Több, mint három hete jött ki a börtönből, ahol emberölés miatt ült 8 évet, máris interjúkat ad, nyilatkozik és aktív a közösségi médiában. Azt gondolnánk, hogy az anyja halálát kitervelő embert azonnal elítéli a társadalom, Gypsy Rose Blancharddal azonban nem ez történt: sokan együttéreznek vele. Mégis hogy lehet ez? Miről lett híres Gypsy édesanyja sokkoló halálán kívül? Ebben a cikkben körbejárom a Gypsy-jelenséget.
Orvosról orvosra
Dee Dee Blanchard és a lánya, Gypsy rengeteget szerepeltek a médiában, hiszen a nő megtett mindent, hogy figyelemhez és anyagi támogatáshoz jusson a küzdelmekhez, amiket saját maga generált azáltal, hogy gyermekét három hónapos korától kezdve mérgezte gyógyszerekkel. Dee Dee egészségügyi dolgozó múltja miatt jól ismerte a különböző gyógyszereket és azok mellékhatásait, a kórházi zsargont, a protokollokat, így tudta, mit kell mondania, tennie ahhoz, hogy komolyan vegyék.
Az első tünet, amivel kórházba vitte a lányát, az a légzési rendellenesség volt, ezt követően megfordultak a kórházakban leukémiával, rohamokkal, epilepsziás görcsökkel, asztmával. Dee Dee-nek sikerült meggyőznie az orvosokat, hogy gyermekének kerekesszékre, szondára van szüksége a tápláláshoz, sőt több mint harminc műtétet is elvégeztek rajta. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan tudott az asszony ennyi orvost meggyőzni és elhitetni, hogy lánya súlyos beteg? Miután 2005-ben a Katrina hurrikán megsemmisítette az otthonukat, mindig arra hivatkozott, hogy a katasztrófa során mindenük megsemmisült, ezért nincs meg minden papírjuk és azért nem tudnak minden leletet és dokumentumot biztosítani.
A felismerés
Gypsy a saját életkorát sem tudta, ugyanis anyja folyamatosan hazudott a koráról, nyilatkozataiban mindig ügyelt arra is, hogy ő szólaljon fel, mondván, a lánya egy hétéves gyerek szellemi szintjén áll. A nemlétező betegségekre szedett gyógyszerek hatására a lánynak teljesen tönkrementek a fogai, amiket fogorvosa távolított el. „Egyszer adott egy pirulát, amitől elzsibbadt a szám, és elkezdtem nyáladzani, így meg tudta győzni az orvosokat, hogy kiműtsék a nyálmirigyeimet” – emlékszik vissza Gypsy. A színjáték addig tartott, amíg Gypsy kamaszodni nem kezdett, ugyanis gyanús lett neki, hogy mégsem beteg. Érezte, hogy ha akarna, lábra tudna állni és azt is, hogy nincsenek nyelési problémái, tud enni rendesen, nincs szüksége etető csőre. Így Gypsy éjszakánként kísérletezett olyan dolgokkal, amit anyja tiltott neki az egészségére tekintettel, mint például az édességevés és a járás. Amikor Gypsy fellázadt elnyomó anyja ellen, ő azzal fenyegette, hogy mindenki a lányt fogja hibáztatni és elítélni a több éves színlelt betegségek miatt, plusz ha színt vall, elesnek attól a rengeteg anyagi támogatástól, ami a megélhetésüket biztosította. Végső elkeseredésében a lány szökéssel is megpróbálkozott, de az anyja rajtakapta és az ágyához kötötte. A lány beszámolója szerint Dee Dee időnként megütötte és az ételt is megtagadta tőle.
Münchausen-szindróma by proxy
A kivetített Münchausen-szindróma (MSDbP) egy olyan pszichiátriai kórkép, melyben valaki akarattal okoz vagy súlyosbít betegséget a rábízottban, elsősorban azért, hogy felhívja magára a figyelmet. A Münchausen by proxy-t az orvosok ritkának tartják, előfordulásáról pontos adatok nem is állnak rendelkezésre. A gyerekekről nem lehet végtelen ideig hazudni, és egy idő után nem lehet úgy tüneteket előidézni, hogy ne derüljön ki a szándékosság. Amikor a gyerekek elérik az érettségi szintet, képesek lehetnek arra, hogy elmondják az orvosoknak, milyen panaszaik vannak, vagy ha észlelik, hogy az anyjuk olyasmit tesz velük, ami miatt tüneteik lehetnek. Ezért a szülők csak addig tarthatják fenn a helyzetet, amíg a gyerek nem ér el olyan szintet, hogy lebuktassa őket. A szakemberek szerint ez a gyerekbántalmazás egyik legsúlyosabb formája, ami szörnyű beavatkozásokkal, gyógyszeres kezelésekkel, műtétekkel jár, miközben a környezetük abban a hitben él, hogy a bántalmazó maga az önfeláldozó megmentő.
