2023. november 30-án és december elsején az emberkereskedők előli megmenekülés lesz a tét a szabaduló-kamionban, melyet mindenki ingyenesen, a PTE Szalay László Kollégiumának hátsó parkolójában kipróbálhat. A holland Reshape civil szervezet által gondozott Szabaduló-kamion célja, hogy olyan különleges élményt nyújtson a fiataloknak, ami bemutatja az emberkereskedelemben rejlő veszélyeket. A kamionnal érkező hatalmas konténerben egy szabadulószobát hoztak létre, amit úgy rendeztek be, mint egy prostitúcióra kényszerített személy szobáját. Ebben a cikkemben egy interjút olvashattok, amit Dr. Mohay Ágoston Tanár Úrral készítettem, aki az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Kutatócsoport vezetője és a Nemzetközi- és Európajogi Tanszék vezetője.
Idén már második alkalommal érkezik a szabaduló-kamion Pécsre, honnan indult az együttműködés elképzelése a holland Reshape civil szervezettel?
Dr. Mohay Ágoston: Annyiban pontosítanám a kérdést, hogy ez a szabaduló-kamion most jár először hazánkban. Tavaly egy korábbi változat (amit szabadulókocsinak neveztünk) volt látogatható Magyarországon, az egy lakókocsiból volt kialakítva. Az új verzió nagyobb, komplexebb és modernebb is. Ami az együttműködést illeti: a PTE ÁJK-n működő, az emberkereskedelem elleni küzdelemre fókuszáló kutatócsoport holland tagja, dr. Jorn van Rij közvetítésével léptünk kapcsolatba a szabadulókocsit, majd a szabaduló-kamiont üzemeltető szervezettel, és hoztuk el – elsőként – Pécsre, illetve Magyarországra ezt az egyedülálló kezdeményezést.
Mire számíthatnak a résztvevők a szabaduló-kamionban, illetve mely korosztály számára ajánlott leginkább a program?
Dr. Mohay Ágoston: A szabadulókamion lényege, hogy „életszagúan” bemutassa az emberkereskedelemben rejlő veszélyeket. A kamionnal érkező konténerben egy több helyiségből álló szabadulószobát hoztak létre, amit úgy rendeztek be, mintha egy kényszerprostitúció áldozatává vált személy „munkahelye” lenne. A szabadulójáték maga úgy zajlik, mint általában a szabadulószobákban megszokott: a résztvevők nyomokat, jeleket keresnek ahhoz, hogy ki tudjanak jutni a szobából. E szabadulójátéknak azonban a fő célja a tudatosítás: a részvevők egy fiktív (de valós eseteken alapuló) történetbe csöppenhetnek bele, és miközben keresik a nyomokat, sok mindent megtudnak az emberkereskedelem veszélyeiről, és átérezhetik, hogy az áldozat mennyire kiszolgáltatott helyzetben van. Az interaktív játék kb. 15 percet vesz igénybe. A játék után pedig az emberkereskedelem elleni küzdelemben, illetve az áldozatsegítésben érintett állami és civil szervezetek képviselői röviden el is beszélgetnek a résztvevőkkel a tapasztalataikról, kontextusba helyezik a problémát és megválaszolják esetleges kérdéseiket.
Az Escapetruck témája idén is az emberkereskedelemben rejlő veszélyek. Magyarországot milyen mértékben érinti ez a probléma?
Dr. Mohay Ágoston: Ha kizárólag az emberkereskedelem miatt indult büntetőeljárásokra vonatkozó hivatalos statisztikákat nézzük, 2022-ben Magyarországon 200 ilyen eljárás indult. A deliktum mellett azonban számos egyéb, az emberkereskedelemhez hasonlóan a kizsákmányolásra, mint központi sajátosságra épülő bűncselekmény is létezik (pl. prostitúció elősegítése, kerítés stb.). Jelentős továbbá a látencia is ezen a téren. A kriminológia, büntetőjogi és büntetőeljárási szakirodalom is azt igazolja, hogy Magyarországot súlyosan érinti az emberkereskedelem jelensége.
Az emberkereskedelem a világ bűnügyi statisztikájában vezető helyet foglal el. Milyen nemzetközi kezdeményezések vannak a leküzdésére?
Dr. Mohay Ágoston: Az emberkereskedelem elleni fellépés a nemzetközi jog és az Európai Unió joga szintjén is megjelenik. Az előbbi tekintetében elsődlegesen az ENSZ keretében 2000-ben elfogadott, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nőkkel és gyermekekkel való kereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló palermói jegyzőkönyvet kell megemlítenem, amely egyebek mellett minden szerződő állam számára előírja az emberkereskedelem kriminalizálását. Az Európai Unió pedig 2011-ben alkotott irányelvet az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről. Hazánkat mindkét jogforrás kötelezi, ennek megfelelően kihirdette a palermói jegyzőkönyvet és átültette a magyar jogba az uniós irányelvet. Természetesen a fentiek mellett számos egyéb norma is érinti az emberkereskedelem elleni küzdelmet (pl. az ENSZ gyermekjogi egyezmény, az Európa Tanácsi keretében elfogadott egyezmények, az Eurojustra és az Europolra vonatkozó rendelkezések, stb.).
Hogyan kapcsolódnak az emberkereskedelem jelenségéhez a modern technológiák?
Dr. Mohay Ágoston: A modern technológiák az elkövetési oldalon, valamint az emberkereskedelem elleni fellépés kapcsán is relevánsak lehetnek. Az elkövetés terén megfigyelhető, hogy részben a kizsákmányolás is áttevődött az online térbe (többek közt a Covid-19 pandémia okán bevezetett korlátozásokra adott válaszként is), illetve az elkövetők elektronikusan is kapcsolatot tartanak egymással, hirdetik az áldozataik „szolgáltatásait”, illetve tartják az áldozataikat megfigyelés és kontroll alatt. A hatóságok számára is jelent ugyanakkor lehetőséget az online világ: az elkövetők és az áldozatok is nyomon követhetőek lehetnek az interneten keresztül. Utóbbinak (t.i. az áldozatok azonosításának) egy eszköze lehet a megfelelően paraméterezett és automatizált ún. web crawling. A kutatócsoport tervei között szerepel, hogy egy, a holland rendőrség által fejlesztett ilyen eszköz tesztelését elvégezze a hatósággal együttműködésben. Természetesen erre csak az adatvédelmi és egyéb jogi biztosítékok teljeskörű figyelembevétele mellett kerülhet sor.
Az ország más pontjaira is ellátogat a szabaduló-kamion?
Dr. Mohay Ágoston: A kamion idén két helyszínen látogatható: Budapesten és Pécsett. Tervben van ugyanakkor, hogy a későbbiekben nagyobb országos körutat is szervezzünk számára.
A Media Iuris nevében köszönöm Dr. Mohay Ágoston Dékánhelyettes Úrnak, hogy válaszaival segítette a munkánkat!
Képek forrása: 1
Sziasztok! Németh Dóra vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Gyerekkorom óta az egyik kedvenc elfoglaltságom az olvasás, majd idővel az írás iránt is elkezdtem érdeklődni. A Media Iuris tagjaként pedig lehetőségem nyílik arra, hogy fejlesszem ezt a készségemet, és másokkal is megosszam az írásaimat. Az érdeklődési köröm igen tág, így különböző témájú cikkeket olvashattok majd tőlem.
