Sisi nevének hallatán szinte mindenkinek a magyarok kedvenc királynéja jut eszébe, akinek hathatós segítségével született meg 1867-ben a kiegyezés az osztrákok és magyarok között, és ő volt hosszú idő után az a királynő, aki szeretettel, és érdeklődéssel fordult a magyar nép felé. Mindezek mellett Ferenc Józseffel kötött házasságának árnyoldalai is voltak, amelyek súlya alatt Erzsébet nemegyszer szenvedett depresszióban és menekült el a bécsi udvartól. Cikkemben a királyné életét és az ellene elkövetett halálos merényletet mutatom be, amelynek idén lett a 125. évfordulója szeptember 10-én.
Élete és házassága
Erzsébet királyné 1837. december 24-én szenteste született a család negyedik gyermekeként. Fiatalkorában nem részesítették szigorú neveltetésben, oktatásban, ugyanis nem előkelő származású férjhez akarták hozzáadni. Ferenc Józseffel való találkozása ezt a tervet alaposan felborította, és rövid idő alatt egymásba szerettek, majd 1854-ben házasságot kötöttek. A császár édesanyja, Zsófia nehezményezte a fiatal pár házasságát és mindent megtett annak érdekében, hogy megkeserítse Erzsébet életét az udvarban. Ennek egyik eszköze volt, hogy Sisi saját gyermekeinek a neveltetését is másokra bízta, hiszen magát a császárnét is gyermeknek tartotta. A királyné szenvedése igazán első gyermekük az alig kétesztendős Zsófia halála után kezdődött, amelyet anyósa is fokozott a kiismerhetetlen udvari szabályokkal, és lelki terrorral. Sisi emiatt nemegyszer Magyarországra menekült, a legtöbb időt a Gödöllői kastélyban töltötte, amit koronázási ajándékként kapott a szertartás után. Célja az volt, hogy minél távolabb legyen Bécstől és a Zsófia által mérgezett légkörtől. Ferenc Józseffel kötött házasságából négy gyermeke született, köztük Rudolf, akit trónörökösnek szántak, és ehhez igazodó neveltetésben részesítették. 1889-ben azonban egyetlen fiúgyermekük máig tisztázatlan körülmények között öngyilkosságot követett el, amely teljesen összetörte mind az udvart, mind a császári családot. Sisi ekkor hidegült el véglegesen férjétől, egészen haláláig fekete ruhát hordott, és utazásokba kezdett, abban bízva, hogy ezen alkalmak feledtetik minden bánatát.
Utazásai és a merénylet
Rudolf halálát követően Erzsébet végleg elszakadt az udvartól és a kontinens országaiban tett látogatásokat társalkodónőjével. Egyik alkalommal, 1898-ban Genfbe kívánt utazni, azonban tanácsadói arra biztatták, hogy ne menjen, mert nem biztonságos. Félelmük forrása az anarchista eszmék követőinek emelkedése volt, ebben az időben terjedt el az anarchizmus, mint irányzat, amely az egyén teljes szabadságát hirdette, semmilyen uralmi rendszert nem ismert el és céljai elérésének eszköze a merényletek voltak. A figyelmeztetés ellenére Erzsébet mégis odautazott teljes titokban, de egy ottani lap megneszelte érkezését és hamarosan mindenki megtudta, hogy az osztrák császárné Genfben tartózkodik. Egy olasz anarchista, Luigi Luccheni is tudomást szerzett a királynő érkezéséről. Régóta tervezte, hogy végez egy magas rangú személlyel, eredeti áldozata az Orleansi herceg lett volna, aki végül lemondta az utazást. Mivel a mozgalom követőinek a királyság intézményével volt harca Luigi úgy döntött, hogy a császárné is megfelel a céljainak. Szeptember 10-én Sisi társalkodónőjével sétált a tóparton, amikor is a merénylő egy alkalmas pillanatban elé ugrott, és egy reszelővel megszúrta a császárnét, aki ebből csak annyit érzékelt, hogy az illető fellökte, amitől a földre esett. Társalkodónője felsegítette a földről és a hajó fedélzetére kísérte, mikor is Sisi váratlanul elájult. Ekkor fedezték fel rajta a sebet, amiből kiderült, hogy a férfi nem fellökte, hanem szíven döfte a királynét. A kiérkező orvosok is már csak a halál beálltát tudták megállapítani, Sisi utolsó szavai magyarul hangzottak el: „Mi történt velem”?
Következmények és emlékezete
Luigit a merénylet után a járókelők teperték le az utcán és azonnal letartóztatták. Tette után semmilyen megbánást nem tanúsított, egyenesen dagadt a melle a büszkeségtől, hogy megölte a királynét. Állítása szerint nem is volt tisztában azzal, hogy kit támad meg, mindössze egy magas rangú személy életét akarta kioltani. Tárgyalása után életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, aminek 1910-ben önmaga vetett véget, mikor is a börtönben felakasztotta magát. Sisi halála az egész birodalmat megrázta, a hír futótűzként terjedt a birodalom területén belül és azon túl is. Holttestét hazaszállították és Bécsben helyezték örök nyugalomra. Temetésén hatalmas tömeg vett részt, mindannyian kegyeletüket akarták leróni szeretett uralkodójuk előtt. Sisi életéről és tetteiről az elmúlt időszakban számos könyv, film és rövidebb sorozat készült. 2018-ban halálának 120. évfordulóján jelent meg a Merénylet című közel hatvanperces alkotás, amely méltó emléket állít Erzsébet, a magyarok kedvenc királynéja előtt.
2023. szeptember 10-én lett 125 éve, hogy Erzsébet királynét megölte egy anarchista a Genfi tó partján. Emlékezete ma is jelen van a magyarok körében, nem egy közkedvelt látványosság is erősíti eddig is meglévő kultuszát és tiszteletét az egykoron élt tiszteletre méltó királynőnek.
Sziasztok! Németh Mátyás vagyok, a PTE ÁJK jogász szakos hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Az írás már régebb óta egyik kedvenc időtöltésemnek számít, a Media Iurisnál pedig úgy érzem, ezt a készséget
fejleszteni tudom és egy erős összetartó közösség tagja lehetek. Érdeklődési köröm elég tág, így valószínűleg különböző témákból olvashattok tőlem cikkeket.
