetleg magunk szeretnénk teljes kiőrlésű lisztből valamit házilag készíteni?
Mit is jelent az, hogy teljes kiőrlésű?
A fehér lisztbe csak a magnak a belső, szénhidrátban gazdag részét őrlik bele (például a búzalisztbe a búzamagét). A teljes kiőrlésű lisztbe pedig a magnak a csírája és a maghéja is belekerül, ezáltal egy sötétebb színű, durvább állagú, ámde sokkal egészségesebb lisztet kapunk, ugyanis ebbe az imént említett részekből ásványi anyagok, rostok és vitaminok is bőséggel kerülnek. Így tulajdonképpen ez sem tartalmaz számottevően kevesebb szénhidrátot, hiszen az a rész megvan ebben is, ami a fehér lisztben. Ebből sem lehet akármennyit enni, és önmagában nem lehet tőle lefogyni, viszont mégis érdemes lehet inkább ezt választani, mert míg a fehér lisztből készült dolgok viszonylag gyorsan emelik a vércukorszintet, és hamarabb leszünk utána újra éhesek, addig például a rostok miatt a teljes kiőrlésű lisztben található szénhidrátok lassabban szívódnak fel, így tovább jóllakottnak érezhetjük magunkat. Ez a hatás pedig hosszú távon számos betegségnek, káros folyamatnak a megelőzésében tud segíteni, mint például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. Így, ha ezeknek a fogyasztásától nem is feltétlenül lesz látványosan karcsúbb a derék, a szervezetünk attól még meg fogja köszönni.
Nem minden az, aminek látszik…
Mint az előbb említettem, a teljes kiőrlésű liszt, így az abból készült ételek is sötétebb, barnásabb színűek. Ugyanakkor nem mindegyik sötétebb színű automatikusan teljes kiőrlésű is – sok olyan van, ami ugyanúgy fehér lisztből készült, csak különböző színezőanyagokkal, például malátával teszik sötétebbé. Általában arról lehet megismerni a valódi teljes kiőrlésű pékárut, hogy „nehezebb”, tömörebb az állaga, így ha például egy kenyér ugyanolyan állagú, mint egy fehér, csak a színe más, akkor az valószínűleg nem teljes kiőrlésű. Nem kevés esetben pedig keverik is a kétfajta lisztet a termékek elkészítésekor, így a tulajdonságaik is „keverednek”, valahol a kettő között lesznek. Persze így a teljes kiőrlésű liszt előnyei is kevésbé érvényesülnek, de még így is sokkal jobban járunk, mintha sima, teljes egészében fehér lisztből készültet fogyasztanánk.
Mit tehetünk, hogyan fogyasszuk?
A teljes kiőrlésű lisztnek nem csak a színe, de az íze is más. Sokan nem szeretik annyira, mert „nyersebb”, savanykásabb ízű, míg van, aki éppen amiatt szereti jobban, mert „természetesebb” íze van. Aki azelőtt nem próbálta, annak mindenképpen furcsa lesz elsőre, idő megszokni. Emellett pedig sütni sem ugyanolyan lesz vele, mint a másikkal: a rostok miatt több vizet, nedvességet szív fel, így érdemes lehet a receptben megadottnál kicsit több folyékony összetevőt hozzátenni. A teljes kiőrlésű liszteken belül is többféle létezik, másféle előnyökkel és használhatósággal. A tönkölybúzaliszttel például szinte tökéletesen helyettesíthető a sima búzaliszt, a durumlisztből viszont süteménytészták készülhetnek leginkább.
A teljes kiőrlésű lisztek mellett még szintén jó alternatívák a maglisztek. Azok belül is nagyon sokféle közül válogathatunk – a mandulaliszttől a gesztenyeliszten át a zablisztig, és mindegyik másra jó, mindegyikből másféle ételt lehet igazán jól elkészíteni. Ezek a fajta lisztek azért is nagyon jók, mert kevés bennük a szénhidrát, de sok fehérjét és a hasznos zsírt tartalmaznak. Ugyanakkor természetesen nem hozzák ugyanazokat a tulajdonságokat, mint a klasszikus búzaliszt, például általában nehezebben, kevésbé kelnek. Mindezek mellett viszont van még egy nagy előnyük: gluténérzékenyek is fogyaszthatják, mivel nem tartalmaznak glutént, így ezeknek a megismerése és használata jelentősen megkönnyíti azoknak az életét, akik ilyen problémákkal küzdenek.
Láthatjuk tehát, hogy nagyon sokféle alapanyagból válogathatunk, ha sütésen törjük a fejünket, és a boltok polcain sorakozó kész áruk is egyre változatosabbak. Néhány éve már magam is elkezdtem a hagyományosan megszokott ételeken túl újabb és egészségesebb alternatívákat kipróbálni, így a teljes kiőrlésű termékek is régóta szerepelnek a bevásárlólistámon. Így titeket, olvasóimat is csak arra tudlak biztatni, hogy adjatok egy esélyt ezeknek. Persze azt sem mondhatom, hogy mindegyik „reform étel” elnyerte volna a tetszésemet, és nem is érdemes azt magunkra erőltetni, ami nem ízlik. De egy próbát megér!
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
