Következő cikkemben a poligráfnak nevezett szerkezetet fogom bemutatni, amelyről már biztosan mindannyian hallottatok, vagy láttátok filmekben. Lehet, hogy sokan elgondolkodtatok már rajta, hogy milyen elven működik, mi az alapja a poligráfos vizsgálatnak, vagy, hogy nem fordulhat-e elő olyan helyzet, amikor még a poligráfot is be lehet csapni. Széles körökben alkalmazzák, pedig közel sem 100%-os ez a módszer. A filmekben hatalmas jelentőséget és szerepet tulajdonítanak ennek a gépezetnek, de valójában mennyire hasznos, és mennyiben határozza meg az adott ügy további menetét?
Mi is az a poligráfos vizsgálat?
A vizsgálat a pszichofiziológiára alapoz. A poligráfos vizsgálatot akkor nevezhetjük megbízhatónak, ha tisztában vagyunk az emberi szervezet működésével. A tudat nagymértékben befolyásolja a testi reakciókat. Ahogyan a félelem, szorongás, idegesség kivált bizonyos válaszokat a szervezetből, a poligráf képes detektálni mindezt. A pszichofiziológia ezt az egymásra hatást és annak megfelelő kimutathatóságát vizsgálja. A poligráf központi eleme az ún. stresszreakció, ami egy természetes, élettani folyamat, és mindannyiunk számára ismerős lehet. Ilyenkor a pupilla kitágul, a pulzusszám megemelkedik, szívünk hevesebben ver. A stresszt sok tényező kiválthatja, főleg indulatok, traumák, erős, elfojtott érzelmek. Ezek az érzelmek elég erőteljesen jelen vannak egy olyan személy esetében, aki bűncselekményt követett el, és pontosan ezekre a reakciókra hagyatkozik a poligráfos vizsgálat.
Hogyan működik?
Hazánkban akkor végezhető el a vizsgálat, ha rendelkezésre áll olyan készülék, „amely alkalmas a mellkasi és a hasi légzésben, a galvános bőrreakcióban és a vérnyomás-pulzushullámban történő változások egyidejű és folyamatos regisztrálására”. Ezt a kritériumot az Amerikai Poligráf Társaság protokollja tartalmazza, amely Magyarországon is érvényes. Hogyan is működik a poligráf? A műszer maga többféle formában is létezik, a büntetőeljárás nyomozati szakaszában a 4-6 csatornás verziót használják, ami azt jelenti, hogy egyszerre 4-6 testi válaszreakció mérésére és jelzésére képes. A műszer a monitorozott értékeket az EKG-hoz hasonlóan egy papírlapra rajzolja, amit meghatározott szempontok alapján értékelnek ki. Nézzük, hogy mely testi válaszreakciókat képes detektálni:
- a vérnyomást és pulzusszámot, melyek méréséhez hagyományos vérnyomásmérő eszközt használnak;
- a légvétel változásait, melyet egy erre kialakított speciális eszközzel, a pneumográffal észlelnek;
- a bőr elektromos vezetőképességét, melyet az ujjakon keresztül tudnak rögzíteni szintén egy speciális műszerrel (galvanométer);
- a szem mozgását, miközben bizonyos mozgó tárgyakat követ;
- a szívműködést kísérő elektromos jelenségeket EKG készülékkel;
- a perifériás keringés változását a végtagokban, az ujjakra helyezett mérőeszközzel;
- a test bármely tagját érintő remegést a végtagokon elhelyezett elektromos mérőeszközzel.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
Első lépésként egy általános beszélgetést folytatnak le az alannyal, amely során felmérik, hogy az adott személy egyáltalán alkalmas- e a vizsgálatra. Ebben a szakaszban tájékoztatják a vizsgálat részleteiről is.
Különböző tárgyi és alanyi feltételek szükségesek a vizsgálat elvégzéséhez. Előbbi körébe tartozik az ingerszegény, hangszigetelt helyiség, ami azért nagyon fontos, hogy semmi ne tudja elvonni a vizsgált személy figyelmét. Nem ritka a kamera, illetve detektív tükör beépítése sem. Az alanyi feltételek között szerepel, hogy mindenképpen olyan személy végezze a vizsgálatot, aki ezen a téren nagy tapasztalattal és szakértelemmel bír. Az elkülönített helyiségben csak az alany és a szakember lehet jelen.
Kétféle kérdéssor közül választhat a szakember, hogy melyiket teszi fel az alanynak. Az egyik az általános kérdések tesztje, ebben az esetben úgy teszik fel az üggyel kapcsolatos kérdéseket a vizsgált alanynak, hogy kizárólag igennel vagy nemmel válaszolhasson. Egyik altípusa, amikor a kérdések közé beszúrnak egy, az ügy szempontjából irreleváns kérdést, másik altípusa pedig, amikor az általános kérdések közé egy olyan kérdést tűznek, amire nagy valószínűséggel hazudni fog a vizsgált személy.
A másik kérdéssor az ún. csúcsfeszültség teszt, amely alapvetően a bűnösséget megalapozó tények ismeretére kíván rávilágítani. Ebben az esetben a vizsgálat lényege, hogy a vizsgált személy felismeri-e a kérdéses információt. Ezt úgy tudják hatásosan előcsalogatni a gyanúsítottból, hogy például a gyilkos fegyverrel kapcsolatban kérdezik. Felsorolnak számos eszközt, amelyre rákérdeznek, hogy az volt-e a halált okozó tárgy. A gyilkos fegyvert követő válasznál tapasztalt feszültség pedig önmagáért beszél.
A vizsgálat lezárása
A vizsgálat végeztével kihallgatásra kerül sor, ahol sorra veszik azokat a kérdéseket, amelyekre nem adott őszinte választ. Ekkor van arra lehetőség, hogy a feltételezett elkövető vallomást tegyen. Ha nem tesz, ennek ellenére is fel lehet használni a vizsgálat eredményeit az eljárás további részeiben.
Figyelembe veszi- e a bíróság?
Az eddigi joggyakorlat alapján a tapasztalat az, hogy
- amennyiben a poligráfos vizsgálaton kívüli egyéb bizonyítékok egybevágnak a vizsgálat eredményével, úgy a bíróság bizonyítékként elfogadja a vizsgálat eredményét,
- azonban abban az esetben, ha kizárólag a poligráfos vizsgálat eredménye szolgál bizonyítékként a terhelt ártatlanságának megállapítására, az összes többi bizonyíték viszont a terhelt bűnösségét erősíti, úgy a Bíróság általában a poligráfos vizsgálat eredményét nem veszi figyelembe.
Végül egy linket osztanék meg veletek egy videóhoz, ahol egy poligráf szakértő foglalja össze röviden a poligráfos vizsgálat menetét, illetve beszél arról is, át lehet-e verni a hazugságvizsgálót, és ha igen, akkor hogyan: https://www.youtube.com/watch?v=zqUUaenl0BE&t=94s
Sziasztok! Tóth Melitta Noémi vagyok, a PTE ÁJK negyedéves jogász szakos hallgatója, és a MediaIuris csapatának egyik szerkesztője. Szeretem a változatosságot, többek között érdekel a gasztronómia, a kriminológia és a sport világa is, így ezekben a témákban biztosan találhattok majd általam írt cikkeket.