A szindróma tünetei közé tartozik, hogy az anya különböző betegségek tüneteit idézi elő a gyerekén. Ennek több formája van, enyhébb esetben a szülő csak hazudozik, vagyis valótlanul számol be például éjszakai fulladásról, hasmenésről, magas lázról vagy egyéb panaszokról. A szülő ezekről az orvosoknak, ápolóknak, védőnőknek is beszámol, nem csak a családjával osztja meg. Célja, hogy gyereke olyan egészségügyi ellátást kapjon, amelyben ő is részt vehet.
Viselkedésével tulajdonképpen azt a látszatot kelti, hogy minden erejével gyereke gyógyulásán dolgozik, nagyon gondoskodó, az elhanyagolásnak pedig még a gyanúja sem merülhet fel vele szemben. Van, hogy az anya a munkáját is feladja gyerekére hivatkozva: inkább otthon marad, hogy vele foglalkozhasson. Az egyes betegségek tüneteivel a szülő maximálisan tisztában van, mindig vannak vizsgálatokra vonatkozó ötletei, a betegségek gyanúját maga is fölveti. Ha az egészségügy hárítja viselkedését, illetve gyanús próbálkozásait, akkor pillanatok alatt más ellátóhelyre viszi a gyerekét. Egészségügyi tudással rendelkezik és fokozott érdeklődést mutat a vizsgálatok, kezelések iránt, a gondozó maga is legalább annyi figyelmet követel magának, mint beteg gyerekének, újabb és újabb vizsgálatokat és kezeléseket kezdeményez, akkor is, ha a gyerek állapota ezeket nem indokolja, a gyerek betegsége, tünetei a gondozó távollétében megszűnnek vagy csillapodnak.
A szindróma kialakulásának pontos okai még nem teljesen tisztázottak, mivel nincs olyan átfogó vizsgálat, amely ezt egyértelműen megállapítaná. Azonban ismertek olyan tényezők, amelyek gyakran jelen vannak az érintettek között.
Néhány példa közé tartozik az anyák gyermekkori szexuális bántalmazása, valamint az anyák depressziója, amely jelentős számban fordul elő. Az is előfordul, hogy az anya rossz tapasztalatot szerzett korábban az egészségügyi ellátás során, ami miatt neheztel az orvosokra és az egészségügyi személyzetre. Vannak olyan esetek is, amikor az anya korábban párkapcsolatba lépett az orvosával, majd a kapcsolat megromlott. Ebben az esetben a gyermekkel kapcsolatos hazudozás vagy a gyermek megbetegítése, majd az egészségügyi rendszer terhelése egyfajta bosszúként tekinthető. Az anyák gyakran meg akarják mutatni, hogy képesek átverni az orvosokat és az egészségügyi dolgozókat, és az egészségügyi rendszerrel szembeni harc eszközeként használják a gyermeküket. Néhány esetben az anya orvos szeretett volna lenni, de nem sikerült neki, és ez lehet egy további motivációs tényező a szorongás és a bosszú szempontjából. Elmondások szerint Dee Dee már gyerekkorában szokatlan dolgokat tett: mostohaanyja, Laura Pitre például azzal vádolta, hogy gyomirtót tett az ételébe, ami után hónapokig egészségügyi problémái voltak. Laura azt is elmondta, hogy Dee Dee édesanyja éhezésbe halt bele, amihez szerinte a nőnek köze volt. Nem tudni túl sokat az asszony gyerekkoráról, de annyi biztos, hogy problémás fiatalként emlékeznek rá, aki rendszeresen lopott, csalt.
„A ribanc halott”
Gypsy anyja tudomása nélkül szerzett egy laptopot és regisztrált egy online keresztény társkereső oldalra, ahol megismerkedett Nick Godejohnnal. Beszélgetéseik során a fiú elmondta Gypsynek, hogy Asperger-szindrómával diagnosztizálták, de szerinte ő többszörös személyiség és van egy erőszakos énje is, a lány pedig kitálalt anyjával kapcsolatban, s utalt arra, hogy egyetlen lehetőség arra, hogy együtt legyenek, az az anyja halála. 2015-ben hosszas tervezgetés után Nick megjelent a háznál, majd a saját ágyában késelte halálra Dee Dee-t, amíg Gypsy a fürdőszobába bújt, hogy ne kelljen végignéznie, ahogy az anyját megölik, fülét szorosan befogta, hogy ne hallja anyja sikolyait. A gyilkosság után a pár elmenekült, ekkor Gypsy frissítette Facebook-státuszát: „A ribanc halott”. Néhány nappal később letartóztatták őket és egyik sokk jött a másik után.
