[metaslider id="9331"]
Melyik differenciált tárgyat válasszam? – Tárgyfelvétel kisokos

Melyik differenciált tárgyat válasszam? – Tárgyfelvétel kisokos

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász szakos hallgatóként összesen 36 kreditértékű differenciált, vagyis kötelezően választandó tárgyat kell teljesíteni. Hogyan jön össze ez a 36 kredit? 6 kreditet az elméleti és történeti tárgyakból kell teljesíteni. Mivel ezek a tárgyak 3 kreditet érnek, ez azt jelenti, hogy egy tárgyat fel kell vennünk a történeti alappanelből és még egyet az elméleti alappanelből. A maradék 30 kreditet a hallgatók a 9. szemeszterben teljesítik egy modulrendszeren belül. Fontos, hogy 30 kreditet kötelezően teljesíteni kell a modulrendszeren belül, tehát hiába veszünk fel a korábbi félévekben 36 kreditértékű differenciált tárgyat, azok nem helyettesítik a modulokat. Cikkemben 2-2 tárgyat mutatok be mind a történeti, mind az elméleti alappanelből, amelyek felvételét bátran ajánlom.

Történeti alappanel:

Római büntetőjog

A Római jog, mint kötelező főtárgy előadásai során nem esik szó a római büntetőjogról, így ezt a tárgyat bátran ajánlom bárkinek, aki a római jogi tudását ebben az irányban is bővíteni kívánja. A félév során a Római büntetőjog tárgy keretei között szó esik az állami büntetőhatalom kezdeteiről, arról, hogyan jelent meg a büntetőjogi szabályozás az antik Rómában, illetve megtudhatjuk, hogy mik voltak a crimenek és a delictumok. 

Tisztázásra kerül a római büntetőjog hatálya, elsajátíthatjuk, hogy mik a bűncselekmény fogalmi elemei, mit takar a bűncselekmény tárgyi és alanyi oldala. Továbbá szó esik a büntethetőségi akadályokról, arról, hogy melyek voltak Rómában a büntetőbíráskodást ellátó hatóságok, illetve a bűncselekmény elkövetőiről is. A tantárgyi tematika bővebben kitér különböző bűncselekménytípusokra, mint az államellenes, élet elleni, az erőszakos és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények. A számonkérés jellege írásbeli és szóbeli vizsga.

Az órát tartja: Dr. Jusztinger János adjunktus, tanszékvezető

Magyarország történeti alkotmánya

E tárgy keretei között Magyarország történeti alkotmányával kapcsolatosan mélyíthetjük el a tudásunkat. A tárgy felépítése egy fogalmi áttekintéssel indul, ahol tisztázásra kerül többek között az alkotmányos törvény, az alaptörvény és a sarkalatos törvény fogalma a jelenlegi Alaptörvény és a magyar közjogtörténeti felfogások szerint. 

Ezt követően szó esik a Nemzeti hitvallás jellegéről, tételmondatairól, eredetmítoszokról a magyarsággal és a honfoglalással összefüggésben, illetve a nemzeti jelképek alkotmányos jelentőségéről. Ezenfelül a tantárgyi tematika többek között kitér a Szent Korona tanára, az 1222. évi Aranybullára, a magyar polgári állam létrejöttére, valamint a jogfolytonosság kérdésére is a magyar alkotmánytörténetben. 

A számonkérés egy pontozásos módszeren keresztül valósul meg. A tárgyat felvevő hallgató a félév során különböző feladatokat kell, hogy teljesítsen, összesen 50 pont értékben. A szemeszter végére mindenkinek összeáll egy pontszáma és abból egy érdemjegye.

Az órát tartja: Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi docens, illetve Dr. László Balázs óraadó

Történeti alappanel

Elméleti alappanel:

Napjaink vezető jogbölcseleti irányzatai

Ennek a tárgynak a célja az, hogy bemutassa a joghallgatók számára a modern jogbölcseleti irányzatok legérdekesebb területeit. A félév során bővebben szó esik a neoanalitikai jogtudományról, a jogi moralizmusról és azok képviselőiről, valamint a kritikai jogelméletről. Megismerkedhetünk a feminista jogtudománnyal, illetve a  feminizmus történetével is. 

A tárgy keretei között olyan, sokszor tabuként kezelt témák is bemutatásra kerülnek, mint a családon belüli erőszak, az abortusz és a prostitúció. Az esélyegyenlőség kapcsán pedig bővebben tanulhatunk a munkahelyi diszkrimináció jelenségéről, illetve az esélyegyenlőséget biztosító uniós intézkedésekről. 

A tárgyat egy kiselőadással vagy egy, az utolsó órán megrendezésre kerülő zárthelyi dolgozattal lehet teljesíteni. 

Az órát tartja: Dr. Monori Gábor adjunktus

Az emberi méltóság filozófiája

Tanulmányaink során nem egyszer találkozunk az emberi méltóság tisztelete, illetve az emberi méltósághoz való jog fogalmával. Az emberi méltóság elnevezésű differenciált tárgy keretében lehetőségünk nyílik megismerni e fogalmak filozófiai, etikai és jogbölcseleti alapjait. Mindazonáltal nem csak elméleti, hanem gyakorlati kérdésekről is szó esik az óra során. 

A tantárgyi tematika az emberi méltóság tiszteletével összefüggésben többek között kitér az életvégi döntések erkölcsi és jogi kérdéseire (eutanázia, asszisztált öngyilkosság, living will), a szegénység problémájára, illetve az új orvosi és biotechnológiai eljárásokra. 

A tárgyat az utolsó órán egy dolgozattal lehet abszolválni, a hallgatónak azonban lehetősége nyílik a dolgozat kiváltására is egy, a szeminárium anyagához kapcsolódó választott témából, az utolsó előtti órán megtartott referátummal.

Az órát tartja: Dr. Barcsi Tamás egyetemi docens, tanszékvezető

 

 

Források: 1

Képek forrásai: kiemelt, 1

EnglishGermanHungarian