2022. február 14-én, mintegy Valentin-nappal egybekötve került megrendezésre az idei harmadik Római Jogi Tudományos Diákkör, ahol az ármaximalizálás római jogi gyökereivel foglalkoztunk, ahogy ezt az esemény neve is sejteti. Nekem ez volt az első Római Jogi Diákköröm, de mindenképpen részt veszek majd a jövőben a többi alkalmon is, mivel szerintem igen oldott és jó hangulatú volt az a másfél-két óra, amit közösen töltöttünk el. Nem is beszélve arról, hogy szerintem kifejezetten fontosak az ilyen események már elsőévesként is, hiszen új perspektívát kaphatunk az adott tárgyról, így például ez esetben a joghallgatók körében nem túl közkedvelt római jogról is.
Elsősorban magáról az árbefagyasztásról beszélgettünk, tisztáztuk az alapvető fogalmakat, amiket a témához tudni illett. Majd rátértünk egy kicsit részletesebben a típusaira is, és elmondhattuk a véleményünket, meglátásainkat akár a rövid távú, akár a hosszú távú jövőbeli hatásairól, illetve megvitattuk azt is, hogy látunk-e rá esélyt, hogy lesznek esetleges meghosszabbítások május 1. után is. A kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg, és 2022. február 1. és május 1. között érvényes. A kormány rendelkezése szerint az élelemiszerre vonatkozó árstop hét termékre vonatkozik: kristálycukor, búza finomliszt, 2,8%-os UHT tej, csirkemell, csirkefarhát, sertéscomb, napraforgó étolaj.
Ezek mellett ugye még ott van az üzemanyag-, a kamat-, és a rezsistop.A kereskedők a rendelet értelmében kötelesek az október 15-én forgalmazott termékek forgalmazására és naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó 2021. évi átlagos napi mennyiség árusítására. Ezen felül az üzletben jól látható helyre ki kell függeszteniük az általános politikai koordinációért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatását, csomagküldő esetén pedig a nyitólapon közzétenni. A szabályok megszegése esetén a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal jár el, amely 50 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértés esetén pedig ideiglenesen be is zárathatja a boltot, legalább egy napra, legfeljebb fél évre. A rendelet február 1-jén lép hatályba és május 2-án veszti hatályát.
De az ármaximalizálás egyáltalán nem újkeletű dolog, sőt…
A természetbeni adózás és a hivatalnokok természetbeni fizetése, a hadsereg természetbeni zsoldja, ellátása, az ezt biztosító közraktári rendszer visszalépés volt a korábban kialakult pénzgazdálkodási rendszerből egy naturális elszámolási rendszer felé. Jellemző adat, hogy – egyes számítások szerint – a pénzben szedett adók összértéke nem érte el a behajtott adók értékének az 5%-át sem.
Ezt a problémát ismerte fel Diocletianus és ennek orvoslására, központi irányítás alá helyezte a állami pénzverdéket (állami monopóliummá tette), megkétszerezte a számukat, jó minőségű arany- és ezüstpénzeket veretett, illetve ezek mellett rézből váltópénzeket.A lakosság azonban nem hitt ennek a rendszernek a stabilitásában, ezért elkezdte felhalmozni a nemesfém pénzeket, a mindennapi életben pedig maradtak a jól bevált árucserés módszernél, természetbeni juttatásoknál.Az árak elszabadulása miatt Diocletianus 301 végén rendeletet adott ki a maximált árakról, amely rendelkezések érintették a termékeket, a szolgáltatásokat, sőt a béreket is. A rendelkezések megszegőit akár halálbüntetés is sújthatta. Ezt a rendeletet akár ókori rezsicsökkentésnek is nevezhetnénk.
A maximált árak több, mint ezer termékre, termékkörre voltak pontosan meghatározva, ilyenek voltak például a gyapjúszövetek, és a textiláruk is, előbbiből 84 féle, utóbbiból közel 200 féle szerepelt a jegyzékekben. Az biztos, hogy rövid távon az ármaximalizálási rendelkezések eredményei nem olyan hatással bírtak a római lakosságra, amit Diocletianus elképzelt. Virágzott a spekuláció, a feketekereskedelem, megnövekedett a hivatali gépezet korrupciója. A szigorú és következetes betartatása viszont szép lassan meghozta az eredményét, az értékálló pénzbe vetett bizalom szép lassan visszatért, sikerült a magas inflációt letörni.
Fennmaradt az ármaximalizáló rendelet császári bevezetője, indoklása:
„…Tartományaink lakosai! Az emberiségnek mindenkire kötelező törvényei parancsolják, hogy véget vessünk azok telhetetlenségének, akiknek mindig csak egy a gondjuk: az, hogy az isteni jótéteményeken is nyerészkedjenek, megnyirbálják mindazt, ami a közjólét biztosítására bőségesen rendelkezésre áll, ínséges esztendőkben viszont a vetőmagból és a kiskereskedelmi cikkekből minél többet harácsoljanak; akik oly mérhetetlen vagyonokkal rendelkeznek, hogy akár egész népeket is bőségesen elláthatnának, mégis csak a nyereséget hajszolják és uzsorakamatok behajtásán jár az eszük.
Meg kell most már magyaráznunk azokat az okokat, amelyek szükségképpen arra késztettek bennünket, hogy végét szakítsuk sokáig tartó türelmünknek, hogy így – bár nehéz dolog a világszerte dühöngő nyerészkedést érvekkel vagy akár intézkedésekkel leleplezni — mégis jobban megértsék orvosszernek szánt rendelkezésünk igazságosságát, ha ezeket a kíméletlenül garázdálkodó egyéneket bizonyos minősítéssel, sőt megbélyegzéssel arra kényszerítjük, hogy felismerjék, mily aljas ösztönök fűtik lelküket.”
Az pedig, hogy a napjainkban hozott árbefagyasztás milyen hatással lesz a gazdaságunkra, hogy hasonlóan járunk-e a rómaiakhoz és Diocletianushoz, az a jövő zenéje. Mindenesetre a téma biztosan aktuális lesz még a következő Diákkör alkalmával is, így akár ott is szóba kerülhet majd újra.
Sziasztok! Sebők Aida vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a 2021/22-es tanévtől a Media Iuris szerkesztője. Az írással és az irodalommal már általános iskolában elkezdtem foglalkozni és ez a szenvedélyem azóta is tart. Cikkeimben elsősorban a büntetőjog a fő csapásvonal, de nagyon élvezem az interjúk készítését is, így sok különleges emberrel és izgalmas témákkal igyekszem színesíteni a Media Iuris oldalát.
