Az utóbbi időben, a Covid-19 világjárvány kapcsán gyakorta hallhatunk a konzuli szolgálatról, hiszen itt tudjuk a legnaprakészebb információkat megszerezni arról, hogy milyen oltások, dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy külföldre utazzunk. Cikkemben a konzuli jogot, a konzuli munkát szeretném kicsit körbejárni.
A konzuli jog
A konzuli kapcsolatok jogát az 1963. évi bécsi egyezmény szabályozza, emellett számos kétoldalú konzuli szerződés is létezik. Fontos még megemlíteni a diplomáciai kapcsolatok jogáról szóló 1961. évi bécsi szerződést is, amely lehetővé teszi konzuli feladatok diplomáciai képviseletek általi ellátását. Ez a törvény azonban kiemeli, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem vonja maga után a konzuli kapcsolatok megszűnését.
Minden állam rendelkezik a konzuli képviselők küldésének és fogadásának jogával, a konzuli kapcsolatok létrejöttének feltétele azonban a küldő és fogadó állam közötti megegyezés, amely gyakran egy nemzetközi szerződés, az úgynevezett konzuli egyezmény megkötését jelenti. A konzuli egyezmények fő feladata a konzuli feladatok konkretizálása, végrehajtási módozataik megállapítása.
A konzuli képviselet tagjai
A konzuli képviselet tagjai közé tartozik a konzuli képviselet vezetője, aki lehet főkonzul, konzul, alkonzul vagy konzuli ügynök. Rajta kívül vannak még további konzuli képviselők, akik lehetnek hivatásos, illetve tiszteletbeli konzulok. Ide tartoznak továbbá a konzuli alkalmazottak, akik igazgatási vagy műszaki munkakörben dolgoznak, illetve a kisegítő személyzet. A konzuli képviselet vezetőjét a küldő állam nevezi ki, hivatalba lépése pedig a fogadó állam exequatur-nak (hajtassék végre) nevezett felhatalmazásával történik.
A konzuli képviselet működésének megszűnése
A konzuli képviselet működése számos ok miatt megszűnhet. Megszűnik a képviselet működése:
- ha megszakadnak a konzuli kapcsolatok;
- ha a küldő állam bezárja vagy a fogadó állam bezáratja a konzuli képviseletet;
- ha megszűnik a küldő vagy fogadó állam;
- ha a küldő állam értesíti a fogadó államot a működés megszüntetéséről;
- ha a fogadó állam visszavonja az exequatur-t;
- ha a fogadó állam él a persona non grata-vá nyilvánítás eszközével;
- ha a konzuli tisztviselő meghal, lemond stb.
Konzuli feladatok
Azt, hogy milyen feladatai vannak a konzuloknak az 1963. évi bécsi egyezmény tartalmazza. A konzulátus érdekvédelmet gyakorol a küldő állam, valamint természetes és jogi személyek vonatkozásában. Feladatai közé tartozik továbbá a tájékozódás, a tájékoztatás, illetve a kapcsolatok fejlesztése. Közigazgatási feladatokat is el kell látnia a konzulátusnak, például ki kell állítania az útleveleket, ki kell adnia a vízumot. A konzulátus eljárást folytat a küldő állam honosainak hagyatéki, gyámsági vagy gondnoksági ügyeiben, továbbítja a bírósági és peren kívüli iratokat, teljesíti a különböző megkereséseket. Nem utolsó sorban ellenőrzési és felügyeleti jogokat gyakorol, valamint segítséget nyújt a küldő állam hajói, repülőgépei és azok személyzete vonatkozásában. Mint láthatjuk ezek a funkciók inkább adminisztratív természetűek. Fontos kiemelni, hogy a konzuli feladatok csak a fogadó állam jogával összhangban végezhetők.
A konzuli védelem
Konzuli védelemnek nevezzük a küldő állam honosainak, azaz természetes és jogi személyeinek a képviseletét, a fogadó állam bíróságai vagy más hatóságai előtt. A konzul tehát országa állampolgárainak nyújt jogi és egyéb segítséget. E körben különösen fontos az a szabály, mely szerint a konzul szabadon érintkezhet a küldő állam honosaival, joga van arra, hogy letartóztatott, bebörtönzött, előzetes letartóztatásba helyezett állampolgárát felkeresse, személyesen beszéljen vele, ellássa jogi képviseletét. A fogadó állam az előbb említett esetekről késedelem nélkül köteles értesíteni a konzult, továbbá a fogadó államnak kötelessége az is, hogy az érintett állampolgárokat tájékoztassa a konzulhoz fordulás lehetőségéről.
A konzuli személyes kiváltságok és mentességek
A konzuli képviselők védelme, illetve személyes sérthetetlensége annyit tesz, hogy alapvetően nem lehet őket őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba helyezni. Van azonban egy kivétel: amennyiben súlyos bűncselekményt követnek el a fent említett szabály nem lesz irányadó. A konzuli képviselőket őrizetbe venni vagy előzetes letartóztatásba helyezni csak az igazságügyi hatóság határozata alapján lehet.
A konzuli képviselő joghatóság alóli mentessége funkcionális jellegű. Fontos, hogy a képviselő csak a konzuli feladatok gyakorlása során végzett cselekményei tekintetében tartozik a fogadó állam bírói és államigazgatási joghatósága alá. A konzuli képviselőkkel szemben kényszerintézkedés alkalmazására nem kerülhet sor. Ezenkívül ezek a személyek mentesek a tanúzási kötelezettségek alól a hivataluk gyakorlásával kapcsolatos tények vonatkozásában. A konzuli képviselőknek joguk van megtagadni azt is, hogy mint a küldő állam nemzeti jogának szakértői tegyenek vallomást.
Források: 1, BRUHÁCS JÁNOS (2010): Nemzetközi jog II. – Különös rész. Dialóg Campus.
Képek forrásai: kiemelt kép, 1
Sziasztok! Klász Bettina vagyok, a PTE-ÁJK jogász szakos hallgatója. A Media Iuris szerkesztőségéhez harmadévesen, 2022 tavaszán csatlakoztam. Cikkeim célja, hogy a mindennapi témák, illetve a szórakoztatás mellett számomra fontos témák mellett is kiálljak, illetve olyan témákat is érintsek, amelyek talán kevésbé népszerűek, de számomra kedvesek és érdekesnek találom őket
