A 16. századi Angliát fegyveres konfliktusok, intrikák, fortélyok és összeesküvések jellemezték, melyek célja a hatalom és a korona megszerzése volt. A korszak uralkodó dinasztiájának, a Tudoroknak a tagjai a tettlegességtől sem riadtak vissza céljaik elérése érdekében. A Tudorok utolsó uralkodójának, I. Erzsébetnek is számtalan olyan ellenfele akadt, akik mindent megtettek azért, hogy letaszítsák őt a trónról. Következő cikkemben a királynő egyik legádázabb ellenségét mutatom be, akinek alakja és tevékenysége ma is sok kérdőjelet állít a történészek és szakemberek elé, és aki az életével fizetett Erzsébet elleni ármánykodásáért.
Kezdetek
A történelem egyik legismertebb és egyben tragikus alakja 1542 decemberében látta meg a napvilágot V. Jakab király gyermekeként. Születése után néhány nappal édesapja meghalt, ami által nyomban királynővé nyilvánították Máriát, félve attól, hogy VIII. Henrik a skótok területére is ráteszi a kezét.
A király a két korona egyesítése érdekében igyekezett házasságot összehozni fia, Eduárd és a csecsemő gyermek között, amit a skót parlament nem hagyott jóvá és a franciákhoz fordultak segítségért. Az angolok azonban 1547-ben legyőzték a skótokat, akiknek sikerült Máriát francia földre menekíteniük, ezáltal francia udvarban töltötte gyermekkorát, bár Medici Katalin tetszését sohasem tudta kivívni magának.
Mária hamar felhívta magára a figyelmet, nyelvtudásával és tehetségével, 1558-ban házasságot kötött a trónörökös herceggel, akit egy évvel később királlyá koronáztak, de két évvel későbbi halála után Mária kénytelen volt visszatérni Skóciába az akkori bel- és külpolitikai helyzet miatt.
Küzdelme Erzsébet ellen
Mária visszatérésekor az angol trónon már Erzsébet ült, akit a katolikusok nem fogadtak el uralkodónak, mivel érvénytelennek tekintették apja, Henrik házasságát Boleyn Annával és válását Aragóniai Katalinnal. A vallás gyilkos és túlburjánzó ereje okán Mária sem ismerte el Erzsébetet királynőnek, aki ráadásul az unokahúga volt, és benyújtotta igényét az angol trónra. Mivel Erzsébetnek nem született gyermeke Mária jogosan formált igényt a koronára, aminek első lépése az volt, hogy visszautasította a királynő által javasolt férjjelöltet, ugyanis Erzsébet sem nézte „ölbe tett kézzel” a skótok felől érkező szervezkedést.
Mária végül Lord Darnleyt választotta, amivel az akkori skót politika összes résztvevőjét maga ellen fordította. A zűrös házasságból született meg Jakab, a későbbi angol és skót király, férjét pedig közeli barátja közreműködésével távolította el az útból, akivel három hónappal később házasságot is kötött. Mária bizonytalan, elkeseredett helyzete miatt hibát hibára halmozott, harmadik házassága felkelést robbantott ki, aminek végén bebörtönözték, de 1568-ban sikerült megszöknie és sereget toboroznia, de vereséget szenvedett.
Fogsága és a kivégzéshez vezető út
A vereség után Mária Angliába menekült, ahol gyakorlatilag fogságból fogságba került. Erzsébet nem akarta segíteni őt céljai megvalósításában, de kiváló uralkodóként arra is ráérzett, hogy francia földre sem küldheti, és nem adhat neki szabadságot sem, mert akkor újra a katolikus lázadók élére állt volna. Ezzel elindult az a közel két évtizedes folyamat, amely alatt Mária továbbra is igényt formált az angol trónra, előbb kérvényekkel, majd egy összeesküvéssel, amelynek célja Erzsébet meggyilkolása lett volna.
A bérgyilkosok akcióját a királynő hívei leleplezték, ami után Máriának esélye sem volt tisztázni magát, majd perbe fogták. A bíróság halálra ítélte, és bár Erzsébet hosszú vonakodás után hagyta jóvá a halálos ítélet végrehajtását, források szerint, mikor ezt aláírta, nem is tudta mihez adja beleegyezését.
Máriát végül 20 évnyi börtön után 1587 februárjában vitték a hóhér elé a Fotheringay-i kastélyban. A kivégzés borzalmas jellegét erősíti, hogy a hóhér csak a harmadik csapásra tudta levágni Mária fejét, ami a jelenlévőknek kínkeserves érzéseket okozott. Kutatók szerint, mikor Erzsébet megtudta, hogy ilyen gyorsított folyamatban végezték ki Máriát rettenetesen feldühödött és több magas rangú udvari emberét is a Towerbe záratta.
A skót királynő kivégzése emellett motiválta a spanyolok támadását Anglia ellen, azonban a Nagy Armadát Erzsébet hűséges embere, Drake kapitány seregével teljesen megsemmisítette.
Emlékezete és hatása az utókorra
Stuart Mária sírja ma I. Erzsébet síremléke mellett helyezkedik el a westminsteri apátságban, habár kivégzése után az általa használt tárgyakat és ereklyéket megsemmisítették. Mária királynő alakja rendkívül erősen megosztotta és megosztja mai napig a történészeket, szakembereket és kortársakat. Egyesek szerint számító, ellenséges, összeesküvéseket szövő uralkodó volt, aki a hatalomért mindent képes volt bevetni, mások az akkori politika ártatlan áldozatának tartják. Alakjából az irodalom és a filmvilág is merített, számos regény, dokumentumfilm, sorozat készült életéből. Ezek közül talán a leghíresebb alkotás a Mária, a skótok királynője című film, amelyben Stuart Máriát Vanessa Redgrave, Erzsébet királynőt pedig Glenda Jackson formálja meg a filmvásznon.
Dokumentumfilm szempontból ajánlom az I. Erzsébet és ellenségei című három részes sorozat második részét, ahonnan lépésről lépésre ismerhető meg Mária személyisége, intrikái és az a merénylet, amelyért végül az életével fizetett.
Sziasztok! Németh Mátyás vagyok, a PTE ÁJK jogász szakos hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Az írás már régebb óta egyik kedvenc időtöltésemnek számít, a Media Iurisnál pedig úgy érzem, ezt a készséget
fejleszteni tudom és egy erős összetartó közösség tagja lehetek. Érdeklődési köröm elég tág, így valószínűleg különböző témákból olvashattok tőlem cikkeket.
