„Hányadika van?” – hangzik el a kérdés szinte napi rendszerességgel az életünkben. A Földünk társadalmainak legnagyobb része a Gergely-naptárt használja, ahol pontosan ki van számolva, melyik hónap hány napos – ezt már kicsi korunk óta megtanuljuk, bár néha még akár felnőtt korunkban is nehezünkre esik kapásból kitalálni. A jól megszokott dátumok mellett azonban – a tudomány, a matematika, a számítástechnika eszköztáraként – „létrehoztak” néhány fiktív dátumot is. Ezek közül mutatok most be néhányat, és azt is, hogy miért, mi célból találták ki őket.
Január 0.
Ez a dátum december 31-e „helyett” használatos. Elsősorban csillagászati okokból jött létre, az ún. „efemerisz idő” számításakor használatos. Ennek a dátumnak a segítségével úgy lehet számolni az éven belül, hogy nem kell „visszatérni” a tavalyi évhez. Emellett pedig a számítástechnikában is jelen van, a Microsoft Excel programban az 1900-as évek „1900. január 0.” dátummal kezdődnek.
Február 30.
Ez elsősorban a korábbi történelmi korokból ismert nap, a mai világban nem használatos. Jelen volt már a rómaiaknál is, mivel a julián naptárban a február eredetileg 29, szökőévben pedig 30 napos volt. Svédországban a Gergely-naptárra való átállás nem ment zökkenőmentesen, ami végül abban csúcsosodott ki, hogy 10 nap hátrányban volt a Gergely-naptárhoz képest. Így inkább úgy döntöttek, visszatérnek a julián naptárhoz, aminek érdekében egy „pótnapot” vettek fel az évben, ez volt február 30-a. Ma már természetesen a svédek is a Gergely-naptárt használják. A Szovjetunióban az 1929-ben bevezetett forradalmi naptárban pedig a hónapok egységesen 30 naposak voltak, így lehetett ott is február 30-a. Nem sokáig volt azonban ez így, mindössze 1930-ban és ’31-ben.
Február 31.
Ez a dátum – az előzőekkel ellentétben – nem azért jött létre, mert volna valami „gyakorlati haszna”, és bizonyos naptárakban tényleg használatos lenne, hanem ez egy olyan fiktív dátum, amit egy olyan nap jelölésére használunk, aminek a pontos időpontját nem ismerjük, vagyis ismeretlen dátumok helyett áll általában.
Március 0.
Ez a március 1-je előtti nap másik neve. Ezt is a számítástechnikában alkalmazzák, szintén megtalálható például az Excelben, mert ennek segítségével – szökőévektől eltekintve – egységesen meg lehet határozni február utolsó napját. Ugyanígy van haszna emiatt a csillagászatban is. Emellett pedig van még egy alkalmazása ennek a dátumnak, mégpedig a John Conway által kitalált öröknaptár-módszernek, amelynek a megértésével mi magunk is kiszámíthatjuk a napokat, hogy melyik dátum milyen napra esik. Ebben a módszerben a március 0. praktikusan február utolsó napját adja, és „doomsday” a neve. Lényege az, hogy éppen a doomsday-ből vezeti le apránként az összes létező dátumot.
Ti tudtatok ezekről a fiktív dátumokról, illetve ismertek egyéb, nem létező, nem valós napokat?
Források: 1
Képek: pexels.com
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