Környezetük csak ekkor tudta meg, hogy Gypsy tud járni, és a lány számára is csak ekkor vált világossá, hogy nem rákos és valamennyi betegsége, amelyekkel kezelték, csak az anyja fejében létezett. A páros mindent beismert, így Godejohnt életfogytiglan letöltendő börtönbüntetésre, Gypsyt tíz évre ítélték. A történet óriási médiavisszhangot kapott, Gypsy többször is nyilatkozott a börtönből.
„A gyilkosság nem helyes, anyám nem érdemelt halált. Inkább azt érdemelte, hogy oda kerüljön, ahova most én: börtönbe. Nem örülök neki, hogy halott, de annak igen, hogy megmenekültem abból a helyzetből, amiben tartott.”
Apja elindított egy „Szabadságot Gypsy Blanchardnak” online petíciót és a News-Leader-nek nyilatkozva azt mondta:
„A lányom remekül van. Huszonhárom éven keresztül fogolyként élt. Fel sem kelhetett a kerekesszékből, nem ehetett rendesen, nem lehettek barátai, nem mehetett sehova. Ugyan egyik börtönből a másikba került, de még így is szabadabb, mint eddig bármikor életében.”
Élet a börtön után
A történtek ellenére Gypsyt nem a teljes magány várta börtönből való szabadulása után: még a börtönben levelezni kezdett Ryan Anderson tanítóval, akivel 2022-ben végül egy börtönceremónia keretében össze is házasodtak. Szabadulása óta boldog házasságban élnek, Ryan mindenben támogatja a lányt, elkíséri minden interjúra és szereplésre. Ezen felül az édesapjával is felvette a kapcsolatot, aki még babakorában hagyta el a családot. A múltra fátylat borítottak, és az apa az élettársával együtt elhatározta, hogy megpróbálják kárpótolni a lányt mindazért, amit elszenvedett.
Ez a történet a maga szörnyűséges módján rendkívül tanulságos. Felhívja a figyelmet arra, hogy bizony vannak, akik a törődés álcája mögött csak kihasználják (beteg vagy annak hazudott) gyereküket. Vannak, akik úgy bántalmazzák különös kegyetlenséggel a szeretteiket, hogy valójában szinte ők maguk is elhiszik, hogy a jó szándék vezérli őket. És vannak súlyos tettek, amikre magyarázat bőven van, mentség még sincs. A Gypsy Rose Blanchard története inspirált több könyvet, dokumentumfilmet és televíziós sorozatot. Alább hoztam néhány ajánlást:
Könyvek
„Dee Dee Wanted Her Dead: The True Story of My Mother’s Murder-for-Hire” – Emily Flotilla és Rose Blanchard: Rose Blanchard, Gypsy Rose anyja élettörténetét, beleértve Gypsy születését és a tragikus események előzményeit, bemutató könyv. „My Mother’s Killer Boyfriend: The True Story of the Murder of Dee Dee Blanchard” – M. William Phelps: Az újságíró M. William Phelps írása, amely részletezi a Gypsy Rose és Nicholas Godejohn által elkövetett gyilkosságot, valamint az események mögött meghúzódó tényeket.
Dokumentumfilmek
„Mommy Dead and Dearest” (2017) – A HBO által készített dokumentumfilm, amely részletesen bemutatja Gypsy Rose és Dee Dee Blanchard életét, valamint a tragikus eseményeket. „Gypsy’s Revenge” (2019) – Egy dokumentumfilm az Investigation Discovery csatornán, amely Gypsy Rose és Nicholas Godejohn kapcsolatát és a gyilkosság hátterét vizsgálja.
Televíziós Sorozatok
„The Act” (2019) – Egy, a Hulu által készített antológia sorozat, amely Gypsy Rose Blanchard és anyja, Dee Dee Blanchard kapcsolatát és a gyilkosságot mutatja be. Joey King játsza Gypsy Rose-t, míg Patricia Arquette alakítja Dee Dee-t. „Love You to Death” (2019) – Egy Lifetime által készített televíziós film, amely Gypsy Rose és Dee Dee Blanchard történetét dolgozza fel. Marcia Gay Harden alakítja Dee Dee-t. Ezek a médiumok különböző szempontokból közelítik meg a történetet, így érdemes több forrást is felfedezni, hogy teljes képet kapj Gypsy Rose Blanchard sztorijáról.
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3, 4
Sziasztok! Miklai Kamilla vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem az irodalmat, vonzott a betűk világa, a regények, versek, könyvek birodalma. Számos témakör foglalkoztat, amelyekkel kapcsolatban szeretem másokkal megosztani a felmerült gondolataimat, „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.”, ahogy Szent-Györgyi Albert is mondta. Az egyetem számos lehetőséget rejteget, ezért a cikkírás mellett egyéb hallgatói szervezetekben is tevékenykedem. Ezekben a közösségekben szerzett élményeim, információim és tapasztalataim elősegítenek engem abban, hogy mindig érdekes és izgalmas cikkekkel szolgáljak Nektek!
